Feltette nekik azt a kérdést is, hogy az innováció tükrében hogyan látják a magyar galambtenyésztés és galambhús-feldolgozás jövőjét.
youtube://v/cF4iarPCnSA
Az Inno d’Or versenyen 2022 élelmiszeripari innovációjának választották a konyhakész sült galambot. A termék otthoni elkészítése igen egyszerű: a szárnyast csak pár percig kell sütni mindkét oldalán, majd pár percig pihentetni a felszolgálás előtt. Még fűszerezésre sem szorul, kivéve, ha egyedi ízt szeretnénk adni neki.
Magyarország galambos háziasszonya, Nagy Marica szerint a galambhús „rendkívül egészséges vörös hús. Nagyon magas a vastartalma, nemhiába, ugye, hogy nagyanyáink idejében még a kismamák, a gyermekágyasok, a betegek étele volt. Azt mondták, még a halottat is feltámasztja egy jó galambleves.”
Több hazai és külföldi élelmiszeripari kiállításon bemutatták már a nagyközönségnek a szuvidált galambot. A vélemények nagyon megoszlanak róla, érdekes módon inkább fiatalok és gyerekek vállalkoznak a kóstolására.
Ezzel próbáljuk tudatosítani, hogy a gyerekkor ízét hozzuk vissza” – fűzi hozzá Nagy Marica.
A szuvidált galamb története azonban még 2018 decemberére nyúlik vissza. Barabás János akkor hallott először a Szárnyaló Gazdaság Nemzeti Húsgalamb Programról, és azonnal meglátta benne az üzleti lehetőséget. Azonban ahhoz, hogy hazánk újra a világ harmadik galambexportőre legyen, vagy hogy a magyar galambhústermelés újra elérje, sőt meghaladja az 1980-as évek 2 millió levágott, 100 százalékban exportált madarát, először a vágóhídi kapacitást bővítésére volt szükség. Jelenleg ugyanis alig van olyan vágóhíd, ahol hivatalosan galambot lehet vágni. Ezt a „hiányosságot” pótolja a Görbeházán épülő galambvágóhíd, és e célt szolgálja a mellette épülő takarmányüzem is. Az alapkövét idén áprilisban tették le, és amikor elkészül, évi 1 millió galamb levágására lesz képes.
– mondja Barabás János, aki a folyamatos vágás érdekében jövőre már legalább tízezer pár árutermelő galambbal kíván termelni, a munkatársaival közösen.
„Kezdetnek már 140-150 ezer darab tenyész- és vágógalamb lesz, éves szinten. Ha a csillagok szépen összeállnak, és marad az ágazat kormányzati támogatása, akkor három éven belül el tudjuk érni az 1 millió darab galambot.”
Ez az integráció más rendszer lesz, mint a régi volt, hiszen ma már nincsenek felvásárlók, akik folyamatosan járták az országot, és már két-három 50 dekagrammos galambot is megvettek, akár texán, akár szováti kék volt, vagy bármilyen más fajta. Manapság a piac csak az év minden egyes napján egységes minőségű árut fogadja el, és az árát is csak az ilyennek lehet megkérni. Tehát csak egy húsgalambfajta jöhet szóba.
„Ha azonos minőségről beszélünk, akkor azonos fajtát és takarmányozást jelent – mondja Barabás János. – Tehát aki az integrációban részt vesz, az megkapja a takarmányt és a technológiát is, mivel prémium minőségű terméket kívánunk forgalmazni. Akkor ha versenyképesen akarjuk bevezetni a piacra, a gyógyszerhasználattól kezdve az élelmiszerbiztonságig nagyon sok mindenre oda kell figyelni.”
Ezt olyan országokba szállíthatjuk, mint például Izrael, ahol igen kényesek a minőségre. Ha egy konténerben akár csak egy galamb minősége is rosszabb a kelleténél, az egész tétel mehet a kukába. Épp ezért csak olyan termelőket várnak az integrációba, akik kellően nagy állománnyal rendelkeznek – legalább 200 szülőpárral -, és akik vállalják az előírt tartás- és takarmányozási technológia betartását.