Díszes haszonkertek

A Magyar Kertörökség Alapítvány szervezésében, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. együttműködésével létrejött rendezvény egyebek mellett áttekintette a történeti és történeti értékű kertek kutatási, tervezési, oktatási kérdéseit, a fenntartás és üzemeltetés helyzetét, lehetőségeit, valamint az ökológiai fenntarthatóság legújabb irányait.

A naturalisztikus kiültetések természetesnek tűnnek, intenzív fenntartást igényelnek és jellemzően statikusak. Mindezzel egyre gyakrabban találkozunk magánkertekben és közterületeken is, kezdte előadását Vincze Attila, a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke. Az ökológiai szempontú tervezéskor viszont az a legfontosabb, hogy elfogadjuk a kiültetésben rejlő dinamikát, a mindig változó látványt. A tervezéskor hangsúlyt kap a növénykiültetés életciklusa.

Mivel az ökológiai szempontok szerint létrehozott kiültetés nem csak egy-egy időszakban mutatós, a kertben átélhető a változás szépsége, a természet folyamatos változása, ami akár naponta vagy hetente újabb ajándékokkal lephet meg bennünket. Átélhetővé válik, hogy az élet a halál és az újjászületés egysége is.

Minél többféle növényt telepítünk ökológiai szempontok szerint egy kertbe, annál egészségesebb, kisebb öntözési igé­nyű, kevesebb növényvédelmi munkával és alacsonyabb költséggel fenntartható növényállományunk lesz. A munkaerőhiány miatt fontos, hogy a zöldfelületek a lehető legkevesebb ráfordítással legyenek fenntarthatóak még akkor is, ha ahhoz nagyobb szakértelemre van szükség. Az állandó növényborítottság a többlethozadéka a fajgazdag kiültetéseknek.

A helyi flóra növényfajainak alkalmazásával egy adott régió természeti értékeire is fel lehet hívni a figyelmet, és olyan növényfajokat lehetne visszahozni, amik jelenleg nincsenek a piaci kínálatban. Az előadó szerint e téren nagy a hiányosság. Például nem lehet kapni héricset (Ado­nis), pedig a Budai-hegységben sok helyen él. A korábbi kastélykertek kapcsán is nehéz elképzelni, hogy 200-300 évvel ezelőtt ne hozták volna be a környező tájból a szép virágokat a kertekbe. Valószínűleg Eszterháza kastélykertjébe így kerülhetett be például a medvehagyma.

Míg egy hagyományos növényültetés egy vagy két nagy virágzási fázissal számol, addig egy ökológiai szemléletű növénykiültetés célja a virágzási időszak széthúzása, akár folyamatossá tétele, hat-tíz virágzási pont létrehozása úgy, hogy legyen mindig sok virág minden ágyásban.

Rovarok jelentősége

Várhelyi Tamás (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) a beporzókról és a növényi sokféleségről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

Nagy fehér lepellevelekkel rendelkezett, melyen még nem különültek el a csésze- és sziromlevelek. Az eltelt évmilliók során folyamatosan módosult a virágok szerkezete, természetesen nem öncélúan, mert közben az állatvilág is változott. A virágok és beporzóik, a rovarok kölcsönhatásban fejlődtek. Az előadó kiemelte, hogy a rovar- és növényvilág sokféleségét azért lenne jó megőrizni magunk és a következő generációk számára, mert rovarok nélkül a földi ökoszisztéma-szolgáltatások legtöbbje nem működne. A rovaroknak egyebek mellett a talaj minőségének javításában, a víztisztításban, az elhullott állatok és a kiszáradt fák elbontásában van óriási szerepük, és persze a beporzásban.

A rovarvilág pusztulásának leggyakoribb okai az élőhelyek megváltozása, az egyre fokozódó környezeti szennyezés, amibe a rovar- és gyomirtó szerek alkalmazása is beleértendő. Emellett jelen vannak biológiai tényezők, a klímaváltozás és humán okok is.

A gyermekláncfüvet és a százszorszépet nagyon sokféle rovar szereti, kutatások igazolták, hogy a pitypang az egyik leghasznosabb, legtöbb nektárt adó gyom. A virágba bejutó rovarok teste tele lesz virágporral, és azt szállítják egyik virágról a másikra. A lepkék hosszú pödörnyelvükkel egészen mélyre benyúlnak a virágokba, hogy kiszívják a nektárt, miközben virágpor tapad a fejükre. A liliom kelyhe egy viszonylag ősi típusú virág, annyira nyitott, hogy szinte bármilyen rovar hozzáférhet a virágporhoz, segítve a bibére kerülését. A zsálya virágszerkezete is különleges, a portokok a poszméh hátára csapódnak, amikor az berepül a virágba. Specializált kapcsolatok alakultak ki tehát a rovarok és a virágok között.

Beporzók napja

A beporzók száma világszinten rohamosan csökken. Miniatűr repülő szerkezetekkel kísérleteznek, apró drónokkal próbálják a beporzást megoldani, illetve sok helyen emberek porozzák be a virágokat a rovarok helyett.

A magyarországi múzeumok nagy létszámmal csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, honlapjaikon sok információt osztanak meg a témában. A rovarok segítésének módjai közül a rovarszállók építését, magvetéseket, itatók elhelyezését, fészkelő- és búvóhelyek kialakítását, rovarbarát kertek építését emelte ki az előadó. Ha egy rovarszállóba, annak akár csak egy nádszálába beköltözik például egy faliméh, nagy nyüzsgés várható a rovarszálló körül az utódnemzedékek megjelenése után, biztosítva ezzel a környék virágainak beporzását.

Rengeteg önkéntes

Európa legnagyobb természetvédelmi jótékonysági szervezeteként kezdte meg működését 1895-ben Nagy-Britanniában a természeti és műemléki értékek nemzeti gondnoksága, a National Trust, ami ma már nemzetközi hálózatként működik. Kilencven szervezettel dolgoznak együtt, köztük a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal is, kezdte bemutatkozó előadását Catherine Leonard.

Bemutatókat, kertlátogatásokat szerveznek, hagyományokat ápolnak, céljuk a természet és értékvédelem, az egészségmegőrzés, az élelmiszerbiztonság. Tagjain kívül rengeteg önkéntessel dolgoznak világszerte. Egyre nagyobb szerepet szánnak a városi, városkörnyéki kerteknek, melyek helyi kávézók, éttermek ellátását tudnák biztosítani. Népszerűsítik a növények helyi szaporítását, nevelését, értékesítését, az újrahasznosítást, ter­mesztési bemutatókat szerveznek. Minél több embert igyekeznek bevonni tevékenységükbe, fontosnak tartják a kertészkedés jótékony hatásainak megértetését. Bemutatókertjeik a Covid-járvány alatt is látogathatók maradtak az elmúlt években, nagyon sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, ami a helyi turizmus fontosságára hívta fel a szervezet figyelmét. Folyamatosan bővül a hálózatukban levő kertek száma, melyet társszervezeteik tartanak fenn. Olyan kertekkel dolgoznak együtt, mint például a Kensington-kertek az Egyesült Királyságban, az olaszországi Kolümbétra-kert avagy a Filoli-kert Kaliforniában.

Minőségi tanúsítványok

Portugália történeti kertjeinek kutatására, értékeinek megőrzésére és fejlesztésére hozták létre a portugál történeti kertek szövetségét (Associacao Portuguesa dos Jardins Historicos).

Pedig a kertek jelentős gazdasági és rekreációs értéket képviselnek, és fontos, hogy meghatározó kulturális, örökségi pontok legyenek, mondta Maria Matos Silva, a történeti kertek szövetségének szakértője. A felmérés eredményeként kidolgozták a kertek megőrzésének és helyreállításának programját, valamint létrehozták a minőségi történeti kert tanúsítványt. Portugália történeti kertjeit négy kategóriába sorolták. Vannak szerzetesi, botanikus, turisztikai célú, valamint vegyes használatú kertek. A kiadott minőségi tanúsítványok igazolják a kertek eredetiségét és megjelölik azok üzemeltetési jellegzetességeit. Fontos kérdés, hogyan lehet ezeket a kerteket piacosítani, turisztikai célra hasznosítani. Lehetnek turisztikai események helyszínei a történeti kertek, gasztronómiai és turisztikai útvonalakra felfűzve, ilyen esetben például kell foglalkoztatni olyan idegenvezetőket ezekben a kertekben, akik tudnak beszélni a növények és a táj kapcsolatáról. Nagy sikerrel szerveztek ismeretterjesztő webináriumokat.

Minden kertről készítettek tájékoztató anyagot, melyben összegyűjtötték róluk a legfontosabb információkat, például, hogy mikor látogatható, milyen kiegészítő szolgáltatást kínál, van-e benne rendszeresen vezetett túra, éjjeli kivilágítás, mennyire veszik figyelembe a fenntarthatóságot. Egy-egy kertről 822 tételre keresték a válaszokat. A kulturális tájak értékeit magasabb szintre kell emelni, a megőrzés a fenntartható változás kézben tartásáról szól, zárta előadását a szakember.