Back to top

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Az önkormányzatok által fenntartott mezei őrszolgálatok feladata a külterületi termőföldek őrzése, valamint az ott lévő, illetve azokhoz tartozó termények, haszonállatok, vagyontárgyak védelme. Ezzel a tevékenységgel a települési közrend és közbiztonság megtartásához járulnak hozzá, szorosan együttműködve a rendőrséggel.

A legutolsó adatok szerint a mintegy 430 mezei őrszolgálatban csaknem 750-en teljesítenek szolgálatot, 98%-uk 20 ezer, ezen belül 75%-uk 5000 lakosúnál kisebb településen. Az adatokból is jól látszik, hogy jócskán van még bővülésre lehetőség, hiszen rengeteg település nem tart fenn mezei őrszolgálatot.

Az illegális szemétlerakás országszerte gond
Az illegális szemétlerakás országszerte gond
Fotó: Rákosmenti Mezei Őrszolgálat

Önkormányzati társulásban

A 2009-ben alakult a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat a főváros 10., 14. és 18. kerületében látja el feladatait önkormányzati társulási formában, jelenleg 4826 hektár tartozik hozzájuk, mondta Oláh Csaba intézményvezető. Ezen a területen 19 mezőőr teljesít szolgálatot közalkalmazotti jogviszonyban, 12 órás munkarendben. Rajtuk kívül az intézményvezető, a helyettese és két adminisztrátor munkatárs végzi a feladatokat. Az őrszolgálat tagjai az év minden napján dolgoznak, tehát a hétvégék és az ünnepnapok egyike sem kivétel. Van éjjel-nappal hívható ügyeleti telefonszámuk.

A mezei őrszolgálat önkormányzati társulásban működtetésének egyik elő­nye, hogy szükség esetén több munkatárs mozgósítható. Ha például az egyik kerületben valami nagyobb gond adódik (nagyobb mennyiségű falopás, illegális szemétlerakás), akkor oda 24 órás jelenlétet tudnak szervezni, akár egy hétig is, így több eséllyel elkapják a tettest.

Az önkormányzatok az őrszolgálatok fenntartásához állami támogatást kapnak. Ezenkívül mezőőri járulékot lehet szedni az adott területen gazdálkodóktól, ám ezzel nem él minden önkormányzat. Ahol van mezőőri járulék, ott azt a gazdáknak hektárra vetített összegben határozzák meg.

Merőben más a munkaköre egy nagyvárosi és egy vidéki mezőőri szolgálatnak. Utóbbi esetben a mezőgazdasági területek vagyonvédelme a hangsúlyos feladat, amíg a fővárosi peremkerületekben főként az illegális szemétlerakások, a falopás és a kábelégetések okozzák a gondot. Ezeket igyekeznek megakadályozni a mezőőrök, vagy ha nem sikerül, akkor az elkövetőket kézre keríteni. Rendhagyó esetek is előkerülnek, a zárványterületeken évente két-három alkalommal találnak kábítószer-ültetvényeket a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat munkatársai, tavalyelőtt pedig Európa legnagyobb, több mint 200 millió forint értékű ültetvényét találták meg. A kukoricalopás igen gyakori, elsősorban főznivaló csövekből. A fővárosba betévedő vadállatok befogása is sokszor a mezőőrök feladata, az őzek, vaddisznók mellett már elszökött mosómedve is került a szolgálat látóterébe. Vadállat gázolásakor a szolgálat munkatársai szállítják be a Nébih-hez a tetemet veszettségvizsgálatra, sorolta a feladatokat az intézményvezető.

Feladat, amire nem feltétlenül számítanak
Feladat, amire nem feltétlenül számítanak
Fotó: Rákosmenti Mezei Őrszolgálat

Terményt rendszerint nem körbekerített területekről lopnak a tolvajok, mert tudják, hogy kerítésen belül más megítélés alá esik a cselekedetük, és lebukás esetén a büntetési tétel szigorúbb.

Amikor egy gazda látja, hogy lopják a terményét, akkor a tolvajt nincs joga erőszakkal feltartóztatni, elzavarni pedig nem sok értelme van, mert nem valósul meg a tettenérés és a felelősségre vonás, rosszabb esetben pedig konfliktus is kerekedik a találkozásból, ami tettlegességig fajulhat. Oláh Csaba szerint tettenéréskor a legjobb megoldás, ha a gazda hívja a mezőőröket, de úgy, hogy a tolvajok őt ne vegyék észre. Az őrszolgálat kiérkező munkatársai igazoltathatják és akár kényszerítő intézkedés alkalmazásával is visszatarthatják az elkövetőket. Ha azok együttműködők, akkor a helyszínen felveszik a jegyzőkönyvet, majd az ügyet a rendőrségre, a kormányhivatalba vagy a jegyzőhöz továbbítják. Amennyiben az elkövetők nem együttműködők, akkor hívják a rendőrséget. Tehát ahol van mezei őrszolgálat, ott a gazdának őket kell értesíteni, ahol nincs mezőőr, ott a rendőrséget.

A mezőőrök rendészeti feladatot látnak el, szinte ugyanazzal a jogkörrel rendelkeznek a külterületeken, mint a rend­őrök, például autót is átvizsgálhatnak.

Az éves munkájuk elég változatos: folyamatos szélmalomharcot vívnak a szemetet illegálisan lerakókkal, fűtési szezonban a falopások a jellemzőek, a termények, zöldségek, gyümölcsök érésekor pedig ezeknek kel lába, említette Oláh Csaba.

A helyismeret előny

Gyomaendrődön is legtöbbször a hulladék illegális lerakása miatt kell nyomozniuk a mezőőröknek, de gyakori az engedély nélküli favágásra, fakitermelésre tett kísérlet is, ilyenkor szinte mindig sikeres az intézkedés. A mezőőrök hely- és emberismeretének köszönhetően rugalmasabb és gyorsabb egy-egy illegális cselekmény felderítése. Közreműködnek a helyi rendőrséggel is betörések, lopások ügyében; rendszeresen járják a területüket, megfigyelnek. A külterületen ritkán kóborolnak ebek, de ha mégis, ilyenkor is a mezőőrök intézkednek, mondta Nagy Réka, a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal környezetvédelmi ügyintézője.

Igen szerencsés helyzet, ha a gazda rajtakapja a tolvajt a kertjében, hiszen a későbbiekben tanúskodhat ellene. Az, hogy kit érdemes elsőként értesíteni, az terület- és helyzetfüggő.

Az edukációban is részt vesznek a mezőőrök
Az edukációban is részt vesznek a mezőőrök
Fotó: Rákosmenti Mezei Őrszolgálat
Ha a gazda meglátja, hogy a külterületi kiskertből egy tolvaj egy piros biciklin két vödörnyi barackkal távozik valamely dűlő irányába, akkor érdemes a területi mezőőrt értesíteni, hiszen ő a helyismeretéből adódóan azonnal tudja, merre van az adott dűlőút, és mondjuk jó néhány alkalommal látott egy piros biciklit valamelyik tanyánál. Így ő már feltételezi, ki lehetett az elkövető. Amennyiben a mezőőr elég bizonyítékot gyűjtött, értesíti a rendőrséget és a nyomozás valószínűleg sikerrel zárul. Ha viszont a rend­őrséget értesíti a gazda, akkor a rendőrség először a bejelentés helyszínét keresi fel, felveszi a tanúvallomást, majd helyszínelést végez, és megállapítja, hogy milyen értékben lopott a tolvaj. Mire ennek a végére ér, addigra az elkövető már eltünteti a barackot.

A külterületi kertekből lopókat nagyon ritkán csípik fülön. Aki tervezetten lop, az éjszaka indul útnak, amikor biztosan senki nem tartózkodik a kertben. Ahol gyakran előfordulnak lopások, rongálások, ott érdemes vadkamerát kihelyezni egy fára vagy az épület eresze alá. A vadkamera éjjel-nappal érzékeli a mozgást és fényképeket készít. A rendőrségi feljelentéshez ezek a fényképek általában elegendő bizonyítékul szolgálnak, mondta Nagy Réka.

Természetesen a kert tulajdonosa nem tehet erőszakos intézkedéseket, akkor sem kergetheti a tolvajt vasvillával és nem fenyegetheti puskával, ha rajtakapja. Terményt, gyümölcsöt lopnak leggyakrabban magánterületről, de előfordult már, hogy traktort tulajdonítottak el, vagy a kertből szerszámokat, eszközöket, vasat, alkatrészt.

A mezőőröknek szinte egész évben van munkájuk. Nyáron, ősszel a termények őrzése, a gyümölcsösök megfigyelése az elsődleges feladat, ősz végén és télen a falopások megelőzése, tavasszal, a mezőgazdasági munkálatok kezdetekor pedig nagyon sok bejelentés érkezik a vizesen összevágott földutak rendezésére, említette Nagy Réka.

Megállíthat, igazoltathat

A falvak külterületén elsősorban a földeken lévő terményeket, felszereléseket, eszközöket, haszonállatokat, építményeket kell őrizni. Ott is rendszeres a falopás, a hulladéklerakás és a befogandó kóbor eb, mely ügyekben az önkormányzat helyszíni bírságot szabhat ki az elkövetőre, már ha tudják, ki az, mondta Urbán Zoltán. Az Alsópáhokon dolgozó mezőőr is hangsúlyozta, hogy működési területén a mezőőrnek joga van a járművet megállítani, a bent ülő személyeket igazoltatni, és ha terményt talál az autóban, akkor annak az eredetére vonatkozó iratokat elkérni, valamint rend­őri segítséget kérni. A tulajdonosnak pedig joga van felszólítani a magánterületen tartózkodó személyt, hogy hagyja el a területet. A tulajdonos a jogos védelem elvének megfelelően védheti az életét és a tulajdonát. Ha a tolvajnál van az eltulajdonított termény, akkor a tulajdonos felszólíthatja, hogy a rakományát rakja le, és a rendszámot is felírhatja.

A jogos védelem

A gazdálkodó, területtulajdonos a Büntető Törvénykönyvben meghatározott jogos védelem elvének megfelelően védheti az életét és a tulajdonát. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul átadni a nyomozó hatóságnak, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget tájékoztatni. A mezőőrök intézkedési lehetőségeit a rendészeti törvény írja elő, azok jóval korlátozottabbak a rendőrökétől. A rendészeti törvénynek megfelelően a mezőőr a következő intézkedésekre jogosult: épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása, a tetten ért személy visszatartása, a szerzett dolog ideiglenes elvétele, igazoltatás, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása, a tetten ért személy előállítása.

A mezőőr a rendészeti törvényben meghatározott feladatainak ellátása során tarthat magánál az intézkedés kikényszerítése céljából vegyi eszközt, kizárólag önvédelmi célból szolgálati kutyát, valamint rendőrbotot, az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében bilincset.

Kamarai feladatok

A mezőőrök kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladata összetett, elsősorban hatósági elemekből áll, de a megyei mezőőr-ügyintézői hálózat révén igyekszik támogatói szerepben is megjelenni.

A NAK legfontosabb feladata a mezei őrszolgálatok és az ezekhez tartozó mezőőrök nyilvántartása, figyelembe véve, hogy a mezei őrszolgálat fenntartásához az őket létrehozó települési önkormányzatok állami hozzájárulást igényelhetnek.

A hozzájárulás összegének alapja a mezőőri létszám. A nyilvántartásból adódó következő feladat éppen ez, az állami hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása. A kérelmeket az önkormányzatok a naptári negyedévet követő 30. napban nyújthatják be a településük fekvése szerint illetékes megyei NAK-igazgatóságra. Ugyancsak hatósági feladat, hogy az új mezőőrök megszerezzék a mezőgazdasági alapismereteket, valamint a vizsgáztatás és a mezőőri eskütétel lebonyolítása. Nem utolsósorban pedig szakmai felügyeletet is ellát a kamara a mezőőrök felett, amelynek keretében sor kerül a tevékenység, felszerelés, az állami hozzájárulás jogszerű felhasználásának ellenőrzésére, mondta Pécsek Imre, a NAK elnöki kabinetének kommunikációs munkatársa.

A mezei őrszolgálatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a NAK 2020. január 1-jétől látja el.

Néha orvhalászok is horogra akadnak
Néha orvhalászok is horogra akadnak
Fotó: Rákosmenti Mezei Őrszolgálat
Mivel a mezőőrök meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására jogosultak, nemcsak a mezőgazdasági területek védelmében, hanem általában a közrend fenntartásában is, nagy szerepük lehet a településeken.

A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint a tudomására jutott szabálysértésről haladéktalanul értesíteni a rendőrséget, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

Emellett a mezőőr a működési területén jogosult és köteles a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni. Ha a rendőrség a mezőőr illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést végez, annak ideje alatt a mezőőr a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.

A mezőőr helyszíni bírságot szabhat ki a szabálysértési törvény következő eseteiben: mezei szabálysértés, felhívással szembeni engedetlenség, vízszennyezés, vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése, köztisztasági szabálysértés, veszélyeztetés kutyával, fémkereső műszer jogellenes használata, a tulajdon elleni szabálysértés, mondta a NAK munkatársa.

Fegyverhasználat

A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti, a vadászati, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

A mezőőr sörétes vadászlőfegyverét lakott területen kívül kártevő riasztására, vaktölténnyel vadriasztásra, valamint a seregély, illetve halőri igazolvány birtokában a kárókatona állományának gyérítésére használhatja.

A mezőőrnek jelentést kell írnia a fenntartónak a sörétes vadászlőfegyver használatáról, a felhasznált lőszer mennyiségéről. A sörétes vadászlőfegyver használatához a területileg illetékes vadászatra jogosult egyetértése szükséges, melyeknek az időpontját és helyszínét előzetesen egyeztetni kell a területileg illetékes vadászatra jogosult képviselőjével, vagy a hivatásos vadásszal, és be kell írni a vadászati naplóba (beírókönyvbe).

Szabálysértés vagy bűncselekmény?

A tulajdon elleni jogsértések esetében a sértetti minőség szerinti statisztikai adattal a rendőrség nem rendelkezik, így azt nem tudja, hogy mennyi gazdálkodótól loptak terményt az elmúlt években. Az azonban kimutatható, hogy a tulajdon elleni szabálysértések felderítési mutatója egyre jobb, tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtószolgálatától. Az állampolgárok a 112-es egységes európai segélyhívószámon kérhetnek azonnali segítséget. Amennyiben a bejelentés szerinti illetékességi területen a rendészeti feladatokat ellátó személyeket alkalmazó munkáltató nyilvánossá teszi munkavállalóinak az elérhetőségét – munkavégzésükkel összefüggésben –, az állampolgárok megkereshetik őket, ez azonban nem a rendőrség kompetenciája. Tehát ha adott területen a mezőőr telefonszáma nyilvános, akkor közvetlenül ő is hívható a 112 helyett.

Sokszor merül föl kérdésként az 50 ezer forintos értékhatár, hiszen ettől is függ, hogy egy eset szabálysértés, vétség, vagy bűncselekmény kategóriába tartozik.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. §-a rögzíti a tulajdon elleni szabálysértést, és szabályozza pontosan az ötvenezer forintot meg nem haladó elkövetési magatartást.

Az adott cselekmény minősítését az okozott kár, valamint a vagyoni hátrány értéke határozza meg, és előfordulhat, hogy az értékre szabálysértésnek számító cselekmény egyéb körülmények, tényezők miatt már bűncselekménynek minősül. Ilyen eset például – a teljesség igénye nélkül –, ha a lopást bűnszövetségben, üzletszerűen, vagy dolog elleni erőszakkal, vagy zsebtolvajlás útján követik el. Ha az okozott kár vagy vagyoni hátrány értéke meghaladja az ötvenezer forintot, már mindenképp bűncselekményről beszélünk, ilyen esetekben büntetőeljárásra kerül sor; de mint látható, az értékhatárnak, illetve az elkövetés egyéb körülményeinek egyaránt jelentőségük van. Ezek együttesen határozzák meg, hogy az elkövetett vagyon elleni jogsértés szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül-e, mondta az ORFK sajtószolgálatának munkatársa.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.