Back to top

A semmiből a világhírig

A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.

Dr. Studinka László a múlt századi magyar vadgazdálkodás egyik legkiemelkedőbb alakja. A híres vadászíró, természetbúvár és vadgazda 1959 tavaszán kapott megbízást a Lábodi Vadászterület irányítására. Kezdetben az itt-ott megbúvó apróvadon és őzön kívül alig-alig volt haszonvad a területen. A szarvas csak váltóvadként bukkant fel az elenyésző számú dám mellett. Azonban a tudatos vadóvó tevékenységnek köszönhetően, az 1960-as évek elejétől már egyre nagyobb vaddisznóterítékek előtt tiszteleghettek elődeink Lábodon.

Vaddisznó- és apróvadteríték az 1970-es évekből
Vaddisznó- és apróvadteríték az 1970-es évekből

Később a gím- és dámszarvas-gazdálkodás világra szóló sikereket hozott a vadászterületnek. Számos 13 kg-nál nagyobb trófeájú gímbika elejtésének örülhettek itt a vadászvendégek és kísérőik. Tudomásunk szerint a Lábodi Vadászterületen elejtett gímbikák közül 15 érte el a trófeabírálaton a 240 pontot.

A vadgazdálkodási tevékenység Lábodon 2004 óta a SEFAG Zrt. berkein belül zajlik. Állami erdőgazdaságként a vállalat – a gímszarvas génrezervátum megőrzése mellett – nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Lábodra látogató érdeklődők örökre szívükbe zárják a belső-somogyi táj szépségeit.

Mára – az erdőgazdaság következetes munkája nyomán – valamennyi pusztulásra ítélt, nagy múltú épület újjászületett itt, és teljesen új építmények is létrejöttek. 2009-ben vadászház épült Csokonyavisonta szomszédságában, az egykor népes és virágzó Széchenyi-birtok, Alexandra puszta mellett. Az Alexandra Vadászház őrzi a napjainkra már az enyészeté lett kistelepülés nevét, és ezzel együtt gróf Széchenyi Imre feleségének, gróf Sztáray-Szirmai Alexandrának is emléket állít.

A Petesmalmi Vadászházban is megszállhatunk
A Petesmalmi Vadászházban is megszállhatunk
A vadászberkekben kultikus helynek számító Petesmalmi Vadászházat 2012-ben korszerűsítette az erdőgazdaság, abban alakították ki a Studinka László Természetismereti Központot. Az épületet jó ötven évvel korábban Studinka László fedezte fel, később az elhanyagolt erdészházban Magyarországon elsőként német vadászvendégeket fogadtak. Az erdők mélyén, halastavak között megbúvó épületből közkedvelt vadásztanya lett, melynek gyakori vendége volt gróf Széchenyi Zsigmond és báró Schell József grafikus, festőművész is. Az 1960-as évek elején átélt lábodi vadászataik felejthetetlen emlékét a ház ebédlőjének falára festett, felbecsülhetetlen értékű Schell-festmények őrzik. Ezek leválasztása és restaurálása is megtörtént a felújítás során. Studinka László lábodi munkásságának emlékét emlékszoba őrzi korabeli fotókkal, könyvekkel és relikviákkal.

Rekorder trófeák

Lábod máig leghíresebb gímbikáját Hans von Auloch német vadász hozta terítékre Studinka László és id. Galamb Gábor kíséretében 1967. szeptember 9-én, a Nagyatádtól délre eső Ágerdő védkerület északi felében (képen). Az Auloch-bikaként ismert trófea kerek 14 kilogrammot nyomott és 246,13 pontjával az akkori világranglista 7. helyére került. Az agancs szolgált mintájául az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás emblémájának, később pedig – egy vérebfej rajzával együtt – belekerült a Lábodi Vadgazdaság címerébe.

A másik unikum 2001. szeptember 12-én esett el a Serpe védkerületben, Petró István hivatásos vadász kíséretében.

A 16,81 kg-os trófeasúlyával – a hahóti 17,40 kg-os után – mai napig hazánk második legnagyobb elejtett gímbikája. 265,67 nemzetközi pontjával jelenleg is a világranglista 8. helyét foglalja el. Elejtésével Theodor Heisig német vadász büszkélkedhet.

Az 1968-tól dr. Studinka Lászlót követő dr. Galamb Gábor a kezdetektől fogva – eleinte még csak egyetemistaként – jelen volt a Lábodi Vadgazdaság Studinka-alapok lerakásánál. Harminc éven át volt Lábod vadászati igazgatója, és 1994-ben személyesen vehette át Fokvárosban a Nemzetközi Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Tanács Edmond Blanc-díját, melyet a vadászterületen végzett kiváló szakmai tevékenységének elismeréseként ítéltek Lábodnak.

Az 1960-as évek végén elsőként Lábodon indult meg a vérebtenyésztés hazánkban, majd az 1977-ben ott megrendezett nemzetközi versenyen a Jakab István vezette Didó világgyőztes véreb lett.

A vadászlaktól induló 10 kilométeres tanösvény – Nagysallér érintésével – a rinyabesenyői erdő mélyén kialakított Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolához kalauzolja a természetjárókat.

A Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola a helyi adottságokhoz igazítja nevelő munkáját
A Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola a helyi adottságokhoz igazítja nevelő munkáját
A Lábodi Erdészet egykori igazgatója – Horváth József erdőmérnök – a Festetics-család elhanyagolt, egykori erdészlakásából álmodta meg az erdei iskolát, ezzel hosszú évekre megmásíthatatlan utat jelölt ki az utódai számára. Országunk egyik legrégebbi erdei „tanodáját” 1995-ben vehették birtokba az első tanulócsoportok.

Az iskola – mint ahogy a jól működő erdei iskolák – nem egyszerűen otthont ad a környezeti neveléshez, hanem a helyi adottságokra rávilágítva oktat a programcsomagokból választható speciális tanórákon.

Kerékpárral is felfedezhetjük a Besenyői erdőt
Kerékpárral is felfedezhetjük a Besenyői erdőt

A gyerekek a valóságban találkoznak az erdő sajátságos rendszerével, növény- és állatvilágának együttesével, a természet különleges és a létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen folyamataival.

Megvizsgálhatnak mindent, ami az erdőben megvizsgálható, felfedezhető, és közben az erdei táborokhoz hasonlóan, elsajátíthatják a szabadban tartózkodás elemi szabályait, és az egymást segítő közösség kialakításának módját is. Egyidejűleg bepillanthatnak az erdővel mint természeti erőforrással gazdálkodó szakemberek munkájába.

Alexandra Vadászház Csokonyavisontán
Alexandra Vadászház Csokonyavisontán

Mára az ország egész területéről érkeznek iskolások Sziágyra, azonban családi, baráti vagy munkahelyi társaságok is szívesen kikapcsolódnak a létesítményben. A csend, a nyugalom, a tiszta levegő és a belső-somogyi természet utánozhatatlan szépsége egyre több mindenkit idecsábít. Az erdei iskola környezetében számos túraútvonal és izgalmas erdei környezet bejárható. A 3 kilométerestől a 6 kilométeresig, hét különböző hosszúságú tanösvény közül választhatnak a túrázók. Az útvonalak bejárását erdész kolléga segíti, de a rutinosabbak önállóan is teljesíthetik. A 22 kilométeres Mesél a Besenyői erdő tanösvényen végighaladva számos új ismerettel gazdagodhatnak a látogatók.

A világkiállítás jegyében készült el a báró Schell József-emlékpark
A világkiállítás jegyében készült el a báró Schell József-emlékpark

A táj minden évszakban változatos: tavasszal a virágzó fákban gyönyörködhetünk, nyáron hallgathatjuk az erdőlakó madarak énekét, ősszel megfigyelhetjük a lombszíneződést és a gombákat, hallgathatjuk a gímek bőgését és a dámszarvasok barcogását, a téli hóban pedig állatok nyomaira bukkanhatunk.

Sziágypusztán, a Sziágyi temető maradványainál, az öszpötei és a varasdi egykori erdészházak helyén, valamint az egyre inkább feledésbe vesző uradalmi vasútvonal nyomvonalánál helytörténeti szempontból nevezetes emlékhelyek is újraélednek. Az útvonal mentén számos pihenőhely létesült, illetve tablók segítik megismerni a térség flóráját és faunáját, a történelmi és kulturális értékeit, de Studinka László életútjáról is olvashatunk. Nemrégiben új tűzrakó helyek, védőházak, valamint kettő kilátó (sziágyi és németmezői) is épült.

Nagysallér Vadászház 2013-ban épült újjá
Nagysallér Vadászház 2013-ban épült újjá

Sziágytól nem messze – a rinyabesenyői erdőben – duglászfenyőcsoport őrzi Erzsébet királyné magyarországi látogatásának emlékét. A gróf Széchenyi Antal által telepített Sissi-fák napjainkra tekintélyes méretűre nőttek, így kultúrtörténeti vonatkozásuk mellett dendrológiai értékként is említést érdemelnek.

Schell-festmények a Vadászati és Helytörténeti Emlékházban
Schell-festmények a Vadászati és Helytörténeti Emlékházban

Nagysallér 1971 óta tekinthető a Lábodi Vadászterület gazdálkodási központjának, a benne lévő nyolcszobás vadászház azonban 2013-ban bezárta kapuit. Helyén közel egy év alatt megépült az impozáns, korszerű, mégis hagyományos jegyeket hordozó Nagysallér Vadászház.

Nem messze tőle, 2014-ben Vadászati és Helytörténeti Emlékházat építtettek a SEFAG Zrt. kollégái, amelyben korabeli relikviák és a Schell-festmények mellett egy – szintén az erdőgazdaság által megmentett – Muray Róbert-freskó is megtekinthető.

Az emlékház segít megismerkedni a helyi vadgazdálkodással és annak történetével, a térségben élő vadfajokkal és a természeti környezettel, valamint a majd’ 800 éves helytörténettel. A múzeum közelében egy iskolás osztályra vagy kirándulócsoportra méretezett szabadtéri foglalkoztató is található.

A 2021. évi „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében az épület környezetében kialakították a báró Schell József Vadászati és Természeti Emlékparkot. Átadásán a méltán híres vadászfestő unokája is jelen volt.

A Nagysallér Vadászház közelében működő Vadaspark bemutatja a Dráva menti térség flóráját és faunáját Magyarország öt nagyvadja közül a gímszarvasnak, a dámszarvasnak, az őznek és a muflonnak ad otthont.

Szabadtéri foglalkoztató
Szabadtéri foglalkoztató

A Lábodi Vadászterület jelenében annak ellenére is terítékre jutnak megsüvegelendő gím- és dámbikák, hogy térségünkben a trófeás vadnak – sajnálatos módon – kizárólag a vadászterület határain belül van esélye megöregedni. 2014-ben Nagysallérban 12,15 kg-os, 2020-ban pedig Alexandrán 13,75 kg-os gímbika mellett harsanhatott fel a büszke kürtszó. A nehézségekkel szemben azonban a SEFAG Zrt. kollégáinak kitartó elhivatottsága áll, az állami erdőgazdaság vezetése pedig a mai napig elkötelezetten őrzi a „lábodi dicső múlt” emlékét. A fenntartható vadgazdálkodás alapjait megteremtve, a hely történetét és természeti környezetét bemutató közjóléti létesítményeket újjáélesztve és megőrizve igyekszik évről évre tovább éltetni Lábod nevét.

Horváth Mihály, Kovácsné Kiss Zita
SEFAG Zrt.

Fotók: Horváth Mihály, Schmall Rafael

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel két korosztály: általános iskolás felső tagozatosok, illetve középiskolások számára.

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.