Back to top

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

A világkiállítás keretében rendezték meg azt a 4+1 napos elő- adás-sorozatot, amelynek ötödik, egyben záró napját a budakeszi erdőségekben szervezte a Pilis Parkerdő Zrt.

A 20 perces előadásokban a külföldi és magyar szakemberek a vadgazdálkodás szinte teljes egészét érintették.

A konferencia nem titkolt célja volt, hogy bemutassa, a vadászat nemhogy ellentétes a természetvédelmi törekvésekkel, hanem a fenntartható táj-, természet- és vadgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze. Egyebek mellett szóba kerültek vadegészségügyi témák, természetvédelmi törekvések, korszerű vadmegfigyelési módszerek, külföldi és magyar vadgazdálkodási példák, valamint a vadregényes afrikai és skandináv tájak vadgazdálkodása.

A Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia több mint 250 oldalas emlékkönyve 1000 példányban jelent meg az Egy a Természettel Nonprofit Kft. gondozásában.

A kemény fedeles, színes portrékkal, képekkel és grafikonokkal illusztrált kiadvány angol és magyar nyelven is tartalmazza az előadók biográfiáját, illetve az előadások összegzett levonatát.

Letisztult tördelése révén rendkívül áttekinthető, szövegezése szakmailag lektorált, ezáltal valóban hiteles áttekintést nyújt napjaink vadgazdálkodási helyzetéről és nehézségeiről.

A konferencia kurátora Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója volt, aki nemcsak összeállította a rendezvény tematikus programját, de neki köszönhető a kiadvány gondolatata is. Mellette az állami erdőgazdaságok, mint a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a Gemenc Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a Mecsekerdő Zrt. és a SEFAG Zrt. közreműködése is kellett a konferencia megszervezéséhez és létrehozásához, valamint a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is segítette annak megvalósulását.

Közvetve vagy közvetlenül tehát sok ember még több munkája nyugszik a konferencia kiadványának oldalaiban, de megérte a rengeteg időt és fáradozást. Az emlékkönyv ugyanis átfogó szakmai kiadványra sikeredett, ami a jövő vadgazdálkodásának egyik alappillére lehet.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

A fa a 21. század építőanyaga

Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak című két napos eseményen június elején a faalapú gazdaság, az erdészet, a fa- és az építőipar szereplői és irányítói körüljárják a fa, mint megújuló nyers- és építőanyag alkalmazási lehetőségeinek kérdéseit.

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg.

Tanösvényekkel és kilátókkal várnak a Veszprém környéki erdők

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. csaknem 50 000 hektár, állami tulajdonú területet felügyel és gondoz több mint 50 éve. 2018 óta, több mint 83 hektár területen végeztek újerdő telepítést és közel 300 hektáron erdőfelújítást.

Akit a fa rabul ejtett

Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.

Pannonicumok - Elkészült bennszülött növényeink leltára

Egy terület vagy ország legkülönlegesebb élőlényei az egész világon csak ott előforduló bennszülött, vagy más néven endemikus fajok. Ezek az állatok vagy növények kiemelt jelentőségűek a biodiverzitás, a természetvédelem, a tudományos kutatás, sőt, mivel másutt nem fordulnak elő a nemzeti identitás szempontjából is.

„Tiszteld a törvényt, szeresd az állatot, becsüld meg vadásztársaidat.”

Láng Rudolf a vadászok lelkiismerete és bölcs tanítója, sőt a Nimród vadászújság „szent emberének” is nevezték, utalva ezzel arra a mércére, amelyet munkássága jelentett a tudás és a példaadás, illetve a vadászetika terén – mondta el az író emléktáblájának avató ünnepségén Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkár, szerdán, Vérteskozmán, ahol a vadászetika legnagyobb magyar képviselője született.