Back to top

Erdők szem előtt

Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.

A Keszthelyi Erdészet mintegy 11 500 hektár állami erdőterületet kezel, melynek jelentős része egy tömbben található: a Keszthelyi-hegység dolomit és bazaltrégiójában, Rezi, Keszthely, Balatonederics, Sümeg és Zalaszántó községek által határolva. Emellett a Badacsony és környékén, valamint Zalavár erdőterületein is az erdészet gazdálkodik. Az eltérő termőhelyi adottságoknak megfelelően az erdők rendkívül változatosak: zömében cseres-tölgyesek, de a hűvösebb, északi kitettségben gyakoriak a bükkösök is.

A badacsonyi Ranolder-kereszt
A badacsonyi Ranolder-kereszt

A hegyoldalakat hárs, juhar és kőris alkotta törmeléklejtő-erdők, a dolomittetőket sziklagyepek, virágos kőrises és cserszömörcés molyhos tölgyesek borítják. A Kis-Balaton szomszédságában fekvő lápos területeken pedig éger-, fűz- és nemesnyár-erdők is találhatók.

Törmeléklejtő-erdő
Törmeléklejtő-erdő
Zalaszántó mellett kis területű, de annál értékesebb kocsányos tölgyes állomány bújik meg, melyet az erdészet nagy odafigyeléssel kezel. A fokozatosan vágás- érett korba lépő erdőkben – mint az erdészet területén szinte mindenhol – a természetes újulatra alapozott felújítást alkalmazzák. A ritkán megjelenő makktermést megvédik, így a fakitermelés után már az anyaállomány jegyeit hordozó, fiatal fácskák veszik át a szerepet. A régi idők hírnökeiként néhány évszázados fát meghagynak a területen, a fiatal erdőket pedig a jövő nemzedéke számára nevelik gondosan.

Átalakulás időszaka

Egy évtizede a dolomittetőket még javarészt feketefenyő borította, ám az elmúlt időszak súlyos károsításai miatt mára nagyrészt eltűnt a hegységből. A mediterrán fafajt az 1800-as évek végén az akkori erdőbirtokos Festetics-család kezdte telepíteni elsősorban a település védelme érdekében, a kopár dolomithegységből érkező, különösen a nyári időszakban elviselhetetlen porviharok megfékezésére.

Később, az 1950–60-as években került sor a fenyvesítés második hullámára, hogy a Trianon utáni határokon belül biztosítsák az ország fenyőszükségletét.

Nagymező erdei pihenőhely
Nagymező erdei pihenőhely
Tavasszal nyílik a medvefül kankalin
Tavasszal nyílik a medvefül kankalin
A sekély termőrétegű, meredek oldalak erdősítése különös erőfeszítést és hatalmas munkát igényelt a kor szakembereitől. A grófi időkben alkalmazott teknős ültetés során lejtőirányra merő- legesen, minden egyes csemetének egy 80 cm hosszú, 30 cm széles és 10 cm mély teknőt alakítottak ki, melynek lejtősen kiképzett oldalára fektették a csemetét. De agyagból és trágyából készített, majd kiszárított edényekben is neveltek fenyőcsemetét, amit aztán edényestől elültettek. Később áttértek a pásztás talaj- előkészítés után végzett gödrös ültetésre.

A kipusztult fenyők egészségügyi fakitermelését hatalmas munkával végezte el az utóbbi időkben az erdészet.

Az örökzöld, mediterrán megjelenésű feketefenyő eltűnésével a tájkép jelentősen megváltozott: helyét őshonos lombos fafajok, virágos kőris, molyhos tölgy és cser alkotta erdők veszik át, melyeknek továbbra is a védelmi szerepe az elsődleges.

Gyönyörű kocsányos tölgy természetes felújításban (jobbra Hoffmann Pál erdészeti igazgató)
Gyönyörű kocsányos tölgy természetes felújításban (jobbra Hoffmann Pál erdészeti igazgató)

Ritka természeti értékek

Az erdészet területének több mint háromnegyede védett, amit természetvédelmi kezelőként az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondoz. Nem csoda a nagy arányú védettség, hiszen a hegység nagyon gazdag természeti és geológiai értékekben, növényi és tájképi ritkaságokban.

A sok ritka, védett növény között megtalálható például a medvefül kankalin, a légybangó, valamint különféle orchideák.

A hegység belsejében a természet erői által évmilliók alatt kialakított kisebb-nagyobb barlangokra bukkanhatunk, mint a Vadlán-lik vagy a Csodabogyós-barlang.

A Tátika tetején álló, évtizedek óta érintetlen, 200 éves fákat is szép számmal őrző bükkös állomány erdőrezervátumként működik, ahol egyáltalán nincs erdőgazdálkodás. Balatongyörök felett a Virágos-hegyi rezervátum szintén hosszú ideje érintetlen, számos, kiemelt természetvédelmi értéket képviselő területen pedig olyan kíméleti zónákat jelöltek ki, ahol csak természetvédelmi célból lehet gazdálkodni. A kíméleti területeket az erdészet a nemzeti park munkatársaival közösen jelöli ki.

Vadregényes tájon vezet a Kéktúra egyik szakasza
Vadregényes tájon vezet a Kéktúra egyik szakasza

A hegység erdői elválaszthatatlanok a Balaton-parti településektől, hiszen nemcsak a helybeli lakosok, de az idelátogató több tízezer turista is felüdülést keres bennük.

Az erdészet ezért munkája során a gazdálkodás mellett különös figyelmet fordít a közjóléti, turisztikai feladatokra is. A hegység és a környező területek számos pontján erdei pihenőhelyek, esőbeállók, tűzrakó helyek, tájékoztató táblák várják a kirándulókat. A különleges, rejtett értékeket két tanösvény fűzi össze: a balatongyöröki Bélapi pihenőtől induló Boroszlán, valamint a Vállus településről induló Medvehagyma tanösvény. A hegység leglátogatottabb pontja, a Gyenesdiás felett lévő Nagymező erdei pihenőhely új játszótéri elemmel bővült, de a közelben magasodó, felújítás alatt álló Festetics- és Berzsenyi-kilátó is hozzájárul a kellemes időtöltéshez.

Kilátókkal a hegység számos más csúcsán is találkozhatunk: a Vállustól nem messze található Láz-hegyi, a hegység „belsejében” megbújó Padkűi-kilátó, valamint a Balaton-parthoz közel magasodó Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó egyaránt az erdészet kezelésében áll.

Az erdészet területét az Országos Kéktúra útvonala is átszeli, vadregényes tájakat, izgalmas látnivalókat érint. A Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen, az útvonal szomszédságában nem mindennapi építménnyel találkozhatunk. A 30 méter magas, alapjánál 24 méter átmérőjű buddhista Béke-sztúpát a 14. dalai láma avatta fel 1993-ban. Az útvonalról megközelíthető többek között Tátika várának romja, a Szigligeti várnál pedig pecsételőhely üzemel.

Tátika várának romjai
Tátika várának romjai

Híres kastély

A térségben a 18. század közepén megtelepedett Festetics-család varázsolt igazán jelentős települést Keszthelyből. A Festetics-kastély az ország harmadik legnagyobb kastélya, a hozzá tartozó épületekkel együtt hazánk egyik legjelentősebb műemlék együttese. A 250 éves múltra visszatekintő Helikon könyvtár mellett itt található Közép-Európa egyik legnagyobb hintógyűjteménye, de vadászati múzeum és vasútmodell-kiállítás is várja a látogatókat. A nyolc hektáros kastélyparkban tett sétát dendrológiai gyűjtemény és különböző műalkotások teszik felejthetetlenné.

A Badacsony tetején álló kereszthez is felkapaszkodik az útvonal, melyet Ranolder János veszprémi püspök építtetett 1857-ben úgy, hogy nagyobb elemeit negyven ökör vontatta fel a 400 méter magas fennsíkra. Az útvonal mellett szállásfejlesztést is végez az erdészet: a Badacsonyra vezető Bujdosók lépcsője szomszédságában a Kisrodostó Kulcsosház nyújt pihenési lehetőséget, de a Rezi várhoz vezető szakasz melletti Csorna-kúti Erdészlak felújítása is a tervek között szerepel.

A Természet Háza Gyenesdiáson
A Természet Háza Gyenesdiáson

Az erdészet ma már nemcsak az erdőkben, de a városban is várja a természet iránt fogékony látogatókat. Gyenesdiáson 2014-ben nyílt meg a Természet Háza Látogatóközpont, mely a vadon élő állatokat természetes környezetükben bemutató vadfarmmal és a hazai, már-már feledésbe merült őshonos állatfajtákat ismertető állatparkkal kiegészülve immár Festetics Imre Élményközpontként nyújt kikapcsolódást az érdeklődőknek.

Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.

Képek: Gombási Mónika, Kovács Béla

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Újra BORTRIATLON Badacsonyban!

A rendezvénysorozat keretén belül az év folyamán három különböző hétvégén, három tematikus bortúrával, változatos programokkal, ajánlatokkal, pecsétgyűjtő boros játékkal, számtalan meglepetéssel, ételkülönlegességekkel és jobbnál-jobb badacsonyi borokkal várják a látogatókat.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

A Rumour by Rácz Jenő nyerte az Év étterme díjat

A budapesti Rumour by Rácz Jenő nyerte a magyarországi gasztronómia egyik legjelentősebb elismeréseként számon tartott Audi - Dining Guide Év étterme díjat a hétfő este Budapesten megtartott díjátadón.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.