Back to top

Az év nyertesei

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

A nyerteseket már év végén kihirdették, most négyet mutatunk be közülük.

Elsőként a Magyar Madártani Egyesület (MME) indította el programját – 1979-től hirdetik ki Az Év madarát a beérkezett szavazatok alapján. A 2022-es kiíráson a kékbegy, a vörös gém és a zöld küllő mellett tehették le a szavazók voksukat, végül 41 százalékkal az utóbbi nyert.

A zöld küllő télen is velünk marad
A zöld küllő télen is velünk marad
A zöld küllő (Picus viridis) a harkályfélékhez tartozik, elsősorban ligetes vagy ártéri erdőkben, városi parkokban, kertekben él, a zárt állományokat elkerüli. A 180-200 grammos madár testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőre 4,5 centiméter hosszú. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete „bajszáról” ismerhető fel, a hímek bajszán piros sáv húzódik. Mindkét nem fejtetőjét piros tollak fedik. A zöld küllő hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú „kacagás”.

Főként hangyákkal táplálkozik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat, illetve azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon, ősszel és télen magvakat is fogyaszt.

Ez idő tájt egészen mély járatokat készít a hangyabolyokba, megdermedt hangyák után kutat. A zöld küllő nem vonuló madár, de a hideg időszakban elhagyja költőterületét, főleg a szőlőkben, gyümölcsösökben és a fiatal erdőkben figyelhetők meg egyes példányai.

A párok közösen alakítják ki elliptikus röpnyílású fészekodúikat 2-18 méteres magasságban, ehhez korhadt fát, kiszáradt, vastag ágat keresnek. A fészket a vésésből visszamaradt faforgáccsal bélelik. A tojók rendszerint április második felében 5-6, esetleg 7 tojást raknak. A kisebb fiókákat ritkábban, a kirepülés előttieket már 6-12 percenként etetik, és utána is még kb. két hétig táplálják őket a szülők, majd a család szétszóródik. A legidősebb gyűrűzött példány több mint 15 évig élt.

A zöld küllő hazai fészkelő állománya 15-17 ezer párra tehető, és folyamatosan növekszik. Bár a zöld küllő nem fenyegetett faj, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Főként az alföldi pusztákon láthatunk homoki gyíkot
Főként az alföldi pusztákon láthatunk homoki gyíkot
A hazai herpetofauna megismertetését célzó programját 2012-ben indította a Magyar Madártani Egyesület, azóta évente váltakozva egy-egy hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet. Ennél a csoportnál nincs szavazás, a szervezet Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyíkot választotta Az Év hüllőjének, hangsúlyozva, hogy ez a faj csak élő- helyeinek tervszerű védelmével és kezelésével őrizhető meg.

Magyarország egyik legkevésbé ismert gyíkjának törzse mindössze 6-8 centiméter hosszú, a farka viszont ennél kétszer hosszabb is lehet. A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb.

A zöld sávot mindkét oldalon barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja.

A homoki gyík a Balkán-félszigeten, az alsó Duna mentén, a Fekete-tengert övező síkságokon gyakoribb, ettől elszigetelődtek a magyarországi populációk. Hazánkban az Alföld homokpuszta-gyepein fordul elő, de szinte minden homokháton találkozhatunk velük, ahol megmaradtak a természetes gyepek.

Kifejezetten jól viseli a magas hőmérsékletet, leszámítva a legforróbb kora délutáni órákat. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, majd portyázás után jól lakottan visszahúzódik földalatti üregébe. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején, közepén jön elő, párzása áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá.

Az apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki. Mint minden hüllő és kétéltű Magyarországon, a homoki gyík is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

A Magyar Haltani Társaság a bodorkát, a széles durbincsot és a bagolykeszeget indította a 2022 hala címért. A természet- és halkedvelők online szavazófelületen leadott voksai alapján a bodorka lett a győztes.

A bodorka árulkodó ismertetőjegye a narancsvöröses szemgyűrű
A bodorka árulkodó ismertetőjegye a narancsvöröses szemgyűrű
Viszonylag kisebb termetű, 15-20 centiméteres bodorkát a halakat kevésbé ismerők is könnyedén azonosíthatják a narancssárgás-vöröses szemgyűrűjéről, valamint a hasonló színekben pompázó alsó úszóiról. Szája csúcsba nyílik, hát- és hasúszója egyvonalban ered, így biztosan elkülöníthető a hasonló megjelenésű vörösszárnyú keszegtől. Ívási időszakban főleg a hínárnövényzet nyújtotta biztonságos helyeket keresi. Főként férgekkel, rákokkal és rovarlárvákkal táplálkozik. Hegyvidéki patakjaink, valamint gyors áramlású vízfolyásaink kivételével szinte mindenhol előfordul viszonylag nagyobb egyedszámban, ebből adódóan ragadozóhalaink kedvelt tápláléka.

Célpontja a horgászoknak is. A nagyobb példányok általában keszeghorgászatkor akadnak horogra. Emellett csalihalnak is fogják ragadozóhalak horgászatakor.

Növényi nedveket szívogat az óriás énekeskabóca
Növényi nedveket szívogat az óriás énekeskabóca
Az Év rovara programját a Magyar Rovartani Társaság hirdette meg a rovarok védelmében. Ezúttal a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók, és a legtöbb voksot a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Az óriás énekeskabóca jelenlétét elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek.

A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

Szúró-szívó szájszervükkel első sorban növényi nedveket szívogatnak. Lárváik fák gyökerei közt fejlődnek éveken át. A rekorder az észak-amerikai tizenhétéves kabóca, amelynek lárvája nevéhez hűen 17 éven át fejlődik. A fejlődés végeztével a lárva kiássa magát a felszínre, majd átvedlik kifejlett rovarrá. A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát, keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5000 forint.

Fotók: Farkas Magdolna, Harka Ákos, Lénárt János

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Csótányok lepték el a pizzériát

Egy budapesti pizzéria ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok, például az általános takarítatlanság, a nagy mennyiségű élő csótány jelenléte a főzőtérben, a szakosított tárolás hiánya, az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.