Back to top

Bioüzemanyag: új jogszabályi rendelkezés

Az uniós jogharmonizáció érdekében Magyarországon is számos új jogszabályi rendelkezés lépett hatályba 2022. január 1-jén, amelyek közvetlenül érintik a fenntartható bioüzemanyag, a folyékony bio-energiahordozó és a biomasszából előállított tüzelőanyag termelési értéklánc tagjait.

A 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (RED 2) rendelkezéseinek a hazai jogrendbe történő átültetése érdekében több jogszabály módosult, továbbá számos új jogszabály lépett hatályba az év elején.

A Nébih felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy a jogszabályváltozások következtében megváltozott

  • az összes BÜHG és BIONYOM nyilvántartással összefüggő kérelem és bejelentőlap formanyomtatvány adattartalma,
  • a biomassza és fenntarthatósági igazolás formanyomtatványok adattartalma,
  • a nyomonkövetési dokumentumokra irányadó adattartalom,
  • a fenntarthatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem adattartalma és a fenntarthatósági bizonyítvánnyal kísérhető termékek köre.

Mindezek értelmében a Nébih közzétette honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/egyeb/nyomtatvanyok) az új adattartalommal rendelkező, hivatalos formanyomtatványokat, amelyeket 2022. január 1-jétől valamennyi ügyfélnek alkalmaznia kell.

További információk a változásról elérhetőek a hatóság honlapján, ide kattintva.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.

Bő egyharmadával csökken az ukrán búzatermelés

A háborús körülmények nyomán hatalmas teher hárul Ukrajna mezőgazdaságára. Egy, a francia Karryos adatelemző cég által a közelmúltban nyilvánosságra hozott számítás szerint az idei búzatermés mintegy harmadával (35 százalékkal) elmaradhat a tavalyitól.

Ezért folytatódik az élelmiszerek drágulása

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.

Bukhatja a brit sertéshúst a Tesco, ha nem hajlandó többet fizetni

Nagy-Britanniában a sertéstenyésztők arra figyelmeztetik a Tesco-t, hogy ha nem fizet többet a sertéshúsért, elveszítheti a brit beszállítóit.

Lápokban, tómedrekben és tengerfenéken keresik az antropocén aranyszögét

Ha ki kellene választania egy helyet, amely a legjobban tükrözi, hogy az emberi tevékenység mikor vált a Földet átalakító erővé, hol lenne az? A geológusok ebben a hónapban mérlegelik ezt a kérdést, amikor 12 helyszín értékelésére gyűlnek össze, amelyek közül csak egy lehet az az antropocén aranyszöge, amely az 1950-es években, az atombomba-kísérletek és a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználásának füstje közepette kezdődött.

A napraforgók megfigyelése alapján módosulhat a napelemtáblák tájolása Magyarországon

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

Magyar startup forradalmasítaná a beltéri növénytermesztést

Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit - mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.

Gyógynövény: Nagy értékű kiskultúrák

A gyógynövény iparág jövője címmel tartott szakmai napot a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT). A rendezvény a járvány miatt két évet csúszott az eredeti időponthoz képest, de sajnos az akkori gondok csak részben oldódtak meg, jócskán van még mit tenni az ágazat érdekében, hangsúlyozta köszöntőjében Czirbus Zoltán elnök. Az előadásokban főként a kihívásokról hallhattunk.

A Fruit Logistica díjazott újdonságai

A szavazatok kétharmadával nyerte meg a Fruit Logistica innovációs díját a Japánban nemesített Amela paradicsom, amit spanyol termelője, a granadai La Palma szövetkezet nevezett be. Kilenc jelölt közül tartották legjobbnak a szakmai kiállítás látogatói ezt a paradicsomfajtát.