A hazai gyepek állapota sokat romlott a Natura 2000 szabályozás bevezetése óta, azonban Kaposváron, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának második állomásán a kerekasztal résztvevői azt mondták, vannak még tartalékok a magyar gyepekben.
Mihalecz András, a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója:
- Szerintem, ami most hiányosságunk, az a végén erősségünk lehet. Ez lehet jó hír is, ha tetszik, de alapvetően rossz hír, mert több évtizedes elmaradásunk van a magyar gyepgazdálkodásban.
Nagy János, a MATE Bőszénfai Tájgazdálkodási Központ igazgatója:
- A saját tapasztalataink szerint talán 35-40 százalékát használjuk ki azoknak a tartalékoknak, amik a gyepekben rejlenek. Bár hozzáteszem, hogy nem könnyíti meg az időjárás változása, a hőmérséklet emelkedése a gyepgazdálkodók életét.
A gyepnek is eső kell, ráadásul a vegetációs időszakban minden héten legalább egy jó esős napra lenne szükség.
Ehelyett azonban inkább szezonálissá válik a csapadék, mint a sztyeppéken, ahol vannak esős és száraz évszakok.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke:
- Tekintettel arra, hogy a magyar gyepeken nincs elég állat, ezért óriási tartalékok vannak. Tanulmányok bizonyítják, hogy a gyepek több üvegházhatású gázt kötnek meg, mint az erdők. Ezért ha állatot tartunk rajta, akkor nem állja meg a helyét az az elképzelés, hogy az ott tartott több gyomrú jószág üvegházhatású gázok kibocsájtójaként károsítja a bioszférát. A gyep többet köt meg, ezért a szaldója pozitív és egészséges végterméket ad az emberek asztalára.
Mozsgai József, gazdálkodó, a Mozsi Major tulajdonosa:
- Hogy mennyi tartalék van benne, az gyeptől függő, mert például a Natura 2000-es területekben egyre kevesebb a tartalék, ha nem nyúlunk hozzá legalább mechanikai szinten. Én úgy gondolom, hogy legalább egy láncos rétboronára szükség lenne azért, hogy a nemezesedést meg tudjuk akadályozni, illetve már a több tízéves, akár lekövesedett vakondtúrásokat el tudjuk simítani, és egy kicsikét jobban tudjunk gazdálkodni vele.
Tehát véleményem szerint az intenzívebb gazdálkodás a törzstenyészetek, illetve a vágásra került értékesebb húsoknak az előállítására adna lehetőséget. Az extenzívebb művelés pedig a Natura 2000-es területekre szorul, ami főleg árutermelés alapú lesz.
Holló Mátyás, gazdálkodó, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnökségi tagja:
- Elsősorban az emberek tudásában rengeteg tartalék van, amit hasznosítani kellene, és hogyha ezt a tudást a döntéshozók is meghallgatnák, akkor sokkal nagyobb termésmennyiséget le lehetne kaszálni, legeltetni a gyepeinkről.
Dr. habil. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatója:
- Azt gondolom, ugyanazok a tartalékok vannak a gyepekben, mint az egész mezőgazdaságban.
Azt szoktuk mondani, 50 százalékon van a magyar termelés jelen pillanatban. A gyepeknél több tartalék van, véleményem szerint a hagyományos termeléstechnológiákban is.
Itt a konferencián is elhangzott az, hogy bizonyos jogszabályi módosítások, például a trágyázás szabadabbá tétele, vagy a víz-visszapótlás a szabadabbá tétele nagyon sokat segítene. De maguknak a gazdálkodóknak is nagyon sok lehetőségük van, hiszen a gyepek összetételében egy felülvetéssel nagyon sok javulást lehetne elérni. Tehát itt a gyepgazdálkodásban, miután ezt mindenki extenzív ágazatként kezelte eddig az elmúlt 10-20-30 évben, az intenzifikáció felé való elmozdulás - és nem az ipari kultúrákra jellemző intenzív termelés, hanem egy kicsit intenzívebb gazdálkodás -, lehet a jövő. Legalább 50 százalék tartalék van még magában a magyar gazdálkodásban is.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
