Back to top

Klímaváltozás és erdészet: hazánkban tanulnak a francia szakemberek

Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását.

Ebben kaptak tanácsot és iránymutatást május 23-27 között a francia Országos Erdészeti Hivatal szakértői, akik a zöld szellemiségű Soproni Egyetem és a magyar erdőgazdaságok klímaváltozásra tett reakcióira, gyakorlati erdőgazdálkodási stratégiájára voltak kíváncsiak a hazánkba tett látogatás során.

Soproni Egyetem
Soproni Egyetem
Fák nélkül nincs élet; az erdők a legnagyobb szén-dioxid-fogyasztók (szénmegkötők), oxigén- és szervesanyag-termelők. A Föld vízháztartásának alapvető szabályozói és újratermelődő energiaforrásként a – Soproni Egyetem szellemiségét is átható – fenntarthatóságban is jelentős szerepet kapnak.

A felmelegedés miatt az erdők fafajösszetétele és biodiverzitása azonban számos területen átalakulhat, amit egyes fajok alkalmazkodóképességük, illetve gyors migráció révén jobban, mások azonban kevésbé képesek tolerálni.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója elmondta: a klímaváltozás kihívásaira együtt gondolkodással, együttműködéssel lehet hatékonyan válaszolni. Franciaország számára kulcsfontosságú a Soproni Egyetemen felhalmozott tudás és a magyar erdészek reakciói a változásokra, hiszen hazánk éghajlata már most lényegesen melegebb és szárazabb, mint amivel az ottani erdők jelenleg szembenéznek.

Ám a francia erdészet is szembesült már a klímaváltozás hatásaival; a 2018 és 2020 közötti aszályos időszakban több mint háromszázezer hektár erdőt veszített az ország. Az Office National des Forêts (Francia Államerdészet) stratégiai programot indított, hogy elősegítse az ottani erdők alkalmazkodóképességének növelését.

Fotó: Soproni Egyetem

Magyarországon vannak olyan fafajok és olyan szárazságtűrő származások, amik a francia erdők megmentésében fontos szerepet kaphatnak, ezeket jött tanulmányozni a 6 fős delegáció: az Államerdészet munkatársai és a magánerdő-tulajdonosokat összefogó Centre National de la Propriété Forestière képviselői,

akik a Soproni Egyetem kutatási eredményeit és több állami erdőgazdaság, a Gyulaj Erdészeti Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási és szaporítóanyag-gazdálkodási stratégiáját ismerték meg közelebbről.

A küldöttség vezetője, a francia erdészetek klímaváltozási stratégiáját koordináló Erwin Ulrich elmondta: azért örülnek a Soproni Egyetem szakértőitől érkezett meghívásnak, mert Magyarországon már most egy olyan kontinentális – nyáron meleg és száraz – klíma van, melynek kialakulására a kidolgozott modelleknek megfelelően a következő évtizedekben Franciaországban is számítanak.

Fotó: Soproni Egyetem
A bemutatott jó gyakorlatok között például a Mecsekerdő Zrt. régóta folytat szaporítóanyag-kísérleteket szárazságtűrő, meleget jól viselő tölgyekkel, mely iránt különösen nagy az érdeklődés a francia erdészek körében.

A Soproni Egyetem és a Mecsekerdő kutatásaira alapuló magyar példákat már elkezdték gyakorlatba ültetni a francia szakértők: egy molyhos tölgy plantázs komplexum, vagyis egy 200 törzsfából álló nagy magtermesztő ültetmény létrehozásán dolgoznak.

A klímaváltozás miatt óriási igény van erre a korábban jelentéktelennek tartott fafajra, olyannyira, hogy a francia szakértők kifejezetten szárazságtörő molyhos tölgy makk termelésre akarnak berendezkedni.

„Mi okoztuk az éghajlatban beálló gyors változást, így felelősséget kell vállalnunk, nekünk kell okos megoldásokkal segíteni az erdők fennmaradását. A megújulásban, az ember által segített szaporítóanyag-mozgatásban látjuk a kiutat. Ez azt jelenti, hogy más országokba, például Bulgáriába megyünk szaporítóanyagért, miközben mi pedig a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő régiókat segítjük. Ezzel a most népszerű, progresszív módszerrel proaktív módon, egy természetes folyamatot segítve, a klímaváltozás hatásait előrevetítve 50 évnyi időt tudunk áthidalni.” – mondta dr. Borovics Attila.

Forrás: 
Soproni Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Két hete küzdenek a lángokkal egy német nemzeti parkban

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Rossz állapotban van a Szajnába tévedt fehér delfin

A francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megpróbálják vitaminokkal felerősíteni az belugát. Korábban próbálták etetni is, ám az állat nem fogadta el a felkínált halat.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.