Back to top

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

A tanulmány címe figyelemfelkeltő: „Pollenszerű enzimtartalmú részecskékkel a beporzók szerves foszforészter-mérgezésének megelőzésére”. Hű, ez nagyszerű, mert akkor hamarosan a piretroid-, neonikotinoid-, valamint a keverékekben méhveszélyes gombaölő szerek stb. okozta mérgezés is megelőzhető lesz. Méhekre veszélyes mérgek ellen ellenmérgekkel, milyen egyszerű! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe!

Komolyra fordítva a szót: közismert, hogy a kultúrnövények különféle kártevői ellen növényvédő szerekkel védekeznek.

Mára már bebizonyosodott, hogy ezek mérgező hatása előkelő helyet foglal el azoknak a tényezőknek, stresszfaktoroknak a listáján, amelyek veszélyt jelentenek a beporzókra, köztük a poszméhekre és a mézelő méhre.

A rovarölő szerek egyik fontos csoportját alkotják az úgynevezett szerves foszforészterek, amelyek világviszonylatban az összes rovarölőszer-eladás harmadát jelentik, és erősen mérgezőek a méhekre. (Használatuk az Európai Unióban erősen korlátozott, gyakorlatilag tilos. Az egyik széles körben használt foszforészter hatóanyagot, a klórpirifoszt 2020-ban tiltották be.)

A Minglin Ma vezette kutatócsoport (Cornell University) stratégiája abban állna, hogy a méheket és egyéb beporzókat ellenméreggel kellene méregteleníteni, amelyet be lehetne építeni az eleségükbe. A foszforészterek esetében ez egy foszfo-tri-eszteráz enzim lenne, amely ezeket a mérgeket ártalmatlan összetevőikre képes lebontani.

Az első gond viszont az volt, hogy a méhek savas emésztőrendszere gátolja ezeknek az enzimeknek a működését.

A kutatók kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével be tudják építeni a bontóenzimeket olyan mikrorészecskékbe, kapszulákba, amelyek mind nagyságra, mind pedig formára nagyon hasonlítanak a virágporszemekre, és a bélben képesek tartósan hatva közömbösíteni a méreganyagot.

A 8 mikrométer átmérőjű részecskék kalcium-karbonátból – mészből – állnak, és zselatin hozzáadásával tartják meg a formájukat. A kalcium-karbonátot a méhek egyrészt könnyen felveszik, másrészt olcsó előállítani a készítményt akár nagy mennyiségben is. Az anyag savlekötő képessége megvédi az enzimet a savas közegtől. Amikor a fölvett virágporból a méh szervezetében felszabadul a rovarölő szer, az áthalad a mikrokapszula pórusain, ahol a foszfo-tri-eszteráz enzim közömbösíti a veszélyes mérget.

A kutatók ötven poszméhből álló kis állományt etettek malationnal, egy méhekre veszélyes foszforészterrel. A rovarölő szerrel és cukorszörppel etetett méhek napokon belül elpusztultak.

A kapszulázott ellenméreggel és a méreggel párhuzamosan etetett csoportban viszont életben maradtak.

A vezető kutató szerint az ellenméreggel készített mikrokapszulákat könnyen be lehetne etetni, és ezáltal megelőzni a mérgezést vagy megvédeni akár a méhcsaládokat is.

„Be lehet keverni akármibe, amivel a méheket etetik, pollenpogácsába, folyékony szirupba, és mintegy takarmány-kiegészítőt lehet használni” – nyilatkozta a kutató. Munkatársaival a termék forgalmazására már céget is alapítottak Beemunity néven.

Közben az ismert „méhvédő” brit ökológus, Dave Goulson is megszólalt, és kétségeit fejezte ki afelől, hogy a módszer beválhat, és elterjedhet a mézelő méhek és különösen a poszméhek esetében. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a szabadon élő méhekhez és egyéb beporzókhoz el lehetne juttatni ezeket a kapszulákat” – mondta. Hozzátette továbbá, hogy

az ellenmérgek rendelkezésre állása bocsánatos bűnné tenné a méhekre veszélyes növényvédő szerek használatát, és megengedőbbé tenné a hatóságokat is a malation és más kémiai szerek engedélyezésénél, amelyek erősen mérgezőek az élő szervezetekre, beleértve az embert is.

Napjainkban az alacsony dózisú, halálos adag alatti, úgynevezett szubletális méreghatások felderítése, szabályozása van már napirenden. Jobban meg kell ismernünk a méhek immunrendszerére, a fiasítás életképességére, az anya petézőképességére stb. gyakorolt mérgező hatásokat.

Megjegyezzük: a tengerentúlon szabadalmaztatták már azt a módszert is, amely génszerkesztéssel növényvédő szereknek ellenálló méheket (génmódosított méhek) hozott volna létre.

Azaz nyugodtan lehetne használni méhekre veszélyes méreganyagokat, mert a génmódosított méhek nem pusztulnának. És a többi élőlény? És az emberiség…?

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A méhek a lényeg - bábelőadás közvetlen és közvetett közönségnek

Az elmúlt hetekben meghívást kaptam, nézzek meg egy óvisoknak szóló bábelőadást. Az előadás nem csak remek volt, de úgy hiszem, az élményen túl minden szempontból csak tanulni lehet belőle.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

A Rovardóm nyerte a Planet Z Ötletpályázatot

A méhek, mint elsődleges beporzó rovarok, a világ legfontosabb fajai közé tartoznak. Méltán ünnepeljük hazánkban 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án a méhek napját, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban választotta május 20-át a méhek világnapjává.

A húsevők is ár-érzékenyek: így lehet népszerűbb a vega burger

Több húsevő választana vegetáriánus burgert, ha az olcsóbb lenne, mint a hagyományos húsos változat. De ehhez nagy árkülönbségre van szükség - ha az ár 30 százalékkal csökkenne, a húsimádók harmada már a vegetáriánus burgerre tér át. Ezt mutatják a Göteborgi Egyetem közgazdasági tanulmányának eredményei, amely a hús zöld alternatívákkal való helyettesítésének mozgatórugóit és akadályait vizsgálja.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Virágba borult akácerdők a Nyírségben

Ha esetleg valaki nem tudta volna eddig, hogy miért hívják „fehér akácnak” a Nyírségben leggyakoribb fafajunkat, most az erdőt járva megtapasztalhatja. Több ezer hektár akácos borult pompázatos fehér virágba térségünkben (is). Akár a Sóstói-erdőben sétálva, akár a Nagykálló Harangod környéki erdőtömböt autóval átszelve találkozhatunk ezzel az igazán gyönyörű képpel, mely az elmúlt évszázadok alatt teljesen hozzánőtt az Alföld vidékéhez.

Miről beszélgetnek egymással a gombák?

A Nyugat-Angliai Egyetem kutatói egy kísérlet során kimutatták, hogy a gombák elektromos impulzusok segítségével képesek kommunikálni egymással.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.