Back to top

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?

A pekingi téli olimpiai játékok előkészületei teljes gőzzel folynak, hiszen több kilométernyi lejtőt kell mesterségesen hóágyúzni. Természetes hó biztosan nem lesz.

Pár héttel a téli olimpia kezdete előtt több száz hóágyú dolgozik a Pekinghez tartozó Yanqingban. Időben el kellett kezdeniük a munkát, hogy az ötkarikás  játékok kezdetére az összes pályát be tudják havazni. Mert természetes hó nem fog rájuk esni - legalábbis az előrejelzések miatt a szervezőknek erre kell készülniük.

Fotó: Wikimedia Commons

Nem a magas hőmérséklet a probléma, hanem az éghajlati öv amelyen a verseny lesz.

Peking területe a "nedves kontinentális éghajlaton" helyezkedik el, de a nedves monszunszelek csak nyáron fújnak itt. Az éves csapadék háromnegyede a három nyári hónapban esik.

A szibériai hegyvidék miatt Észak-Kínában a telek szárazak, a havazás bizonytalan és ritka. A pekingi térségben évente átlagosan csak hat havas nap van. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelentése egyértelműen tartalmazza, hogy a téli olimpiai játékok ezen helyszíne azt jelenti, hogy a sí- és snowboard versenyszámokat "teljes mértékben a mesterséges havon fogják lebonyolítani".

Miért döntött Kína mégis a téli játékok megrendezése mellett? Valószínűleg a presztízs miatt. Peking lesz az egyetlen város, amely 2015-ben a nyári, 2022-ben pedig a téli játékoknak ad otthont. És ez lesz az első olyan téli játék, ahol a kizárólag mesterséges havon tartják a versenyeket.  

A műhavas pályák előállításának érdekében több, mint háromszáz hóágyú működik Pekingtől északra. Mindegyikük több százezer liter vizet fog használni az elkövetkező hetekben. Összesen milliónyi liter vízre lesz szükség az olimpiai pályák hóágyúzására.

illusztráció
illusztráció
Fotó: Pixabay

A kínai hatóságok nem aggódnak túlságosan emiatt.  Viszont a Nature folyóiratban 2020-ban megjelent cikk arra figyelmeztetett, hogy

Kína északi része a világ azon régiói közé tartozik, amelyeket leginkább veszélyeztet a felszín alatti vízkészletek kimerülése.

A kínai hatóságok állítása szerint az olimpiai lejtőkről származó hó tavasszal visszakerül a folyókba és a földalatti víztározókba, és a mesterséges hó előállításához szükséges energia megújuló forrásokból származik.

Ez nem változtat azon a tudományos véleményen, hogy teljesen felelőtlen dolog a téli játékokat kizárólag műhavon megrendezni.

– Így akár a Holdon vagy a Marson is rendezhetnénk olimpiát" - mondja Carmen de Jong professzor, a Strasbourgi Egyetem geográfusa.

Forrás: 
focus.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

A Babits Borászat sárgamuskotálya nyerte a Szegedi Borfesztivál fődíját

A Babits Borászat 2019-es Tokaji késői szüretelésű sárgamuskotálya nyerte a 26. Szegedi Borfesztiválon rendezett borverseny fődíját, az elismerést május közepén adták át a Tisza-parti városban.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.