0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A jövő szakmája

A szakmai szervezetek együttműködésével megszervezett Díszkertész Szakmai Napok rangos eseménnyé nőtte ki magát az eddigi, immár tizenkét éve alatt. A négynapos program keretén belül a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete kötetlen beszélgetésre hívta az érdeklődőket. A témák fölvezetője és az ülés moderátora Orlóci László volt.

 A szakmaközi szervezet elnöke az ágazati stratégia két kiemelt jelentőségű területeként meghatározott téma, a szakképzés és a zöldfelület-gazdálkodás időszerű kérdéseit vetette fel. Nem új keletű gond a dísznövényágazatban a munkaerőhiány. Kevés a szakember, a szakiskolákból kikerülő fiatalok többsége nem rendelkezik elegendő gyakorlati tudással. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban az elnök fölelevenítette, hogy a szakmai képzés megújítását, továbbfejlesztését célzó Szakképzés 4.0 stratégiát, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) dolgozott ki, a kormány 2019-ben jóváhagyta és a következő évben megkezdődött a megvalósítása.

A szakképzés új rendszere a piacképes tudás megszerzését helyezi előtérbe, hogy a tanulók széles körű ágazati alapismereteket szerezzenek, és a végzés után tudják mindazt, amit tőlük a foglalkoztatók azonnal elvárnak.

Az alapképzés tartalmi javaslatait, szakirányait az ágazati készségtanácsok (ÁKT) tagjai, termelésben dolgozó szakemberek állították össze. A cél eléréséhez rendelt duális képzésről azonban kiderült, hogy a díszkertészet területén számos akadályba ütközik, mindenekelőtt hiányoznak mögüle az iparban megtalálható nagyvállalatok. Megoldást nyújthatnak az úgynevezett ágazati képzőközpontok (ÁKK-k), amelyek létrejöhetnek a teljes körű képzési kapacitással nem rendelkező kkv-k és szakképzési centrumok együttműködésével.

Ebben a felállásban az ÁKK-k feladata az infrastruktúrák képzéshez illesztése, az adminisztrációs feladatok ellátása, az oktatók felkészítése, a vállalatok közti együttműködés szervezése, valamint az oktatók és a tanulók irányítása az éppen időszerű gyakorlati feladat elsajátítására alkalmas helyszínre. Így a tényleges képzés a kertészeti üzemekben, azok infrastruktúráját használva valósulna meg.

A becsatlakozás az ÁKK-ba a kertészeteknek sok szempontból előnyös, egyebek között jó rálátást kaphatnak a szakképzésben részt vevő diákokról, mint leendő munkaerőről.

Több gyakorlati óra kell

Amíg ez a rendszer nem alakul ki, addig a szakiskoláknak több nehézséggel kell szembenézniük, egyebek mellett az iskolából kikerülő diákok gyenge szakmai felkészültségét visszajelző kritikákkal is. Hajnal Sándor, a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségének (Makeszisz) elnöke és a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum két intézményének (Magyar Gyula Kertészeti Technikum és Szakképző Iskola, Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium) igazgatója elmondta, hogy az iskolák igyekeznek mindent megtenni. Aki azzal vádolja őket, hogy az iskolából kikerülő diákok nem ismerik jól a szakmát, az ne feledje azt sem, hogy gyenge eredménnyel jelentkeznek a tanulók a képzésre, és kevés a megtartható gyakorlati órák száma. A kertészeti vállalkozások nem állnak készen a teljes körű szakmai gyakorlatok megtartására, oktatására.

Hajnal Sándor azt is megjegyezte, hogy a két éve kezdődött új iskolarendszerű képzésben a korábbihoz képest leszűkült a választási lehetőség: szakiskolai kertész, illetve technikumi kertész­technikus képzésre lehet jelentkezni.

Sajnálatosnak nevezte dísznövénytermesztő-virágkötő szakmairány-párosítást is, mert szerinte kevés 14 éves fiú szereti a dísznövényeket, és még kevesebb szeretne virágkötő lenni. A két terület nem keverhető.

A mezőgazdasági ÁKT elnökeként is tevékenykedő Orlóci László elmondta, hogy a finomítást igénylő gondokat lehet jelezni az ÁKT-hoz, ahonnan felülvizsgálati javaslat indulhat az ITM felé, és egyetértés esetén módosításra kerülhet sor. Úgy vélte, hogy az igények előtt nyitva áll a képzés közép- és felső szinten egyaránt.

Zöld kerettörvény

Ugyancsak régi, megoldásra váró gond, hogy a faiskolák, a tervezők és a kivitelezők nem egyeztetnek a növényhasználatról. A tervezők azt sérelmezték, hogy nem állnak rendelkezésre azok a növények, amelyeket be szeretnének tervezni a zöldfelületekre. A termesztők pedig azért elégedetlenek, mert nem a hazai faiskolákban nevelt növényekre alapoznak a tervezők.

Közelebb kell hozni a tervekben szereplő fajhasználatot és a faiskolai kínálatot. A jogosan felmerülő igényt és a termelők fölkészülését is segítené, ha már a korai fázisban megismerhetnék a készülő nagyberuházások növénylistáját.

Orlóci László szerint a faiskolai termelés kiszámíthatósága és a termékek közterületi alkalmassága kapcsán ki kell jelenteni, hogy a köz érdekeit szolgáló zöldfelület, közterületi zöldfelület növényesítése közügy. Azt tehát tervezni kell, a tervezéshez pedig magasabb szintű jogszabályra, egy „zöld kerettörvényre” van szükség. Amint ez életbe lép, felmérhetővé válik a növényigény és egymásra talál a tervező, valamint a faiskolai termesztő.

A legígéretesebb éves seregszemle

Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke a szakmai napon jelentette be, hogy a Hungarogreen 2022 kiállítást augusztus 30–31-én tartják Szigetszentmiklóson, a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. Az esemény a faiskolák legígéretesebb éves seregszemléje, amelynek keretében a kínálat és a kereslet, a termék és a felvevőpiac – beleértve a főkertészeket, táj- és kertépítőket, önkormányzatokat – találkozhat a legnagyobb dísznövény-kereskedelmi régió közelében. A tervek szerint a kiállítás ideje alatt konferenciára, szakmai tanácskozásokra és műhelybeszélgetésekre is sor kerül.

A kerettörvény rendelkezhetne arról is, hogy meghatározott időnként szükségessé váljon a cserje- és évelőállományok cseréje vagy frissítése. A csere a „dizájnfajták” helyett a hazai genetikai alapokat hasznosító fajokkal valósulhat meg. Ezzel lehetővé válik, hogy a faiskolák jó előre megtervezzék a termesztésüket, amely várhatóan más piacokat is kiszolgáló nagyobb árualap létrejöttét eredményezi. A szakmaközi szervezet évek óta frissíti a közterületi sorfák jegyzékét, hogy ezzel is segítse ezt a munkát.

A korábbi évekre nem jellemző növényhiányra is választ kerestek.

Fölmerült a kérdés, hogy a megnövekedett hazai és európai kereslet miatt kialakult hiányra vajon a külföldi áruk beszerzése vagy a hazai fejlesztés-e a válasz. Orlóci László felhívta a figyelmet, hogy az idei év kiemelt feladata lesz az ágazat fejlesztése. A szakmaközi szervezet és tagjainak hosszú távú működését alapvetően meghatározó kérdésekben egységes álláspont kialakítására, a versenyképességet előmozdító stratégiai programokra kell törekedni. Az elnök szerint bizakodásra adhat okot, hogy egyre több fiatal szakember csatlakozik a szervezethez és fordul a jövő szakmája, a díszkertészet felé.

Forrás: Kertészet és Szőlészet