Back to top

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

A várrom a VERGA Zrt. területén, Várpalotától északra, a Fajdas-hegy és a Kopasz- Hallgató között húzódó Vár-völgyben található. A meredek sziklafalakkal övezett szurdokvölgy tehát nem véletlenül kapta a Vár-völgy nevet; az aljából magasodnak a fák fölé az egykori Bátorkő várának, mai nevén a Pusztapalotának a romjai, amit a településről a piros sávjelzést követve, vagy a VERGA Zrt. által kiépített tanösvényen célszerű megközelíteni.

A legendák úgy tartják, hogy a kis fellegvár a 13. század végén, a 14. század elején épülhetett, az akkori Konth család hatalmas birtokán. A várat két birtokmegosztással foglalkozó oklevél is említi 1271-ből, amelyeken Tikolföld a Várad erdővel szöveg olvasható, vélhetően a várra utalva.

Bátorkőt először 1326-ban nevesítik meg egy oklevélben, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik más várakért Károly Róberttel – így királyi birtok lett.

Ebből az oklevélből az is kiderült, hogy a vár az akkori nevén Tykolfeldeu területén állt. A terület, így vele együtt a vár is, 1350-ig maradt királyi kézen. Akkor ugyanis Nagy Lajos a várhoz tartozó birtokokkal és annak valamennyi jövedelmével Tót Lőrinc mester fiainak és leszármazóiknak adta szolgálataikért cserébe. Egy 1400-as évek elején keletkezett oklevél pedig említést tesz Bátorkő várának várnagyáról (castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha), Keszi Balázsról, aki egyben a palota (Ópalota) udvarispánja is volt.

A legendák szerint a vár valaha még Mátyás király egyik kedvelt vadászkastélya is volt. Mivel a szűk völgy miatt nem lehetett tovább bővíteni, csak másodlagos célokat szolgált, de védelmet és zavartalan nyugalmat biztosított a király pihenéséhez és vadászataihoz, illetve mentsvárat jelentett egy esetleges török támadás idejére.

A török kor elején még biztosan állt Bátorkő, amit I. Szulejmán egyik 1564-es októberi rendelete is megerősít, miszerint: „Ali – a budai szandzsákban 5500 akcse tímár birtokosa – Ópalota nevű hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse nagyobbításra kapott engedélyt". Akkor tehát a vár feltehetően még magyar kézen volt.

A palota pusztulása a török hódoltság idején kezdődhetett meg. Pontos információk ezzel kapcsolatban nincsenek, azonban a mai Pusztapalota nevet csak az állagleromlását követően kapta.

Az utolsó okleveles adat 1559-ből maradt fenn. Feltehetően a 16. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt. A 19. században villámcsapás is érte, amitől állaga még inkább leromlott.

Mára már csak az egykori vár főtornyának mintegy 15 méter magas falmaradványa és néhány várfalrészlet kalauzolja vissza a kirándulókat Mátyás király korába, azonban egy leírás szerint egykoron négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt a Pusztapalota. A várat teljes egészében egy sziklabércre építették, helyenként két méternél is vastagabb kőfalakkal. Feltevések szerint nyugati irányból, egy vizes árok fölött átvezető felvonóhídon lehetett megközelíteni, amelynek védőfalát szintén a sziklákra építették. A várnak csak a hátsó, északi fala nyúlhatott le a völgy aljáig, ebből az előudvarból keskeny, sziklába vájt lépcső vezetett a torony földszintjére, mely helyenként most is látható.

A főtorony háromemeletes volt, melynek alapterülete kb. 6,5 x 5 méter lehetett, és 2,2 méter vastag kívülről vakolt kőfalból készült. A szintek magassága különbözött, legalábbis erre utalnak a még ma is jól látható 25 x 25 cm nagyságú tartógerendák nyílásai.

A földszinten nyíló csúcsíves ajtó egy nyitott részre vezethetett, ennek a védelmére szolgálhatott a főtorony északi részén található faldarab. Az átjáró keleti oldalán megfigyelhető homorú falrészt tömlöcként vagy raktárként használták. A nyitott átjáró a kisebbik toronyba vezetett, melyről már csak alapkövek árulkodnak. A kistorony egy kb. 3,5 x 5 méteres süllyesztett bástya lehetett.

Mivel a várakat a védhetőség miatt általában dombtetőkre építették, néhányan úgy gondolják, hogy Bátorkő vára nem hadászati célokat szolgált, és az oklevelekben említett Bátorkő vára sem a Vár-völgyben található Pusztapalota történelmét írja le. Azonban a napjainkra fennmaradt várrom kitűnő úti cél minden kirándulónak.

A szűk szurdokvölgynek és az érintetlen erdőknek köszönhetően visszarepülhetünk a feltehetően királyi vár korába, és elképzelhetjük azt teljes épségében Mátyás király egykori rejtett vadászkastélyaként.

A VERGA Zrt. által létesített Vár-völgyi tanösvényen kirándulók megismerkedhetnek a Keleti-Bakony növény- és állatvilágával, a környező területekre jellemző dolomitokkal és annak növénytársulásaival, miközben testközelből és madártávlatból egyaránt megcsodálhatják a Pusztapalota romjait.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjel-nappal Somló, ahol 47 pincészet borai mutatkoznak be 30 helyszínen, 2 nap és 1 éjjelen át

Még soha nem kóstolhattak az érdeklődők annyiféle vulkanikus bort a Somlón, mint amennyit idén kínálnak a helyi és a vendég pincészetek, június 17. és 19. között. A Somlói Éjszakai Pincetúra a régió legnagyobb szabadtéri boros-borszakmai eseménye, amely idén kétnapos kulturális fesztivállal egészül ki. A Somló Fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a helyi szervezők.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Újra BORTRIATLON Badacsonyban!

A rendezvénysorozat keretén belül az év folyamán három különböző hétvégén, három tematikus bortúrával, változatos programokkal, ajánlatokkal, pecsétgyűjtő boros játékkal, számtalan meglepetéssel, ételkülönlegességekkel és jobbnál-jobb badacsonyi borokkal várják a látogatókat.

A Rumour by Rácz Jenő nyerte az Év étterme díjat

A budapesti Rumour by Rácz Jenő nyerte a magyarországi gasztronómia egyik legjelentősebb elismeréseként számon tartott Audi - Dining Guide Év étterme díjat a hétfő este Budapesten megtartott díjátadón.

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.