Back to top

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

Korábban a lovak sérülésének előre jelzése annyira volt megbízható, mint egy érmét feldobni. A lóversenyek alatti baleset bekövetkezése kétváltozós egyenlet – a ló vagy megsérült, vagy nem.

A legtöbb lóversenyen bekövetkező katasztrofális sérülést vizsgálva azt találták, hogy korábbi csontsérülés áll mögötte - írja a Phys.org.

A károsodás mértéke az edzések és a versenyek alatt egyre nő, mivel folyamatosan terhelik az állat mozgásszervrendszerét.

Minden egyes lépéssel, amit a ló közepes sebességű vágtában megtesz, a mérések szerint akár négy tonnányi nyomás is hathat a lábszárízület felszínére.

A csontok csak egy bizonyos mértékig képesek elbírni ekkora terhelést, és minden egyes lépés, amit nagy sebességnél megtesznek, egyre nagyobb nyomást gyakorol erre a területre. Általában a sérülés felismerése akkor kezdődik, amikor a ló elbukik, vagy a sántaság jeleit kezdi mutatni. Ez már azt jelenti, hogy a sérülés a csont károsodását okozta.

Ahelyett azonban, hogy ezt megvárnák, a Melbourni Egyetem állatorvosai úgy döntöttek, hogy kidolgoznak egy olyan módszert, amellyel mérni lehet a lovak fiziológiai reakcióit az edzések és versenyek okozta terhelésre.

Az adatalapú lóversenyek korszakának kezdete

Az egész 2010-ben kezdődött, amikor Tasmánia fő versenyhatósága, a Tasracing, partnerségre lépett a StrideMASTER-rel, egy feltörekvőben lévő technológiai céggel, amely edzésfigyelő rendszereket fejleszt a versenyipar számára.

Ők álltak elő az egyik első versenynapi időmérő rendszerrel, amely GPS és precíziós mozgásérzékelő adatok felhasználásával működik. Az adatok eredeti célja a versenylovak valós idejű szakaszos időmérése és pozícióadatai voltak, amelyeket aztán a közvetítésben és a fogadásban kívántak felhasználni.

Peta Lee Hitchens a Melbourni Egyetemről korábban már dolgozott a Tasracinggel, és 2016-ban újra felvette velük a kapcsolatot. Mivel a cég büszke az adatalapú megoldásaira, ez a megközelítés egy lehetséges megoldást kínált a lovak sérülésének előrejelzésére.

A biometrikus adatokhoz - például a versenyló sebességéhez, lépéshosszához és lépésgyakoriságához - való hozzáféréssel mérni lehet a lovak versenykarrierje során bekövetkező változásokat, amelyek azelőtt jelezhetik a sérülés bekövetkezését, mielőtt túl késő lenne.

A lassuló lóra kell figyelni

A kutatás először a StrideMASTER biometrikus adatait vetette össze a Tasracing által 2011 és 2016 között szolgáltatott egyéb versenypálya-információkkal és állatorvosi megállapításokkal.

Először modellezték egy olyan statisztikai módszerrel a lépésjellemzők változását az egymást követő versenyek során, melyet korábban még nem használtak ilyen környezetben, majd modellezték a sérülés bekövetkezése előtti versenyindítások számát.

Végül a két modellt egy úgynevezett "közös modellben" integrálták, hogy meghatározzák, hogy a lépésjellemzők megfigyelt változásai képesek-e előre jelezni a sérüléseket. Az válasz pedig egyértelmű: igen.

Azt figyelték meg, hogy a versenyen megsérült lovaknál az azt megelőző körülbelül hat futamnál már látványosan csökkent a versenytempójuk, és rövidült a lépéshosszuk is.

Hitchens kollégája, Chris Whitton professzor megjegyezte, hogy bár

számítottak arra, hogy a sérülést megelőző versenyeken a sebesség és a lépéshossz változását látják, meglepő, hogy ezeket a változásokat már ennyivel korábban is ki lehetett mutatni.

A kutatók szerint azoknál a lovaknál azonban, melyek a pályafutásuk elején sérülnek, és nem több versenyt követően, további megfigyelésekre lehet szükség az edzésekről, hogy legyen elég adat a normális lépésjellemzőikről.

Egy ló sérülésveszélye 18 százalékkal nőtt, ha a sebességét másodpercenként 0,1 méterrel csökkentette, illetve 11 százalékkal, ha a lépéshosszát csak 10 centiméterrel rövidítette meg az egyes versenyek utolsó szakaszában.

Ezek az eredmények még akkor is szembetűnők maradtak, ha figyelembe vették a sebességet és a lépéseket befolyásoló tényezőket, például a versenytávot és a pálya körülményeit.

Bár a változások aprónak tűnhetnek, egy egyedi, sajátos mozgásrendszerrel rendelkező lovon belül jelzik, hogy valami nem stimmel. A változás oka lehet, hogy nem bírja a terhelést, fájdalmat érez, vagy más módon kompenzálja fiziológiailag a felhalmozódott csontkárosodást.

Az Equine Veterinary Journal című tudományos lapban publikált tanulmány megmutatja, hogyan lehet az adatok segítségével javítani a versenylovak jólétét és biztonságát. A szerzők szerint

a versenyhatóságoknak vezető szerepet kellene vállalniuk, és szorgalmazniuk kellene a mozgásérzékelő technológia szélesebb körű bevezetését, amely mind az edzéseket, mind a versenyeket figyelemmel tudja kísérni.

Ez lefedné azokat az elemeket, amelyekkel kapcsolatban még mindig nem vagyunk tisztában - például azt, hogy a sebesség lassulása és a lépések rövidülése az edzés során is megtörténik-e.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Céltudatosság és komoly tervek

Augusztusban újabb szakág fiatal tehetségét mutatjuk be. Ezúttal a rendkívül összetett, három számból álló – díjlovaglás, cross country és díjugratás – military, vagy más néven lovastusa világában sikeres Grósz Katával találkoztunk.

Elnöki győzelem a 100. Magyar Derbyben

President váratlan győzelmének és Stanislav Georgiev idomár–lovas egész napos fölényének lehettek szemtanúi a szokásosnál is ünnepélyesebb hangulatban megrendezett Derby-nap nézői. Az év legfontosabb versenyében a tréner kettős győzelmét Maxim második helye biztosította be, akinek mindössze egy orrhosszal, de sikerült megelőznie a harmadik Spartan Devilt.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

Drasztikus élelmiszer-áremelés, klímaváltozás? Együk meg a kaktuszunkat!

A fügekaktuszok, vagy "medvetalp" kaktuszoknak a szára zöldségként a termése gyümölcsként fogyasztható. E jellegzetes szártagú kaktuszok az Opuntia nemzetségbe tartoznak. Könnyen felismerhetőek lapított szártagjaikról. Hazájukban – fajtól függően - elérhetik a 7-8 méteres magasságot is. A vaskos szártagok általában kerek keresztmetszetű részekkel ízesülnek egymással.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Az alkohol gyógyszer... (...is lehet)

Jó mentség is lehet egy kis tivornya után, hogy az alkohol gyógyít(hat) is. Az alkoholnak számos élettani hatása van, ám leggyakrabban a negatívakról esik szó. Az alkohol előnyös élettani hatásait régóta alkalmazták a gyógyászatban. Gondoljunk csak a külsőleg, bőrfelületen hasznos fertőtlenítő hatására, de ugyanez érvényesülhet torok öblögetőként alkalmazva.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Poszméhek helyett MI-vezérlésű robot

Ez még nem egy disztópikus szcenárió, hanem csak a megtépázott ausztrál ökoszisztémát védő futurisztikus fejlesztés.

5 jó ok gombafarm létrehozásához

A gomba termesztése akár hobbi, kisüzemi vagy nagyobb léptékben, kellő szakmai felkészültséggel és modern gombafarm technológiával üzletileg is nyereséges tud lenni. Egy gombafarm létrehozásakor olyan terméket választunk fő vagy akár kiegészítő üzletágnak a gazdálkodásunk során, amely nem igényel promóciót, mert a gombát szinte az egész világon ismerik.