0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Németországban élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztetnek a feldolgozók

Az árak emelkedése alapján élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztettek és cselekvésre szólították fel a feldolgozóipari vállalatok szervezetei Cem Özdemir szövetségi élelmezési és mezőgazdasági minisztert. „Lassan már nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, hanem az, hogy egyáltalán kapunk-e még" - mondta Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elnöke egy, a Bild Zeitung által idézett nyilatkozatában.

Von Boetticher arra szólította fel a zöldpárti tárcavezetőt, hogy a szövetségi agrárkormányzat „végre térjen át a Zöldek programjáról az aktív válságkezelésre”. Az emelkedő élelmiszerárak és a világszerte újabb 50 millió éhező emberrel kapcsán „senki sem tud magyarázatot adni, hogy miért kellene a német gazdáknak a megművelt földterületek 20 százalékát biogazdálkodással megművelniük, 10 százalékát pedig ökológiai parlagként műveletlenül hagyni”, figyelmeztetett a BVE elnöke.

Németországban az előrejelzések szerint a következő hetekben tovább emelkedhet a tej és a kenyér ára. Az érintett iparági szövetségek a tejtermékek esetében akár 20 százalékos, a pékáruk esetében pedig 30 százalékos áremelkedés lehetőségére figyelmeztettek.

„A hosszabb szerződéses idejű tejtermékek esetében még nem igazán érkeztek meg az áremelések a boltban, ez a következő hetekben, hónapokban fog megtörténni” – mondta Björn Börgermann a tejipari szövetség főtitkára a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott nyilatkozatában. Az áremelés elsősorban a tejre vonatkozik, de a sajtokra is kiterjed; megjegyezve, hogy az áremelések mértéke végső soron a tejüzemek és a kereskedőcégek közötti megegyezés kérdése.

Daniel Schneider, a pékszövetség főtitkára ugyancsak a Bild Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint az energia-, a nyersanyag- és személyi költségek emelkedése hatására a pékáruk előállításának költségei összességében 25-30 százalékkal növekedtek.

A gazdaszövetség mindeközben azt követeli, hogy az áremelkedésekből adódó bevétel-növekedést „teljes mértékben” adják át a gazdáknak. Mindegy, hogy bio vagy hagyományos termékről van szó, a tej termelői árának emelkednie kell” – mondta Karsten Schmal, a szervezet alelnöke. Aki szerint az energia-, a takarmány- és műtrágyakiadások emelkedése oda vezetett, hogy a bevételek a tejárak korábbi emelkedéséből adódó növekedése „de facto elszállt”.

A vásárlók jobban megnézik, hogy hol, mire, s mennyit költenek

Az ukrajnai háború kitörése óta, számos termék hirtelen, s egyben szokatlanul drasztikus áremelkedése nyomán jelentősen megváltoztak a németek vásárlási szokásai.

„Az általános körülmények jelentős változására nagyon gyorsan reagálnak a háztartások”, mondta Dr. Robert Kecskes, a nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet stratégiai igazgatója a DPA hírügynökségnek. „Ez volt a helyzet a világjárványnál, és ugyanez a helyzet most az ukrajnai háborúval és a magas inflációval is.” Az emberek nyugtalanok, sokan úgy érzik, hogy a szabadon felhasználható jövedelmük csökken, ami jelentősen befolyásolja vásárlási magatartásukat.

A járvány idején az élelmiszer-kereskedelem a válság egyik nagy nyertese volt, mert a bezárások idején a németek jelentős része pénze éttermekben, bárokban vagy nyaralásra tervezett kiadása egy részét az élelmiszerboltokban költötte el, s aki tehette, azzal kényeztette magát, hogy gyakrabban folyamodott drágább termékek megvásárlására.

„A jó minőségű márkás termékek gyártóinak meg kell küzdeniük az élelmiszer-kereskedelemben a következő néhány hónapban. A szűkös költségvetés miatt az alacsony és a közepes árfekvésű márkák felértékelődnek” – idézte az ARD közszolgálati média híradója Martin Fassnachtot, a WHU Business School munkatársát.

A GfK márciusi adatai szerint számos fogyasztó hátat fordított a drágább üzleteknek, s inkább a diszkont üzletekben vásárol, melyek piaci részesedése így ismét emelkedni kezdett.

A vásárlók most ismét minden cent kiadását többször meggondolják. „Az emberek kreatívak és olyan megoldásokra törekszenek, hogy fenntartsák a megszokott színvonalat anélkül, hogy sokkal több pénzt kellene kiadniuk”, mondta a GfK stratégiai igazgatója. Aki szerint sok fogyasztó az élelmiszer-kereskedelemben sem hagyja figyelmen kívül a bizonyos termékek megvásárlásáról lemondást. „Az emberek ismét egyre jobban odafigyelnek arra, hogy ne vásároljanak túl sokat, hogy ne kelljen kidobni semmit.” Tekintettel a megnövekedett költségekre, sokan kevesebb húst fogyasztanak, s egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe. A borkereskedők is már az eladások érezhető visszaesésére panaszkodnak.

Sokan kerülik a drága márkás termékeket, jobban odafigyelnek az akciókra és gyakran mondanak le nagyobb, részint tartós fogyasztási cikkek (bútorok, elektronikai- és divatcikkek), részint élelmiszerek (például drágább borok) megvásárlásáról, illetve fogyasztásáról.

A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet egy, a közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az emberek csaknem kétharmada (64 százaléka) szeretne többet megtakarítani a közeljövőben történő vásárláskor. A nagyobb beszerzéseket elhalasztják és az élelmiszerek vásárlásakor is nagyobb takarékosságra törekednek.

„A mostani fejlemények sok fogyasztót megdöbbentettek. Az emberek abban reménykedtek, hogy a járvány után minden visszaáll a régi kerékvágásba – aztán jött a háború, és ezzel újra itt a tehetetlenség érzése”, mondta a GfK stratégiai igazgatója, aki szerint „ez növeli a félelmeket, s ez a félelem egyértelműen megfigyelhető a vásárlók magatartásában”.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság