Back to top

Nincs okuk idegeskedni - Működőképes üzleti modell az állattenyésztésben

Juhászattal, brojlercsirke-neveléssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik az Agrowitt Kft. a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden. Bár az áremelkedést elsőként azok érzik meg, akik alapanyag-termelésből élnek és a költségeiket csak nagyon lassan tudják érvényesíteni, Wittmann Antal tulajdonos szerint nincs okuk aggodalomra.

Mivel hosszú ideje és nagyon intenzíven termelnek, a három ágazat pedig mind jövedelmezőség, mind hatékonyság szempontjából jól kiegészíti egymást - emelte ki  Wittmann Antal.

Fotó: Medgyesi Milán

Az agrármérnök végzettségű Witt­mann Antal 1992-ig dolgozott főál­lat­tenyésztőként a megye legnagyobb, oroszlányi termelő­szö­vet­ke­ze­té­nél, majd négy évig falugazdászként tevékeny­kedett. Ez után döntött úgy, hogy fele­sé­gével és két fiával családi gazdaságot alapít, amelyre hivatalosan 1996. december 21-én került sor. A 8,5 hektáros telep­he­lyüket egy volt ter­me­lő­szö­vetkezettől vásá­rolták, és ma már nehéz lenne ráismerni, hiszen egyetlen épület kivételével vala­mennyit újjá­épí­tették.

Az Agrowitt Kft. juh- és barom­fi­tar­tás­sal kezdett el foglalkozni, amit később szán­tó­földi növénytermesztéssel egé­szí­tettek ki. 40 anyajuhval és 15 ezer broj­ler­csirkével indították el a termelést, jelenleg pedig már 100 ezer brojlert nevel­nek turnu­son­ként, de a második félévtől, amint elkészül az új istálló, 120 ezerre emelkedik a ka­pa­ci­tásuk. Ezzel évi 700-720 ezer darabra, vagyis kétmillió kilogrammra nő az éves termelésük, amit teljes egészében a Master Good Kft.-nek értékesítenek.

Juhászatukban 1200 anya és ennek szapo­rulata él. Tavaly átlagosan 1100 körüli anyajuhtól 1800 bárányt adtak le, amire nagyon büszkék.

Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tej­ho­zam és szaporaság érdekében. Míg koráb­ban 70 kecskére is szükség volt az iker­bá­rá­nyok hozzátáplálásához, most ezt 15-20 anya­kecskével oldják meg a juhok jó teje­lé­sé­nek köszönhetően; kihívást inkább az apasz­tás jelenti a bárányok leadása után. A sok tejnek köszönhetően szépek a bárányok, és takarmányból is kevesebbre van szükség. Ezt a juhok számára teljes egészében ma­guk termelik. Az árpa, kukorica, búza mel­lett réti szénát, lucernát és szenázst is kap­nak a juhok, ami hozzájárul az állatok bő­séges tejhozamához. A nyájakat április végétől karácsonyig legelőn tartják, és az elléstől függően felváltva hajtják be. Két­éven­te háromszor űzetnek. Karácsonyra, hús­vét­ra és az augusztus 15-i olasz Ferra­gos­to ünnepre időzítik a leadást. Teljes ter­me­lé­sü­ket lábon a Hunlandnak értékesítik, hiszen – ahogy Wittmann Antal megjegyzi – gyakorlatilag nincs vágóhídi kapacitás.

A gabona a szárítóberendezésből kerül a magtárakba
A gabona a szárítóberendezésből kerül a magtárakba
Fotó: Medgyesi Milán

A céget mindig és folyamatosan fejlesz­tették. Míg kezdetben 20 hektáron foly­tat­tak növénytermesztést és mellette némi legelőn gazdálkodtak, 2000-ben önálló ága­zattá vált a szántóföldi termesztés. Je­len­leg 1100 hektár gyepet és 850-900 hek­tár szántót kezelnek, amelyek öt környező településen helyezkednek el. A részben bé­relt földterületeken legnagyobb arányban ku­koricát, emellett mintegy 150 hektáron búzát és más kalászosokat, 150 hektáron pedig napraforgót termelnek.

Wittmann Antal fogathajtó versenylovai. Háttérben a gabonatároló és a -szárítóüzem
Wittmann Antal fogathajtó versenylovai. Háttérben a gabonatároló és a -szárítóüzem
Fotó: Medgyesi Milán

Hogyan érinti a kft.-t a soha nem látott költségemelkedés? Wittmann Antal szerint mindenkit érint, de először azokhoz gyű­rű­zik be, akik alapanyag-termeléssel fog­lal­koz­nak. A költségemelkedést nagyon las­san követik a felvásárlási árak.

Számukra például egy turnus brojlercsirke takar­má­nyo­zása 10 millió forinttal lett drágább legutóbb, ami 10-15 százalékos emel­ke­dés­nek felel meg, miközben azt még nem tudják, mennyiért fogja partnerük átvenni a legközelebbi brojlerszállítmányt.

Ettől függetlenül láthatóan nem ide­ges­kednek, ami annak tulajdonítható, hogy a cégalapító családapa már régóta folytat na­gyon intenzív termelést, amelynek min­­dig megvolt a hozadéka. Eddig nem for­dult elő, hogy bármelyik üzletág vesz­te­sé­ge­sen termelt volna, ráadásul jól kom­pen­zálják egymást. Tény, hogy nagyon ha­té­konyan kell termelni még amellett is, hogy korlátozva lett a növényvédő szerek használata, de szerinte ezzel együtt is bol­do­gul­nak, „máskülönben elhasal az ember”.

Hozzáteszi, ebben jelentős szerepe van a folyamatos fejlesztésnek is. Tavaly 1 milliárd forintos beruházást indítottak el, aminek a keretében két új baromfiistálló és egy fedett szalmatároló épül, ami a madárinfluenza miatt is fontos lesz. Jövő hónapban kezdik a gabonaszárító bővítését, amit egy újabb magtár építése egészít ki. A precíziós gaz­dálkodás még teljesebb kiszolgálása ér­de­kében új kombájnt, traktort, perme­te­ző­gépet szereznek be. Ez utóbbi projekt valószínűleg 2023-ig elhúzódik, mert aka­do­zik a gyártás és a szállítás.

Az egymilliárd forintos beruházási cso­magot három pályázat keretében valósítják meg. Közben az árak elszálltak, így az el­nyert 50 százalékos támogatás jobbára már csak 25-30 százalékot jelent. Emiatt sokan vissza is léptek, ők viszont már beszerezték az építőanyagot. Közben jött az intézkedés a költségemelkedés beszá­mí­tá­sá­ról, amit a még zajló kivitelezésekben érvényesíteni tudnak.

Mindig pályáztak, és egyetlen kivétellel mindig nyertek is. Állandó pályázatíró cég­gel dolgoznak, de az adatszolgáltatás és a tervezés így is komoly feladat – éppen ezért az egyik Wittmann-fiú szinte csak ezzel foglalkozik.

A másik, Zoltán a növénytermesztésért felel. Mint mondja, az elmúlt húsz év során szinte négyzetméterre megismert minden táblát.

Hét éve kezdték a precíziós gazdálkodást, a növényvédelem és a vetés már differenciáltan működik, az elmúlt há­rom év adatainak felhasználásával (talajmintavételezés és hozamtérképezés alap­ján), de tovább akarják fejleszteni az ágazat digitalizációját.

A legújabb csirkeistállót már hőcserélővel is felszerelték, aminek köszönhetően a 30-32 fokos istállólevegő durván húsz fokosan áramlik vissza. Kellemes meglepetésre 21 nap alatt ezer köbméter gázt takarítottak meg a technológia beüzemelésével
A legújabb csirkeistállót már hőcserélővel is felszerelték, aminek köszönhetően a 30-32 fokos istállólevegő durván húsz fokosan áramlik vissza. Kellemes meglepetésre 21 nap alatt ezer köbméter gázt takarítottak meg a technológia beüzemelésével
Fotó: Medgyesi Milán

Az állattenyésztésben szintén a leg­mo­dernebb technológiát alkalmazzák. A broj­leristállók a szellőzéstől a fűtésen és hűtésen keresztül teljes egészében auto­ma­tizáltak. A legújabbat már hőcserélővel is ellátták, aminek köszönhetően a ventilátorok meg­for­dítják az istállóból kiszívott levegőt, ami az ammóniától és a párától meg­tisz­tul, de hőmérséklete többé-kevésbé megmarad. A 30-32 fokos istállólevegő durván 20 fokosan áramlik vissza, aminek eredményeként – kellemes meglepetésre – 1000 köbméter gázt takarítottak meg 21 nap alatt!

A holland és német önitató, önetető tech­no­lógiával 42 napos a hizlalási idő. A tá­pot teljes egészében vásárolják, és he­ten­te C-, valamint D-vitaminnal egé­szítik ki gyógyszeradagolón keresztül. Anti­bio­ti­kum­ra évek óta nem volt szük­sé­gük. „Jók a csibék, és figyelünk is rájuk” – mondja Wittmann Antal.

A villamos energiát és a gázt tendercé­gen keresztül szerzik be többéves szer­ződések keretében, aminek köszönhetően a gázt most a piaci ár harmadáért vásá­rolják.

A kecskéket azért tartják, hogy pótolják a tejet a juhok ikerelléseinél
A kecskéket azért tartják, hogy pótolják a tejet a juhok ikerelléseinél
Fotó: Medgyesi Milán

Egyéb termelői integrációban nem vesz­nek részt, mivel e téren nincsenek jó tapasz­talataik. A műtrágyát beszerezték előre; régi és viszonylag elég nagy cégként komoly partnernek tekintik őket a kereskedők. Az árak horribilisek, a készletek feltöltéséhez időben kellett gondolkodni és lépni. Csak folyékony műtrágyát használnak, amit nem tudnak tárolni, de bíznak abban, hogy a lekötött mennyiséget szállítani fogják a számukra.

Wittmann Antal szerint működőképes az üzleti modelljük, és hosszú távon is szeret­nék megőrizni a három termelési ágazatot, amely egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosan el tudják látni munkával az alkalmazottakat.

A gabonát mindig nagy felvásárlóknak adják el. A jó üzlethez hozzájárul a saját tá­ro­ló, aminek 9000 tonnás kapacitását to­váb­bi 3000 tonnával bővítik az emlí­tett be­ru­házáscsomag keretében.

A ga­bo­na­szá­rító kapacitását óránként 14 tonnáról 18-19 tonnára emelik, amelyre nemcsak a saját termelésük részéről van igény. A kisebb környékbeli gazdák közül ugyanis 6-8 bérli az üzemet. A nagyobb termelők mind rendelkeznek szárítóval, a környező 4-5 településen 8-10 működik.

A német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében
A német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében
Fotó: Medgyesi Milán

A kft. a négy családtaggal összesen 22 alkalmazott számára biztosít megélhetést, méghozzá jó színvonalon. Egy bokodi szom­­széd szerint „a vármegye legjobban fizető cége”, aminek szerepe lehet abban, hogy a gazdaságra nem jellemző a fluk­tuá­ció. A juhászatba persze nehéz utánpótlást találni, mivel speciális tudást igényel, és az év jelentős részében a legelőkön, illet­ve tarlókon kell őrizni az állatokat. Az or­szág­ban nincs juhászképzés, így aztán er­dé­lyi juhászok látják el ezt a feladatot, de szerintük már onnan sem várhatók újabb ju­hász­generációk.

A családi cégben harmonikusan dol­go­zik együtt a két nemzedék, és egyelőre az unokák részéről is „nagy a szerelem” a gaz­daság iránt. A 15 éves, legidősebb uno­ka egyre többször jelenik meg a telephelyen, a legkisebbet azonban még csak az érdekli, hogy „berregjen valami a feneke alatt”.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Mentességi lehetőségek a 2023-as támogatás igénylési évre egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szántóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.