Lesz még rosszabb – száraz, forró nyarak Mezőhegyesen

Az aratáson készült fotógalériánkat itt tekintheti meg.

A június 10-ei és 13-ai próbavágást követően 14-én megindultak a kombájnok a ménesbirtokon. "Az előző évet már 100 milliméter csapadékhiánnyal zártuk az 50 éves átlaghoz képest, és az idén is éppen csak, hogy átléptük a 110 millimétert június 16-ig – mondta Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. Tartós vízhiányban szenvednek a növények. A kukorica előveteményű táblán már elkezdődött az őszi árpa aratása, hisz generatív fázisba ugrott a növény, mert nem volt elég víz ahhoz, hogy a normál életciklusát tovább folytassa.

Az őszi búza termésbecslési eredményei sem jók – a hozamok az elővetemény függvényében is változók.

„Az elmúlt években vagy az ősz, vagy a tavasz volt rendkívül száraz, így az őszi-, vagy a tavaszi vetésű növények megszenvedték a száraz periódusoknak a hatásait. Az előző év is hasonló volt, hiszen tavaly nyáron, június-július-augusztusban 51 milliméter csapadék hullott összesen Mezőhegyesen, ami az őszi vetésű növények tekintetében is gondokat okozott és okoz. De a tavaszi vetésű növényekkel is problémák vannak. 2022 június közepén a virágzáshoz közelít a napraforgó, a kukorica címerezése elkezdődött, így ezeket a növényeket is sújtja az időjárás. A talajvíz tavasszal 2 méter 20-an szokott lenni Mezőhegyesen, most négy méter tízen volt már a tavasz kezdetén – sorolta Isaszegi Norbert.

Április-májusban 1 millió köbméter vizet öntöztek ki, és várhatóan egész nyáron folytatni kell. Még úgy is, hogy ebben az évben zajlik az új öntözőrendszer kiépítése – amit persze úgy kell megvalósítani, hogy mialatt az új lineárok vagy centerek szerelése zajlik, még a régi, dobos rendszerrel is kénytelenek öntözni.

Isaszegi Norbert az öntözésről elmondta: Az elvetett 2100 hektár vetőmag kukorica tartja el a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t: motorja a gazdaságnak. Mi pedig csak öntözéssel tudjuk ezt a növényt életben tartani. Nem azt mondom, hogy pótolni tudjuk a hiányzó csapadékot, mert az lehetetlen, hiszen itt már több száz milliméter hiányzik a növény szempontjából, hogyha az előző évet is ide vesszük.

De a vetőmag kukoricának ennél jóval több kell, pontosan az 50 éves átlag csapadékmennyiség felett kellene a 150 milliméter kijuttatott öntözővíz, úgyhogy hatalmas küzdelem ez azért, hogy a terveinket el tudjuk érni. Nagyon nehéz ez az évjárat.

Határszemlénk tehát az éghajlatkutatók előrejelzéseit igazolják: a Kárpát-medence időjárása rendkívül nagy területi és évek közötti különbségeket eredményezhet. Lassan a mezőgazdálkodók jelszava is az: lesz még rosszabb.

- Mondhatjuk úgy, hogy ez a mi problémánk – jelentette ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, hiszen nem az ország egészére jellemző ez az időjárási anomália. A Tiszától keletre és a Berettyótól délre van az a térség, amit nagyon-nagyon sújt ez a száraz időjárás.

Ilyen a búza is. Azon a részen még zöldes árnyalata van a táblának, és azoknak a táblarészeknek, ahova nem ért ki az előző évi öntözés, máshol pedig már mindjárt kész lesz a növény. Tehát nagyon eltérő képet fognak ezek a kultúrák is mutatni. Lesznek a búzában négy tonnás sarkok, és lesznek egy öntözött elővetemény után hat tonnát is produkáló táblák, de mi 7,7 tonnára terveztük az idei évet még tavaly ősszel, nagyobb input-ráfordítással a kalászosokban – ezt biztos, hogy már nem tudjuk elérni, de még csak megközelíteni sem.

Egy tanulságot vonhatunk le a mezőhegyesi példából – az öntözés fejlesztésére sokkal nagyobb szükség van és lesz, mint azt sokan akár a növénytermesztési vagy a kertészeti ágazatban dolgozók közül gondolták. Valószínűleg az öntözőrendszerek kiépítésének az utolsó órájában vagyunk, ha már el nem késtünk.