0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A németországi Göttingeni Egyetem és a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont agrárökológusai megállápították, hogy a különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor nem hasonlíthatjuk egymáshoz a különböző gyakorlatokat, mert az félrevezető lehet. Eredményeikről a Basic and Applied Ecology című folyóiratban számoltak be.

A kutatók tíz Göttingen melletti mezőgazdasági tájat vizsgáltak, amelyek mindegyike három őszi búza vetést tartalmazott: egy bio termesztés, egy hagyományosan kezelt, de a vadvirágos sávot tartalmazó, és egy hagyományosan kezelt, de virágos sáv nélküli.

Két éven keresztül mind a harminc terület szélén feljegyezték a vadméhek számát. Az egyes helyszíneken vett minták egyszerű összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy a virágos sávokkal ellátott hagyományos szántóföldek sokkal több méhet vonzhatnak, mint az organikusan műveltek, ez azonban nem ad teljes képet a helyzetről

– olvasható a Phys.org tudományos portálon.

„Amikor közelebbről is megvizsgáltuk, kiderült, hogy nem adott teljes képet, mert nem vette figyelembe, hogy a virágos sávok csak a hagyományos szántóföldek körülbelül öt százalékát borítják, amelyeken összességében jóval kevesebb méh él, mint a biogazdaságok földjein” – magyarázza Teja Tscharntke professzor, a Göttingeni Egyetem agrárökológiai tanszékének munkatársa. Dr. Batáry Péter, a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetője elmondta: „Röviden: a biogazdálkodás, amely jellemzően több vad növényt tartalmaz, mint a hagyományos szántóföldek, valójában kedvezőbb a méheknek, mint a vadvirágos sávok a hagyományosan kezelt szántóföldek szélén”.

A kirakós játék hiányzó darabja az a tény, hogy a biogazdálkodásban a gabonaföldek csak feleannyi termést hoznak, mint a hagyományos gazdálkodásban.

Ha figyelembe vesszük a terméskiesését, akkor egy tíz hektáros bioművelésű területet öt hektár hagyományos szántófölddel plusz öt hektár virágos sávval kellene összehasonlítani,

ami 3,5-szer több méhet eredményezne, de ugyanolyan terméshozam mellett. Ebben a forgatókönyvben nem a biogazdálkodás lenne a legjobb módja a vadméhek támogatásának.

„Ezek az adatok és okfejtések azt mutatják, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések értékelésénél különböző viszonyítási pontokat és kritériumokat kell figyelembe venni. Csak akkor tudjuk kiegyenlített módon összehasonlítani a környezetvédelmi intézkedések eredményét, ha az ökológiai és gazdasági hatékonyság mérésénél a terméshozam mellett a terület méretét és a gazdálkodás típusát is figyelembe vesszük.” – írták a szerzők.

Forrás: phys.org