Back to top

2021. rekord év volt …

… csak sajnos nem feltétlenül abban, amiben szerettük volna. Az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt összességében a tavalyi, melyet emellett az időjárás nagy változékonysága is jellemzett.Ebbe az is belefért, hogy júliusban rekord meleg volt, 1901. óta a legmelegebb – ez sem zavart be abba, hogy ez egy rekord hűvös év lehessen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta rövid év értékelőjét.

Hűvös év volt, a júliusi melegrekorddal együtt is

A 2021-es év átlag körüli hőmérsékletű (1991–2020-as átlag: 10,8 °C) és az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt Magyarországon az OMSZ mérőhálózatában rögzített adatok szerint. Bár az éves középhőmérséklet nem tér el lényesen az átlagtól, azonban az egyes hónapokat nagy változékonyság jellemezte.

2021. januárja és a februárja több, mint egy fokkal enyhébb volt az átlagosnál, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek (ezt az épp virágzó gyümölcsfák nem értékelték…). Az áprilisi és májusi havi középhőmérséklet több, mint 2 fokkal elmaradt a szokásostól, 1987. óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es.

Az OMSZ közleményében kiemelte: komoly fagykár volt, a hideg hátráltatta a szántóföldi növények fejlődését. A hűvös tavaszt követően a júniust és júliust a hőség határozta meg. A forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb, a július pedig rekord meleg volt 1901. óta. Az országos átlagos napi középhőmérséklet 22 napon érte el a hőhullámos nap küszöbét, a 25 fokot. Ennél több ilyen nap csak 2015-ben és 2012-ben fordult elő.

Az augusztus második fele szokatlanul hűvös időjárással telt, így a nyár utolsó hónapjának hőmérséklete 1 fokkal elmaradt a normáltól, de a nyár így is az ötödik legmelegebbnek számít 1901. óta.
Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több, mint egy fokkal alatta alakult. Az év utolsó hónapja a megszokottnál 1 fokkal enyhébb volt.

Kevés csapadék volt…

A csapadékviszonyokat nézve az éves csapadékösszeg országos átlagban a szokásos mennyiségtől közel 20 %-kal elmaradt, kevéssel 500 mm felett alakult – az előzetes adatok alapján –, ezzel a szárazabb évek közé sorolható 2021.
Hasonlóan csapadékszegény év legutóbb 2012-ben volt. A legjelentősebb csapadékhiány márciusban, júniusban, szeptemberben és októberben lépett fel. Ezekben a hónapokban az átlagos mennyiségnek gyakran fele sem hullott. A június 1901. óta a legszárazabbnak bizonyult.

A nyári csapadék nagy része intenzív zivatarrendszerekből, esetenként szupercellás zivatarokból érkezett. Csupán négy hónap (január, május, november és december) csapadéka érte el az éghajlati normált 2021-ben, de jelentős csapadéktöbblet egy hónapban sem alakult ki. Országos átlagban az év legcsapadékosabb hónapja a május, a legszárazabb a március lett – írta a meteorológiai szolgálat közleménye.

A tavalyi hideg és melegrekord között 66 fok különbség volt

Az OMSZ mérőhálózatában a legalacsonyabb hőmérsékletet február 13-án -25,8°C-ot Zabarban mérték, a legmagasabb hőmérséklet pedig Adonyban volt, július 8-án 40,2°C.
A legnagyobb napi csapadékösszeget, 94,3 mm-t az erdőteleki mérőhely jelentette.
A legerősebb széllökés 121 km/h volt, melyet Tiszavasváriban augusztus 1-jén mértek a szakemberek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatok hozzájárulása a klímaváltozáshoz

Az állattenyésztő hajlamos a klímaváltozásra úgy tekinteni, mint aminek elszenvedője az ágazat, a szélsőséges klímavédők pedig épp ellenkezőleg, az állattenyésztést, illetve a húsevést tartják minden probléma okának. Bár ez azért túlzás, mindent összevetve igenis hatással van az állattartás, -tenyésztés a Föld klímájának megváltozására – elsősorban a globális felmelegedésre.

Különleges, melegkedvelő zöldségek

A saját veteményeskertben az a legjobb, hogy olyan növényeket is megtermeszthetünk, amikhez egyébként nem jutnánk hozzá boltokban, sőt gyakran még piacokon sem. Ezzel lehetőség nyílik szélesíteni a repertoárunkat, a változatos táplálkozás pedig előnyös... Ezk a zöldségek annyira szeretik a meleget, hogy külön örülnek annak, ha nyáron vetjük őket, és persze öntözéssel segítjük a gyors kikelést.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

Európában a Pireneusi-félsziget kivételével kedvezőek a terméskilátások

Kedvezőek a terméskilátások Európában a Pireneusi-félsziget kivételével, ahol fokozódott az aszály, így tovább csökkentek a spanyol és portugál termés-előrejelzések a nyári növényekre, sőt az aszály miatt valószínűleg a termőterület is zsugorodik - írta májusi nemzetközi agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Párizsban a legmagasabb a hőség okozta halálozási arány Európában

A francia fővárosban nagyobb valószínűséggel halnak meg a magas hőmérséklet következtében, mint 854 másik európai városban. Egy tudományos kutatás szerint a párizsi lakosok más európai városokhoz képest a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőség okozta halálozásra.

Marad a záporokkal tarkított kora nyári idő

A május közepét jellemző esős időjárás után az elmúlt egy hétben már kevesebb helyen öntözte záporokból, zivatarokból származó csapadék a földeket. Az előzőleg átnedvesedett talajon a meleg idő hatására gyors fejlődésnek indultak szántóföldi növényeink, de az időjárás most a gyomok növekedéséhez és a kórokozók elszaporodásához is kedvező körülményeket teremtett.

Atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika

A Magyar Innovációs Szövetség május 23-án tartotta tisztújító közgyűlését Budapesten. Az eseményen előadást tartott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a magyarországi energetikai helyzetről, valamint a szövetség tavalyi Média Díját is átadták.

A szivacstégla a városi fák gyökereihez vezeti az esővizet

Bécsben is gondot okoz, hogy a nyári hőségben nem jutnak elég vízhez a városi fák. Erre jelenthet megoldást a szivacstégla, amely a fák gyökeréhez vezeti az esővizet. Az intelligens vezérléssel és szeleppel ellátott, napelemes betonkocka könnyedén beépíthető a szegélybe és akár kombinálható a csepegtetéses öntözési megoldással is.