Back to top

Lovak bértartása - A havi nyolcvanezer sok vagy kevés?

A városban lakó lovasok, legyen a lovaglás a hobbijuk, vagy legyenek akár versenyzők is, arra kényszerülnek, hogy lovukat egy más által üzemeltetett istállóban, lovardában tartsák. Ez a bértartás lehet pusztán koszt-kvártély az állat számára, de magában foglalhat egészen komoly idomítást, edzéseket is. Ki mit keres, ki mit kínál…

Aki keres: Bányavölgyi Donáta lovas­színész, a Nemzeti Lovas Színház művésze, aki Nik-Nak nevű lovával a Nemzeti Vágta rendszeres indulója is. Nik-Nakkal azután találkozott, hogy Donáta egy baleset folytán elveszítette korábbi lovát. Budapesti lakosként helyben, vagy a főváros környékén keresett lovardát, ahol elhelyezhetné Nik-Nakot. „Nagyon nehéz lovardát találni, és borzasztóan megemelkedtek a tartási árak. Úgyhogy, bár azt hirdetem, hogy mindenki üljön lóra, azért hozzá kell tenni, nem egyszerű egy lovat fenntartani.

A budapesti lovardák, ahol tényleg megfelelő az infrastruktúra, borzasztóan drágák: a városban és környékén százezer forinttól indulnak a tartási díjak, de ez már vidékre is egyre jellemzőbb. Én jelenleg nem nagyon tudok olyan lovardát, ahol százezer forint alatt lenne a bértartás.”

Ahogy Donáta meséli, ha otthon tartaná a lovát, akkor is minimum 30 ezer forint lenne az állat fenntartásának a költsége, de ebben még nincs benne, hogy edzésekre járnának vagy versenyeznének.

Bányavölgyi Donáta és Nik-Nak
Bányavölgyi Donáta és Nik-Nak

Donáta tapasztalata szerint a bértartásban az alapszolgáltatás az, hogy a ló megkapja a takarmányt, és friss boksz várja mindig. De nincs például benne az állat lemozgatása, esetleg képzése. „Sok esetben plusz költség, mondjuk egy fedeles­hasz­nálat, vagy jártatógép-használat is.”

A bértartás költségeinek emelkedésére Donáta szerint az is hatással volt, hogy egyre többen igényelnek ilyen szolgáltatást: ahogy szaporodott a bértartott lovak száma, úgy nőtt az ár is. Persze a takarmányárak emelkedése és a lovászhiány is a költség- és árnövekedést generálja.

– 10 évvel ezelőtt, amikor megkaptam az első saját lovamat, tizenötezer forintot fizettem először a bértartásért. Most, hogyha egy egyszerű vidéki lovardába megyünk, ahol félrideg tartásban vannak a lovak, az minimum 40 ezer forint. És ez tényleg nagyon a vidék.

Ahol már bármilyen infrastrukturális felszereltség van, ott szerintem 80 ezer forint alatt nem lehet bértartást találni.

Mindezek ellenére Donáta azt mondja, ha valaki beleszeret egy lóba, mint ő Nik-Nakba, akkor, ha mód van rá, vegye meg. Ha erre nincs lehetősége, akkor keressen egy lovardát, ahol lovasoktatás is zajlik.

Takács Péter a 6 éves Trixi nevű lovával
Takács Péter a 6 éves Trixi nevű lovával

Aki kínál: Takács Péter, egykori ifi és junior területi bajnok, országos bajnokságon döntős díjugrató, ma lótenyésztő, lovardatulajdonos a Somogy megyei Taszáron. Versenyen elért tenyésztői eredményei is jelentősek. Annak idején a Mernyei TSZ színeiben lovagolt, versenyzett, a saját és édesapjával közösen tenyésztett lovaival sikeresen szerepelt kanca- és ménvizsgákon. Isti nevű lovával győzött a 6 éves lovak tenyészszemléjén, részt vettek a fiatal lovak világbajnokságán, a felnőtt országos bajnokságon pedig 4. helyezést értek el. Ezután Istit értékesítette, aki későbbi lovasával, ifj. Tóth Lászlóval a válogatott tagjaként érte el legnagyobb sikereit, egyebek mellett a Nemzetek Díja sorozatban, vagy Aachen­ben az Európa-bajnokságon.

A taszári lovardát 1993-ban nyitotta meg. Elsősorban lovakat akart tenyészteni, illetve versenyeket rendezni.

A lovardát azóta is folyamatosan – egyebek mellett pályázati források bevonásával – fejleszti. A lovarda infrastruktúrája ma a következő:

  • Istálló 20 boksszal és 20 állással,
  • ridegtartásra kialakított fedett rész,
  • 6 lovas jártatógép,
  • 18 x 27 méteres fedeles lovarda,
  • 50 x 80 méteres folyami homok talajú vesenypálya,
  • 40 x 35 méteres folyami homok talajú melegítő pálya,
  • 15 hektár tereplovaglásra alkalmas terület,
  • 10 x 12 méteres szabványos trágyatároló.

Fotó: Csatló Norbert
– A lovarda takarmányigényét részben a 65 hektáros gazdaságban, bérmunka igénybevételével termelem meg – mondja Takács Péter. A földterületből 15 hektár rét, 8 hektár pedig a szénát adó lucerna, a többin szántóföldi növényeket termesztünk: kukoricát, zabot, búzát, napraforgót, repcét. A termés mellett pedig a gabonafélék szalmáját is hasznosítjuk alomként.

A 15 hektárnyi rét alkalmas tereplovaglásra, és legelőként is használjuk. A rétet az állapotától függően, egyszer vagy kétszer kaszáljuk, utána legeltetjük.

Jelenleg az istállóban 18 ló van, köztük 5 saját, a többi bértartásban van Taszáron. Lovagolni tanulók, kisgyerekek, hobbilovasok, versenyzők is megfordulnak itt. A tanulókkal külön lovasedző foglalkozik, Péter pedig a saját tanítványait, versenyzőit edzi. Versenyeket is szoktak rendezni: regionális bajnokságokat, póniklubos versenyeket.

A lovarda bértartási szolgáltatásai között megtalálható a rideg csikótartás, amelyet 6 hónapos kortól hároméves korig kínálnak. A bruttó 45 ezer forintos havi díjért a csikók számára napközben szénát és szalmát biztosítanak, mellette ad libitum legelhetnek, este pedig abrakot kapnak. Az ivóvízről önitató gondoskodik.

A fedeles lovarda, előtte a versenypálya
A fedeles lovarda, előtte a versenypálya

A lovarda természetesen sportlótartással is foglalkozik. Ezek az állatok külön bokszban élnek, nappal pedig egyedi karámozással vannak a legelőn. Napi háromszor kapnak szénát, az ivóvíz folyamatosan előttük van. Reggel-este a bokszban a széna mellé az állatok abrakot kapnak.

– A sérült állatok, vagy azok, amelyek valami más okból nem mehetnek a legelőre, legalább két órát töltenek a jártatóban.

Ha valaki belovaglást, lelovaglást is kérne, meg tudjuk oldani, de általában a bértartók nem kérnek ilyen szolgáltatást. Ennek egyszerű oka van, közel van Kaposvár, ahonnan a tulajdonosok naponta ki tudnak jönni a lovukhoz – mondja Takács Péter.

Az árakról szólva pedig azt mondja, a bruttó 80 ezer forintos alaptartás tartalmazza az abrakot, szénát, szalmát, a ló ellátását, a karámozást, illetve a jártatógépet. A tulajdonosok kérhetnek plusz szolgáltatásokat is, például futószárazást, szabadon átmozgatást, körmölést, patkolást – bár utóbbiakat mindenki a saját kovácsával szereti elvégeztetni. Péter saját tapasztalata alapján, 120 cm ugrómagasságig nem ad a lovaknak tápot.

Első látásra a havi tartási díj (2022 első negyedév) magasnak tűnik, de ha megnézzük az utóbbi két évben az áremelkedéseket, már nem is olyan magas.

– A terményárakon felül ott a szállítási költség, de a szalmát még így is nehéz megszerezni, mert a gazdák inkább a Pécsi Erőműnek adják el – sorolja Takács Péter. A lovászok bére is kihat az árakra. Ma nettó kétszázezer forint alatt nem lehet lovászt találni még itt a délvidéken sem, ahol egyébként a bérek gyengébbek, míg néhány éve a bérük ennek a fele volt. Így ma egy teljes munkaidős és egy váltós lovászunk van, és a család is besegít az állatok körül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.