Back to top

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.

Az „ünnepnap” kifejezést az iskola igazgatója, Jung Lilla használta, akivel a megnyitó üdvözlő szavai után volt alkalmam beszélgetni az iskola által nyújtott képzésekről, gyakorlati oktatásról, a tangazdaságról, a fejlesztésekről és magáról a kiállításról.

A szakképzés, és azon belül az agrárszakképzés teljes átalakítását követően is megmaradt az iskola hagyományos profilja:

hároméves szakiskolai képzés keretében állattenyésztő, növénytermesztő és lovász irányultságú gazdaképzést nyújt az intézményt, illetve öt éve már mezőgazdasági gépészeket is képeznek.

Jung Lilla: a szakma ma már vonzó életpályamodellt kínál a fiataloknak
Jung Lilla: a szakma ma már vonzó életpályamodellt kínál a fiataloknak
Ez utóbbi érdekében nagyszabású korszerűsítést kellett végrehajtaniuk a gépállományban. Ezeken kívül állattenyésztő és növénytermesztő szakon lehet náluk mezőgazdasági technikus oklevelet szerezni, ötéves képzés keretében.

Az országos beiskolázású intézmény 1946 óta képez mezőgazdasági szakembereket. Alapos elméleti és még alaposabb gyakorlati tudással vértezi fel őket, hogy a magyar mezőgazdaság rendelkezésére állhassanak. Az alapképzéseken túl ráépülő képzéseket, érettségire felkészítő kurzusokat is nyújtanak, és egyre nagyobb szerepet kívánnak játszani a felnőttképzésben.

Az iskolának 450 nappali tagozatos tanulója van. Szívesen jönnek ide a fiatalok, nincsen gondjuk a beiskolázással. A nemrég teljesen felújított, energetikailag is korszerűsített kollégium, az iskola saját konyhája és nem utolsó sorban jól felszerelt tangazdaságuk is „csábító” a mezőgazdaságban dolgozni szándékozó fiatalok számára.

A Sződ melletti Floch-pusztai tangazdaság az iskola büszkesége.

Csuka János igazgatósága alatt, az akkori agrártárca anyagi segítségével került az iskola kezelésébe, és az 1993–1994-es tanévben kezdték meg folyamatos, mai napig tartó fejlesztését. A „lerobbant” pusztát és épületeit igen sok munka és nagy anyagi ráfordítás árán tették tangazdasággá. Istállókat építettek és újítottak fel, állatállományt telepítettek, gépszínt építettek, gépeket, eszközöket szereztek be, gyümölcsöst telepítettek, és a szántóföldet is hasznosították stb., természetesen annak érdekében, hogy a tangazdaságot – elnevezésének megfelelően – oktatásra alkalmassá tegyék. Mindezt az intézmény tanári kara és szakoktatói (közül többen az iskolában végeztek) a diákokkal közösen, szívós munkával valósították meg. Az áldozatos munka eredményeként már 1999-ben meg tudták tartani az első tangazdasági kiállítást, amit azóta évről évre megrendeznek, egyre több látogatóval és egyre gazdagabb programmal.

A tangazdaság 40 hektárjából 30 hek­tár szántó, amin elsősorban takarmánynövényeket (kukorica, silókukorica, zabos lucerna stb.) termesztenek az iskola állatállománya (szarvasmarha, ló, póni, szamár, baromfi) számára.

Azonkívül a már említett gyümölcsöst és veteményest (konyhakert) is kialakították, kifejezetten bemutató jelleggel, oktatási céllal (és persze a konyha ellátására).

A Floch-pusztai tangazdasági kiállítás egyre több látogatót vonz
A Floch-pusztai tangazdasági kiállítás egyre több látogatót vonz

Jung Lilla igazgató nyitotta meg a tangazdaság kiállítását, a programokat pedig Scherrenberg Johannes, az iskola tanára nemcsak ismertette, hanem folyamatosan ő „menedzselte” őket. Az iskola oktatói, gyakorlati oktatásának vezetői sokat dolgoztak a rendezvény előkészítésén és megvalósításán, különösen Mercs József telepvezető és Furcsa Gábor szakmai igazgatóhelyettes. Természetesen diák szervezője is van a kiállításnak, aki idén Bencsik Levente ötödik évfolyamos mezőgazdasági technikus tanuló volt. Most először kapta ezt a nemes feladatot, aminek legjobb tudása szerint igyekezett megfelelni; még saját gépet, egy traktort is elhozott a kiállításra.

A rendezvény „stabil színfoltja” a veterán gépek kiállítása, amelyen régi, sokszor muzeális korú traktorokat és stabilmotorokat csodálhatnak meg a látogatók.

Mindig nagy az érdeklődés apáink-nagyapáink gépei és munkaeszközei iránt, különösen, hogy többségüket működés közben mutatják be gyűjtő tulajdonosaik. Most is nagy sikert aratott a Csepel 1970-es évjáratú D344-es teherautója, aminek az utasaként – szintén szokás szerint – rövid körutat lehetett tenni Sződön a veteránfel­vonulás keretében. Lukács Pál, a vácrátóti Magyar Veterángép Csapat „kapitánya” gardírozta az érdeklődőket. Farkas László jászkiséri gépgyűjtő egy 1934-es gyártmányú, benzinüzemű, 4 lóerős Deutz MA 608-as stabilmotort „röffentett” be. A darálók, körfűrészek, fejőgépek, szivattyúk hajtására alkalmas gépezet elkápráztatta az érdeklődőket. Ugyancsak felsorakoztak a kiállításon a régi traktorok, köztük Zetorok is, például egy ‘70-es években gyártott Crystal, ami a maga idejében a legnagyobb teljesítményű Zetor volt.

Az ünnepélyes megnyitó után következett az egész napos programsorozat, amiben díjugratás, fogathajtó-verseny és más lovas ügyességi versenyek is szerepeltek. Szép számú látogató tekintette meg a lovas pályán tartott vetélkedőket.

A legizgalmasabb, már hagyományos és mindenki által várt esemény a lovas karusszel volt, amit a végzős 11. osztályos tanuló lányok mutattak be a Palotás zenekar zenéjére a központi téren. Ezután csikósbemutató következett (lófektetés, lóhasaltatás, lóültetés stb.), majd a karikást mesterien forgató ostorosok jöttek, végül pedig színvonalas kutyás bemutató szórakoztatta az egyre gyarapodó közönséget. A lovas bemutatókat Csajbók Pál szakértő konferálta, a szakmai magyarázatokon kívül történetekkel fűszerezve a látottakat.

A végzős lányok lovas-karusszele a kiállítás leglátványosabb eseménye
A végzős lányok lovas-karusszele a kiállítás leglátványosabb eseménye

Mindeközben zajlott a főzőverseny, amelyen diákcsapatok vetélkedtek egymással. Aztán be lehetett látogatni az istállókba, meg lehetett nézni – és simogatni – a lovakat, csacsikat, tyúkokat stb. Szóval, kedvcsinálónak sem rossz ez a program az olyan fiataloknak, gyerekeknek, akik talán itt kapnak indíttatást a szeretett növények-állatok alaposabb megismerésére, és kedvet is hozzá, hogy mezőgazdasági iskolában (netán a váci mezőben?) tanuljanak tovább.

Külön gyerekfoglalkozások (kézműves, állatsimogató, arcfestés stb.) is voltak a legkisebbeknek, a színpadon pedig a Körösi táncegyüttes és a szerb táncokat bemutató Rozmaring együttes szórakoztatták a közönséget.

A szakmai bemutatók mellett idén is tartottak termelői vásárt, amire helyi és környékbeli termelők hozták el portékáikat: termelői méz, gyümölcsléfélék, borok, zöldség- és virágpalánták, virágok stb. vásárlására volt lehetőség.

A tangazdaság területét körbejárva szemmel látható a fejlődés a néhány évvel ezelőttihez képest, ami a folyamatos fejlesztés eredménye. Szembetűnőek a gépszín tetején álló napelemek, amiket négy éve szereltek be, és öt évvel ezelőtt készült el a „pincének” (tkp. helyiség) helyet adó épület – ahol az igazgató asszonnyal is beszélgettem –, amely kisebb rendezvények, találkozók tartására is lehetőséget biztosít. Az úgynevezett „kastélyépületben” oktatótermeket alakítottak ki.

Szükség is volt ezekre a fejlesztésekre (és még bőven van fejlesztési ötlet – és feladat), mivel – örvendetesen módon – sokat nőtt a tanulók száma az elmúlt tíz évben. Ma 23 osztály jár ide, és szeptemberben három technikusi osztályt indítanak az eddigi kettő helyett.

A szakma ma már vonzó életpályamodellt kínál a fiataloknak. Mint az igazgató asszony ecsetelte, ösztöndíjak, tanulói munkaszerződések, külföldi gyakorlati-tapasztalatszerzési lehetőség egyaránt van.

Az iskola kiváló, évek óta gondosan ápolt külföldi kapcsolatokkal rendelkezik; az Erasmus-program keretében például most is vannak lovász tanulóik Valenciában, azonkívül Dániába, Ausztriába, Portugáliába, Szerbiába, Luxemburgba is járnak a diákjaik és a tanáraik. Fontos a mobilitás és a motiváció, diáknak és oktatónak egyaránt, vallja Jung Lilla.

A veterán traktorokat sokan megcsodálják
A veterán traktorokat sokan megcsodálják

A „váci mező” tangazdasági kiállítása mögött húsz év tapasztalata áll. Nem csoda, hogy manapság már mintegy 3 ezer látogatót várnak a minden évben tavasszal, nyár elején szervezett programokra.

Az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézmény megőrizte, mi több, tovább gyarapította jó hírét, képzési struktúrájával, elhivatott tanári karával és tanulóival szolgálja a magyar mezőgazdaság megújulását. A XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítás ismertséget és elismertséget vívott ki a szakmai körökben, és szélesebb körben is hírét viszi az iskolában folyó képzésnek, nevelésnek.

Szekeres Béla

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Céltudatosság és komoly tervek

Augusztusban újabb szakág fiatal tehetségét mutatjuk be. Ezúttal a rendkívül összetett, három számból álló – díjlovaglás, cross country és díjugratás – military, vagy más néven lovastusa világában sikeres Grósz Katával találkoztunk.

Elnöki győzelem a 100. Magyar Derbyben

President váratlan győzelmének és Stanislav Georgiev idomár–lovas egész napos fölényének lehettek szemtanúi a szokásosnál is ünnepélyesebb hangulatban megrendezett Derby-nap nézői. Az év legfontosabb versenyében a tréner kettős győzelmét Maxim második helye biztosította be, akinek mindössze egy orrhosszal, de sikerült megelőznie a harmadik Spartan Devilt.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.