Back to top

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Finomak a vegán szendvicsek
Finomak a vegán szendvicsek
Fotó: mmg archív
A brit Biobank idén egy nagyszabású kutatást végzett, miszerint a növényi étrenden élők 14 százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg rákban, mint a húsevők; a halat is fogyasztók kockázata 10 százalékkal kisebb.

Ha mindez igaz, miért nem választják többen a vegetáriánus vagy akár vegán életmódot? A magyarmezogazdasg.hu is beszámolt arról, hogy egy újabb hazai cég száll be a vegán élelmiszerek piacára. Az Cerbona Magyarország szerint a várakozásokat meghaladó ütemben nyer teret Európában a veganizmus, amelynek köszönhetően folyamatosan bővül a vegán élelmiszerek piaca is.

El kell fogadni, hogy a vegánná válás sokkal több, mint pusztán trend: a világon egymilliárd ember eszik a teljes húsmentes étkezési szokások szerint.

Miért és kinek érdemes a vegán étrenddel megismerkednie? Milyen érvek és ellenérvek sorolhatók fel a húsevő étrenddel kapcsolatban? Az élelmiszergyártó többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat kívánt adni a Veganizmus – recept a fenntarthatóságra? címmel tartott online kerekasztal-beszélgetésén Antal Éva, a Vászonzsákoslány Facebook- és Instagram-oldal megalkotója, Karalyos Gábor színész, a Vegán Hegylakó Facebook- és Instagram-oldal megalkotója (Karalyos Gáborral készült videónkat ide kattintba tekintheti meg), Varga Balázs előadó, író és táplálkozási szakértő, valamint Bedő Hajni, a Cerbona marketingmenedzsere részvételével. A beszélgetésen – melyen főként a vegán életmódot dicsérték, megjegyezve, hogy képviselőik között bizony nem ritka a „vegafasiszta” (mindennemű állati eredetű ételek fogyasztását, állati eredetű termékek túlzó használatát tiltó és elítélő attitűd) viselkedés – a vegán finomságok felsorolásán túl a klímaszorongás leküzdéséről, a mozgáskultúra iránti igényről és a jó kommunikáció fontosságát is említették.

A mértékletességen van a hangsúly – nyomatékosítja Antal Emese dietetikus, szociológus.

Aki szerint „a jó hír, az, hogy a vegetáriánusok általában sokkal jobban odafigyelnek az étrendre: több zöldséget és gyümölcsöt esznek, kerülik a sós és édes nasikat. A rossz hír az, hogy ha a témából nem készülnek fel alaposan és ezentúl csak a köretet eszik meg otthon vagy az iskolai menzán, akkor komoly hiányállapotok alakulhatnak ki.

Egy jól összeállított, változatos vegetáriánus étrendnek egészségmegőrző és betegségmegelőző szerepe lehet, azonban nem mindenkinek felel meg a speciális étrend, amely biztosítja a megfelelő B-12 vitaminmennyiséget”.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatok (OTÁP) legutóbbi adatai is megerősítik, a lakosság fehérjebevitelének 60 százalékát teszi ki az állati eredetű élelmiszerekből származó protein. Más felmérésekből viszont látható, hogy a lakosság egyes, jól körülhatárolható csoportjaiban már csökken a hús, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztása is.

Vegetáriánus zöldség burger
Vegetáriánus zöldség burger
Fotó: mmg archív
A vegetáriánusok

A vegetáriánus étrend – vagy inkább életmód – követőinek száma évek óta lassan, de kitartóan emelkedik. Azonban sem a lakosság, sem a szakértők körében nincs egységes álláspont a növényi alapú étkezés hasznosságát illetően.

A vegetáriánus táplálkozás újkori divatját a hippikorszaktól éli. Az iparilag fejlett országokban elsősorban a civilizációs betegségek terjedése miatt élénkült meg az érdeklődés iránta. Mára számos irányzata kialakult, amelyeken belül is vannak különbségek.

Alapvetően a vegetarianizmus különböző formáit lehet megkülönböztetni. A megengedőbbek közé tartozik a szemi-vegetáriánus forma, amely megengedi a hal és akár a baromfihús fogyasztását is. A Pesco-vegetáriánusok kerülik a húst, de esznek halat, tojást és tejtermékeket. Az ovo-lakto vegetáriánusok a halat is kiiktatják étrendjükből, viszont továbbra is esznek tojást és tejtermékeket. Ebben az összefüggésben a vegán étrend a vegetáriánus táplálkozás különösen szigorú formáját képviseli. A makrobiotikus irányt követők étrendjének gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel egészülnek ki.

A vegetáriánus étrendek közös jellemzője – szemben a vegán étrenddel – hogy a növényi eredetű élelmiszerek mellett eltérő mértékben állati eredetű ételek fogyasztása is megengedett (pl. tejtermékek, halak).

A vegánok

A vegán étrend a legszigorúbb vegetáriánus táplálkozási forma: semmilyen állati eredetű élelmiszert nem tartalmaz, így például tojást és mézet sem.

Az elvhű vegánok nemcsak az állati eredetű élelmiszereket száműzik étrendjükből, de állati termékeket is, azaz nem hordanak bőrcipőt, nem használnak olyan kozmetikai termékeket, amelyeket állatokon tesztelnek és így tovább. A táplálkozástudomány a vegán táplálkozáshoz sorolja még a gyümölcsevőket és a nyers koszton lévőket (utóbbiak mindenféle hőkezelési módszert elutasítanak az ételek elkészítése során).

A vegán étrendet követők kalciumban gazdag ásványvizet, hínárt, szárított fügét, kelkáposztát és tofut használhatnak kalciumszükségletük kielégítésére. A zabból és szójából készült tejalternatívákat gyakran kalciummal is dúsítják.

A húsevők

A hús kiváló minőségű fehérjével, vassal és cinkkel, valamint különböző B-vitaminokkal látja el a szervezetet. De a nem kívánt telített zsírsavakkal és a koleszterinnel is. A vörös húsok (marha-, sertés-, kecske-, ló- és birkahús) és húskészítmények, például a kolbász és a sonka túlzott fogyasztása növelheti bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát. Ide tartozik például a vastagbélrák. Kis mennyiségű vörös húst meg lehet, sőt ajánlott enni, de oda kell figyelni az állatok tartási módjára is.

Fontos hangsúlyozni, hogy az állati eredetű ételekben van néhány olyan tápanyag, amely más forrásból nem szerezhető be.

Kutatások szerint elsősorban cinkről, vasról, illetve B12-vitaminról van szó. Például ez utóbbiból, a B12-vitaminból a szervezet számára szükséges napi mennyiség két evőkanálnyi darált hússal, illetve egy pohár tejjel kielégíthető.

Ízletesnek tűnő húsos tál
Ízletesnek tűnő húsos tál
Fotó: mmg archív

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.