Back to top

Konferencia a gemenci gímszarvasról

A gemenci erdőség egyik legnagyobb különlegessége az itt élő gímszarvas-állomány, mely hosszú évtizedek óta a helyi erdő-, és vadgazdálkodás meghatározó tényezője. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság Agrár Szakbizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságának kihelyezett ülésén és szakmai napján a gemenci gímszarvas került terítékre – tudományos előadások formájában.

Fotó: Gemenc Zrt.
A pörbölyi Ökoturisztikai Központban tartott rendezvény a munkabizottság első idei eseménye volt. A programot Csonka Tibor, a vendéglátó Gemencerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjével nyitotta meg. Ezt követően Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója, a munkabizottság elnöke beszámolt az Agrár Szakbizottság üléséről, ismertette a testület munkáját és bemutatta az újonnan felvett tagokat.

Ezután következtek a szakmai előadások. Janács Gergely erdészetvezető előadásában a hallgatóság végig követhette a gemenci vadászterület fejlődését, változásait.

A vadban gazdag, ártéri, mocsaras vidék sokáig a Kalocsai Érseki Uradalom kezelésében állt, és nagyszabású, reprezentatív vadászatok színhelye volt. Így alakult ki a híres gemenci gímszarvas-állomány,

melynek kapitális – időnként világbajnok – bikái a terület legvonzóbb látványosságai és vadászcélpontjai voltak.

A folytatásban Dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász „Gímszarvas-vizsgálatok Gemencen” című előadásában érzelmektől fűtött beszámolóval ismertette eredményeit és folyamatban lévő kutatásait.

Fotó: Gemenc Zrt.

A harmadik előadást Prof. Emeritus Dr. Orosz László akadémikus, genetikus, az ELTE egyetemi tanára tartotta. A szakmailag rendkívül alapos prezentációban a professzor a gemenci gímszarvas populáció génállomány-vizsgálatának folyamatát részletezte. Kitért a hazai gímszarvas-állományok különbségeire, agancsfejlődési jellemzőire, de még a történelmi mondák természettudományos vizsgálatára is.

Az előadások után a résztvevők a nemrég felújított Habsburg Frigyes főhercegi pavilonban berendezett „Legenda és valóság – a gemenci csodaszarvas” című kiállítást tekintették meg.

Forrás: 
Mecsekerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

35. Bábolnai Gazdanapok - Szakmai Kerekasztal programok

Tekintse meg témáinkat és találkozzunk Bábolnán!

Lehet agárral vadászni

Július 29-én megjelent az az agrárminisztériumi rendelet, amely a vadászvizsga-tanfolyam és maga a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral és a magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga szabályozásáról szól. A rendelettel a magyar agárral történő vadászat elől az utolsó akadály is elhárult.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Gyéríthető a hód Magyarországon

Az Agrárminisztérium új rendelete augusztus 1-jével módosítja a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet egyes paragrafusait. A rendelet értelmében az eurázsiai hód „(…) az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése (…) érdekében" riaszthatók, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető.

Két hektár méhlegelő az ipartelepen

Méhlegelő várja a győri VGP Parkban a környék beporzóit, de hamarosan madáretetőket is telepít a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója a 2 hektáros területre. A cégcsoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is.

Száz éves a magyar természetőrzés

Július 31 a természetvédelmi őrök világnapja. Magyarországon a Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működik, tevékenységük pedig kiterjed hazánk egész területére. A munkatársak kiemelt feladata a védett természeti területek és természeti értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, valamint 2005 óta a régészeti lelőhelyek és leletek védelme.