Back to top

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben? | MMG

 

 

A hazai gyepek állapota sokat romlott a Natura 2000 szabályozás bevezetése óta, azonban Kaposváron, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának második állomásán a kerekasztal résztvevői azt mondták, vannak még tartalékok a magyar gyepekben.

Mezőszentgyörgyi Dávid, Zászlós Tibor, Nagy János, Mihalecz András, Mozsgai József, Holló Mátyás
Mezőszentgyörgyi Dávid, Zászlós Tibor, Nagy János, Mihalecz András, Mozsgai József, Holló Mátyás
Fotó: Csatlós Norbert

Mihalecz András, a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója:
- Szerintem, ami most hiányosságunk, az a végén erősségünk lehet. Ez lehet jó hír is, ha tetszik, de alapvetően rossz hír, mert több évtizedes elmaradásunk van a magyar gyepgazdálkodásban.

Ha helyére tudjuk tenni, rangjára tudjuk emelni a gyepgazdálkodást, hogy ez fontos környezetvédelmi és természetvédelmi feladat és egyben humán élelmiszerellátási lehetőség és foglalkoztatási terület is, akkor szerintem a magyar mezőgazdaság egyik újabb erőforrása és erőssége lehet.

Fotó: mmg archív

Nagy János, a MATE Bőszénfai Tájgazdálkodási Központ igazgatója:
- A saját tapasztalataink szerint talán 35-40 százalékát használjuk ki azoknak a tartalékoknak, amik a gyepekben rejlenek. Bár hozzáteszem, hogy nem könnyíti meg az időjárás változása, a hőmérséklet emelkedése a gyepgazdálkodók életét.

A gyepnek is eső kell, ráadásul a vegetációs időszakban minden héten legalább egy jó esős napra lenne szükség.

Ehelyett azonban inkább szezonálissá válik a csapadék, mint a sztyeppéken, ahol vannak esős és száraz évszakok.

Fotó: Kiss Gergely

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke:
- Tekintettel arra, hogy a magyar gyepeken nincs elég állat, ezért óriási tartalékok vannak. Tanulmányok bizonyítják, hogy a gyepek több üvegházhatású gázt kötnek meg, mint az erdők. Ezért ha állatot tartunk rajta, akkor nem állja meg a helyét az az elképzelés, hogy az ott tartott több gyomrú jószág üvegházhatású gázok kibocsájtójaként károsítja a bioszférát. A gyep többet köt meg, ezért a szaldója pozitív és egészséges végterméket ad az emberek asztalára.

Fotó: Csatlós Norbert

Mozsgai József, gazdálkodó, a Mozsi Major tulajdonosa:
- Hogy mennyi tartalék van benne, az gyeptől függő, mert például a Natura 2000-es területekben egyre kevesebb a tartalék, ha nem nyúlunk hozzá legalább mechanikai szinten. Én úgy gondolom, hogy legalább egy láncos rétboronára szükség lenne azért, hogy a nemezesedést meg tudjuk akadályozni, illetve már a több tízéves, akár lekövesedett vakondtúrásokat el tudjuk simítani, és egy kicsikét jobban tudjunk gazdálkodni vele.

Azok a gyepterületek, amiken lehet gazdálkodni, van tartalék, de magasabb értéket kell előállítani ahhoz, hogy intenzívebben tudjunk ezzel a legelővel gazdálkodni.

Tehát véleményem szerint az intenzívebb gazdálkodás a törzstenyészetek, illetve a vágásra került értékesebb húsoknak az előállítására adna lehetőséget. Az extenzívebb művelés pedig a Natura 2000-es területekre szorul, ami főleg árutermelés alapú lesz.

Fotó: Csatlós Norbert

Holló Mátyás, gazdálkodó, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnökségi tagja:
- Elsősorban az emberek tudásában rengeteg tartalék van, amit hasznosítani kellene, és hogyha ezt a tudást a döntéshozók is meghallgatnák, akkor sokkal nagyobb termésmennyiséget le lehetne kaszálni, legeltetni a gyepeinkről.

Fotó: Csatlós Norbert

Dr. habil. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatója:
- Azt gondolom, ugyanazok a tartalékok vannak a gyepekben, mint az egész mezőgazdaságban.

Azt szoktuk mondani, 50 százalékon van a magyar termelés jelen pillanatban. A gyepeknél több tartalék van, véleményem szerint a hagyományos termeléstechnológiákban is.

Itt a konferencián is elhangzott az, hogy bizonyos jogszabályi módosítások, például a trágyázás szabadabbá tétele, vagy a víz-visszapótlás a szabadabbá tétele nagyon sokat segítene. De maguknak a gazdálkodóknak is nagyon sok lehetőségük van, hiszen a gyepek összetételében egy felülvetéssel nagyon sok javulást lehetne elérni. Tehát itt a gyepgazdálkodásban, miután ezt mindenki extenzív ágazatként kezelte eddig az elmúlt 10-20-30 évben, az intenzifikáció felé való elmozdulás - és nem az ipari kultúrákra jellemző intenzív termelés, hanem egy kicsit intenzívebb gazdálkodás -, lehet a jövő. Legalább 50 százalék tartalék van még magában a magyar gazdálkodásban is.

Fotó: Kiss Gergely


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.