Back to top

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Fotó: Maria Fernanda Gauna

A gácsér feje csőrtől a szemig, a homlokáig kiterjesztve fehér. Fejének hátsó része, a nyak oldala fénylő metálzöld. A fülnyílástól lefelé egy piros-fehér kerek folt található. A fej és a nyak többi része feketésbarna. A mell, a felsőhát és a válltollak a sötétbarnától egészen a fekete alapon krémfehér színnel övezettek. A hát alsó része fekete, a farktő fehér, a szárny- és a farokfedő tollak rozsdavörösek, közepén fehéres, a hasa fehér. A szárnya fénylő, bársonyos fekete, apró fehér tollakkal díszítve, csőre élénk kék, homlokcsíkja, körme és orrnyílása fekete, írisze barna, lába sötétszürke.

Ezek a külalaki jellemzők a tojóra is érvényesek, de nem olyan élénk színekben, mint a gácsérnál. Jellegzetes, több ütemű fütyülő hangja mindkét nemnél messzire elhallatszik.

Természetes élőhelyén az esős évszak beálltával kezdi a fészkelést. A fészek 6-9 krémszínű tojásból áll, a kelési idő 24–25 nap. A fészek szürkésfehér színű pihetollakkal bélelt. A fiatalok nevelésében, vezetésében a gácsér is részt vesz. E fajnak a széles körű elterjedése főként annak köszönhető, hogy télen-nyáron egyforma színű.

Fotó: Brian Ralphs/Wikimedia commons

Tartása nagyobb területen ajánlott, mert veszekedős, de eredményesen szaporodik kis helyen is.

Április végén kezd fészkelni, a fészekodú kiválasztásánál a tojó nagyon körültekintő és igényes. A tojásokat lehet kotlóssal is keltetni, a kicsiket pedig táp- és békalencse-keveréktakarmánnyal lehet felnevelni.

A második, de tapasztalatom szerint inkább a harmadik évben válik ivaréretté. Teleltetést az egyre enyhülő hazai teleken nem igényel, de hosszan tartó téli időjárás esetén (-5 °C alatti hőmérséklet) meghálálja a melegebb helyet. Emiatt is lehet, hogy már a második évben megkezdi a tojásrakást, hisz jobb kondícióval rendelkezik, ezáltal a veszteség is kevesebb.

Az első chilei fütyülőrécéket 1870-ben hozták Dél-Amerikából Európába, és hamarosan elkezdtek az állatkertekben szaporodni. Manapság, a rendkívül tetszetős tollruhájuk miatt, igen elterjedt díszmadaraknak számítanak. Nagy az esély az egymással való kereszteződésnek, ha társas madárkertben tartjuk őket, ezért tanácsos egy tavon csak egy fajt tartani.

Forrás: Dr. Bogenfürst Ferenc: Kacsák; Gazda kiadó, Budapest, 1999

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.