Az Európában működő 800 botanikus kert kiemelkedő rendezvényére 28 országból több mint 170 szakember érkezett, a kontinensről és a tengerentúlról egyaránt.
fogalmazott Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (Mabosz) elnöke, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője. Az 1992-ben alapított, jelenleg ötven hazai tagintézményt tömörítő szervezet elnöke kiemelte, hogy a botanikus kerteknek a klasszikus tevékenységükön, így a tudományos élőnövény- gyűjtemények fenntartásán, fejlesztésén, a veszélyeztetett fajok védelmén kívül további küldetéseik is vannak, kiemelt feladatuk például az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezeti nevelés, valamint az élő fajok megőrzése, a génmegőrzés. A területükön elhelyezkedő műemlékek, a kulturális örökség ápolása mellett pedig mindinkább ökoturisztikai attrakciónak is tekinthetők, amit alátámaszt, hogy a magyarországi botanikus kerteket évente mintegy hárommillió turista látogatja. Biztató, hogy ez a szám folyamatosan emelkedik, nemcsak itthon, hanem világszerte. Külön örvendetes, hogy a botanikus kertek száma is gyarapodik.
A Mabosz elnöke azt is kiemelte, hogy a látogatószám nemcsak a pandémiának, hanem annak is köszönhető, hogy a botanikus kertek igyekeznek a teljes évet kitölteni tartalmas programokkal. A kertek nagy része felismerte saját „versenypiaci” helyzetét, törekszik a látogatók megszólítására, otthont ad különféle rendezvényeknek.
A kongresszus négy napjának fő témái a korszakos kihívásokra adott válaszok és a rokon területeken működő társintézményekkel megvalósított együttműködések, példaértékű projektek bemutatása volt. Egy nap pedig kirándulással, részben természetes élőhelyek, részben a Nemzeti Botanikus Kert megtekintésével telt.
A klímaváltozásról ezen a szakmai összejövetelen is hangsúlyosan szóltak. Zsigmond Vince úgy fogalmazott, hogy a botanikus kertek egyfajta szabadföldi laboratóriumként működnek, ahol nagyon jól lekövethető az őshonos, illetve idegenhonos növények viselkedése. Felmérhető, hogy a kert növényállományából mely fajokat veszélyeztet leginkább a klímaváltozás, és melyek lehetnek a változás „nyertesei”, akár komoly természetvédelmi problémát okozva intenzív terjedésükkel. A botanikus kertek óriási előnye, hogy évről évre, vagy inkább napról napra megfigyelhetők, követhetők a növények válaszai.
A kongresszus nyitónapján tartott sajtótájékoztatón Michael Kiehn, a Bécsi Botanikus Kert igazgatója, Suzanne Sharrock, a Botanikus Kertek Világszervezetének (BGCI) globális programigazgatója, valamint Paul Smith, a BGCI titkára is köszöntötte a résztvevőket. Paul Smith hangsúlyozta, hogy a gyűjteményes kerteket az emberek többsége gyönyörű, feltöltődésre alkalmas helyeknek tartja, azt azonban nagyon kevesen látják, hogy ezek a kertek mennyire sok gazdasági, társadalmi és környezeti előnyt hordoznak.
Kiemelte azt is, hogy a világ mintegy 400 ezer növényfajának 40%-át fenyegeti a kihalás. A saját területén minden gyűjteményes kert létfontosságú munkát végez azért, hogy a növényfajok fennmaradjanak a jövő generációi számára. A nagyközönség gyakran nem ismeri ezt a küldetésüket. A konferencia tehát nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy Európa minden tájáról összehozza a szakembereket, akik a szakmai eszmecseréken, tanácskozásokon közösen vitathatták meg, miként tudják a botanikus kertek a lehető legjobban támogatni a társadalmat gazdasági és környezetvédelmi szempontból.
Kiállítások, bélyegekA kongresszus keretében hazánkban először nyílt meg a Közszolgálati Egyetem oktatási épületében az a néhány éve készült tematikus kiállítás, amelyet elsősorban érzékszervi fogyatékkal élőknek fejlesztett a prágai, a göteborgi és a wroclawi botanikus kert, illetve a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. Lehetőség volt a külföldi és hazai művészek botanikai illusztrációinak megtekintésére is, köztük Csapody Vera számos védett, bennszülött növényről készített akvarellje is szerepelt. A tárlaton a bécsi botanikai illusztárciós iskola, a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány jóvoltából kölcsönbe kapott, elsősorban fás taxonokat ábrázoló grafikákat mutatták be. A Magyar Posta a kongresszus alkalmából bélyeget adott ki, amelyet 2022. május 16-án, a rendezvény első napján hozott forgalomba, az arborétumokat és botanikus kerteket ábrázoló bélyegsorozat első négy példányával együtt. |
Nagy megtiszteltetés, hogy az ELTE Füvészkert fennállásának 250. évfordulóján a konferencia résztvevői is megismerhetik Magyarország első botanikus kertjét, mondta Orlóci László, a Füvészkert igazgatója.
A Füvészkert a többi gyűjteményes kerthez hasonlóan nemcsak botanikus kerti feladatokat lát el, hanem az oktatásban és a kutatásban is szerepet vállal, lévén az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezeti egysége.
Mindemellett számos közkedvelt közönségprogramot szervez, mert fontosnak tartja a nagyközönség környezettudatos nevelését, az ismeretterjesztést, és minden olyan lehetőséget, amivel az emberek figyelmét a növényekre, a növényvilágra, annak megőrzésére irányíthatja.