Back to top

Erdőre hangolt sorsok

Kevesen dicsekedhetnek nemesi felmenőkkel, de annál többen mondhatják el magukról, hogy a falusi parasztság leszármazottai. A közelmúlt évszázadaiban éltek dédszüleink, ükszüleink, akik nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család mindennapi kenyerét. A helyi körülményekhez igazodva, a hegyvidék embere az erdővel ápolt szoros kapcsolatot, benne talált munkát, megélhetést.

A szabadtéri múzeumot dr. Kovács Jenő alapította
A szabadtéri múzeumot dr. Kovács Jenő alapította
A természetben fellelt nyersanyagokkal összefonódtak helyi mesterségek, emléküket hűen őrzi a Szilvásváradi Szabadtéri Erdészeti Erdei Múzeum.

Az EGERERDŐ Zrt. jogelődjének egykori vezérigazgatója, dr. Kovács Jenő nevéhez fűződő tanösvény bemutatja a fákban megőrzött emlékmorzsákat, az erdei munkások mindennapjait, verejtékes munkájukat és annak gyümölcsét.

Ha a fák beszélni tudnának

A fák belső szerkezete a múltról árulkodik. A kivágott fa keresztmetszetén látható évgyűrűszerkezet minden sávja az adott évről regél. Általában, ha keskeny a pászta, szűk idők jártak, míg ha széles az évgyűrű, a Jóisten bőséges csapadékkal, tápanyaggal, napsütéssel áldotta meg az erdőt. A közelmúltban kivágott fák korongjai mellett évmilliós emlékekre is bukkanhatunk az ösvényen haladva.

A Bükkalján történt különleges földtörténeti eseményeknek köszönhető, hogy évmilliókig megmaradt egyes fák belső szerkezete.

A Szilvásvárad közelében lévő Mikófalván elkovásodott fatörzsekre bukkantak a kutatók. A miocén kori, kb. 12 millió éves őskövületen még kivehetők az évgyűrűk, mely a Kárpát-medencében gyakori heves vulkáni kitöréseknek és kovasavas hőforrásoknak köszönheti megmaradását. A megkövesedett famatuzsálemek egy darabja az egri vár mellett, az erdei múzeumban is látható.

Emberek az erdőben

Mészégető boksa
Mészégető boksa
A Bükk és a Mátra falvaiban élő szegényparasztság mezőgazdasági idénymunkával, az úgynevezett summássággal és erdei favágással, gyűjtögetéssel kereste meg a mindennapi betevőt.

A nyári idénymunkára az életerős fiatalok márciustól novemberig elhagyták falujukat, hogy alföldi vagy dunántúli nagybirtokokon, az ültetéstől az aratásig summásként dolgozhassanak embertelen körülmények között.

Hazaérve a férfiak és a fiatal fiúk ölfavágóként folytatták a kenyérkeresést az erdőn, csak ritkán jártak haza családjukhoz. Fő munkájuk a fakivágás volt, melyhez kezdetben kézi eszközöket, fejszéket használtak, majd Mária Terézia javaslatára elterjedt a kétemberes fűrész, 1950-től pedig a motoros fűrész. A múzeum ösvénye mellett fa- és kőfalazatú kunyhóba tekinthet be a látogató, mely jól mutatja, hogy milyen egyszerű körülmények között éltek a favágók – köztük dédapám is –, hetekig, hónapokig hóban-fagyban. Fekhelyük avarderékalj volt, középen tűz, mely befűtötte az egyszerű hajlékot a fagyos téli napokon. Ételt maguknak főztek a tarisznyájukba készített szalonnából, babból és száraztésztából (laskából). Ha szerencséjük volt, egy-két jószág beleesett a vadbefogó verembe.

Szánkó, csúszda, vontatás

Kétrudas gyalogszánkó
Kétrudas gyalogszánkó
A fa kivágása után a faanyagot eleinte kézi erővel hordták ki a munkások az erdőből a gyűjtőhelyre, az úgynevezett rakodóra, majd szánkókat, méretesebb faanyagokhoz csúszdákat és állati erőt is használtak. A múzeumban a sokféle eszközből egy kétrudas gyalogszánkó és egy fa-, illetve egy fémcsúszda látható, melyet helyi erdész elődünk, Király Lajos fejlesztett ki. Az állatok közül lovak vagy ökrök segítették az ölfavágók munkáját; a nehéz, vastagabb és hosszabb méretű faanyag közelítésében, majd szállításában kaptak kulcsszerepet.

A köves, sziklás erdei talajon az ökrök patkolására is szükség volt. A patkolókalodát is bemutatjuk a múzeumban, ahol az ökör párosujjú patájára felkerült a félpatkó.

A gépesítés fejlődésével különböző vonszoló berendezések és csörlős traktorok dolgoztak az erdőn, melyek közül a gyerekek kedvence a kiállított piros DFU törzscsuklós traktor, a mai LKT elődje.

A rakodóról tovább kellett szállítani a fát feldolgozásra, vagy az otthonokba tűzifának. Eleinte a kézi, a háti és a szekeres szállítás volt a jellemző. Később az ipari fejlődés és a háborúk utáni hatalmas faigény nagy szállítási kapacitást kívánt, így megépültek a kisvasúti pályák, amik idővel az egész Bükköt behálózták. A lóvontatású vonatot (lórét, mely a gyűjtemény kiállítási tárgyai között is szerepel) aztán felváltották a gőzmozdonyos szerelvények. Az 1950-es évektől pedig elindult az erdőt feltáró úthálózat kiépítése és a négykerekű teherforgalom.

Hamuzsír, kovácsolt vas

A néhai vasgyártás tárgyi emlékei
A néhai vasgyártás tárgyi emlékei
A mai turistaparadicsomnak számító Szalajka-völgy a 18-19. században virágzó iparvidék volt. Az erdő együttesen adta a nyersanyagokat a hamuzsírfőzéshez, az üveggyártáshoz, a vasgyártáshoz, a szén- és mészégetéshez.

A Szalajka-völgy neve is valószínűleg egy elfeledett mesterséggel, konkrétan a hamuzsírfőzéssel és az üveggyártással függ össze. A hamuzsír latin neve sal alcali, mely magyarosítva Szalajka. Ezen ok miatt a hamuzsírfőző, erdős vidékeken gyakori elnevezés a Szalajka.

Szilvásvárad neve a vasgyártással függ össze. Az 1770-es évek ipari fejlesztésének köszönhetően négy vasgyár létesült Magyarországon, az egyik Szilvásváradon. A Fátyol Vendégház alatti tisztáson épült meg a vashámor, majd a vasolvasztó massa, ahol nagyon jó minőségű szilíciumban gazdag nyersvasat (szilvas) dolgoztak fel, és öntvényeket, kovácsolt vasat gyártottak. A letűnt vasgyártás egyik tárgyi emléke látható a múzeum bemutató vashámorában, ezzel a felirattal: Tilalmas a halászat ebatta! 11.MAJ.1834. CNK.

Üveghuta
Üveghuta

Gyerekekre hangolva

A 2012-es múzeumi felújítás során az erdészettörténeti gyűjtemény előterébe egy interaktív tanösvényt hozott létre az erdőgazdaság Antal József erdőmérnök vezetésével.

A gyerekeket szárnyfesztávolság-mérő, faxilofon, mezítlábas tanösvény várja, és ha elfáradnak, megpihenhetnek a hűs filagória alatt.

Az elmúlt évek változásai beigazolták, hogy egyre több ember keresi fel az erdőt, felismerve a természettel és gyökereinkkel való összekapcsolódás értékét. Bízom benne, hogy minden magyar legalább egyszer eljut Szilvásváradra, ahol a Szabadtéri Múzeumban Vörösmarty szavai köszöntik a látogatót: „A természet örök könyvét forgatni ne szünjél: Benne az Istennek képe leírva vagyon."

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Újra BORTRIATLON Badacsonyban!

A rendezvénysorozat keretén belül az év folyamán három különböző hétvégén, három tematikus bortúrával, változatos programokkal, ajánlatokkal, pecsétgyűjtő boros játékkal, számtalan meglepetéssel, ételkülönlegességekkel és jobbnál-jobb badacsonyi borokkal várják a látogatókat.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

A Rumour by Rácz Jenő nyerte az Év étterme díjat

A budapesti Rumour by Rácz Jenő nyerte a magyarországi gasztronómia egyik legjelentősebb elismeréseként számon tartott Audi - Dining Guide Év étterme díjat a hétfő este Budapesten megtartott díjátadón.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.