A 18. században hazánkba bekerült, Észak-Amerikából származó akác mára az ország erdeinek egyötödét adó fafajává nőtte ki magát és a Nyíregyháza környéki állami erdőterületeket kezelő NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet területének is a felét ez teszi ki. Legnagyobb összefüggő és legszebb állományai térségünkben találhatóak.

A fafaj szakmai megítélése - invazívan terjedő tulajdonsága miatt - változó, de ma már nehezen lehetne elképzelni a tájat nélküle. Az erdész-szakmaiság mellett a természetvédelmi és erdészeti hatósági előírások biztosítják azt, hogy olyan helyre ne kerüljön akác, ahol más őshonos fás vegetáció elképzelhető. Az erdészek szempontjából is meghatározó, hungarikum fafaj méltán érdemelte ki a „Nyírség aranya” elnevezést, elsősorban az akác faanyag számtalan hasznos tulajdonsága miatt.
A pompázatos látvány mellett az akácvirágzás más jóval is kecsegtet. A májusi melegebb estéken már erősen érezhető az akácvirág édes illata és jelzi számunkra, hogy ez valami különleges dolog lehet. Nem véletlen, hogy a méhek által szorgosan összegyűjtött nektár, az akácméz a legnagyobb beltartalmi értékkel bíró mézünk és az sem, hogy hungarikummá nőtte ki magát.
A méhészek egész éves tevékenységének talán legfontosabb időszaka ez. A virágzás előtti és alatti időszakot izgalommal követik. Vajon lesz-e elég virág a fákon? Nem fagyott-e el még rügyfakadás előtt? Vajon nem válik-e az erős viharok vagy zivatarok martalékává az akácvirág? Vajon lesz-e elég nedvesség a fákban a megfelelő nektár létrejöttéhez és vajon süt-e eleget a nap az „éréshez”?

Természetesen a méhek munkája az akác esetében is elősegíti a beporzást, illetve megoldja azt. Ennek azonban erdészeti jelentősége nem olyan nagy, mivel az akácosok erdőfelújításánál a fafaj visszaszerző-képességét (sarjadzását) használjuk ki. A megérett hüvelytermésből kipotyogó apró fekete magot az avarból összegyűjtve, elsősorban csemetetermesztésnél hasznosítjuk. Összességében elmondható, hogy az alföldi erdész kenyéradó fája az akác.