Back to top

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Feltette nekik azt a kérdést is, hogy az innováció tükrében hogyan látják a magyar galambtenyésztés és galambhús-feldolgozás jövőjét.

Innovatív „sült galamb” – magyar fejlesztésű gasztroélmény | Barabás János, Nagy Maricá | MMG-Direkt

Az Inno d’Or versenyen 2022 élelmiszeripari innovációjának választották a konyhakész sült galambot. A termék otthoni elkészítése igen egyszerű: a szárnyast csak pár percig kell sütni mindkét oldalán, majd pár percig pihentetni a felszolgálás előtt. Még fűszerezésre sem szorul, kivéve, ha egyedi ízt szeretnénk adni neki.

Magyarország galambos háziasszonya, Nagy Marica szerint a galambhús „rendkívül egészséges vörös hús. Nagyon magas a vastartalma, nemhiába, ugye, hogy nagyanyáink idejében még a kismamák, a gyermekágyasok, a betegek étele volt. Azt mondták, még a halottat is feltámasztja egy jó galambleves.”

Több hazai és külföldi élelmiszeripari kiállításon bemutatták már a nagyközönségnek a szuvidált galambot. A vélemények nagyon megoszlanak róla, érdekes módon inkább fiatalok és gyerekek vállalkoznak a kóstolására.

„A mi korosztályunk inkább arra emlékszik, hogy vasárnap a mama galambot főzött – főleg levest, és most, hogy a standon sütve is megkóstolják, sokan mondják, hogy tényleg ugyanolyan finom.

Ezzel próbáljuk tudatosítani, hogy a gyerekkor ízét hozzuk vissza” – fűzi hozzá Nagy Marica.

A szuvidált galamb története azonban még 2018 decemberére nyúlik vissza. Barabás János akkor hallott először a Szárnyaló Gazdaság Nemzeti Húsgalamb Programról, és azonnal meglátta benne az üzleti lehetőséget. Azonban ahhoz, hogy hazánk újra a világ harmadik galambexportőre legyen, vagy hogy a magyar galambhústermelés újra elérje, sőt meghaladja az 1980-as évek 2 millió levágott, 100 százalékban exportált madarát, először a vágóhídi kapacitást bővítésére volt szükség. Jelenleg ugyanis alig van olyan vágóhíd, ahol hivatalosan galambot lehet vágni. Ezt a „hiányosságot” pótolja a Görbeházán épülő galambvágóhíd, és e célt szolgálja a mellette épülő takarmányüzem is. Az alapkövét idén áprilisban tették le, és amikor elkészül, évi 1 millió galamb levágására lesz képes.

„Számításaim szerint már 70-80 ezer pár galamb ki tudja szolgálni a vágóhidat, de az volna a cél, hogy minél hamarabb a teljes kapacitását ki tudjuk használni, hogy integrációt lehessen építeni rá”

– mondja Barabás János, aki a folyamatos vágás érdekében jövőre már legalább tízezer pár árutermelő galambbal kíván termelni, a munkatársaival közösen.

„Kezdetnek már 140-150 ezer darab tenyész- és vágógalamb lesz, éves szinten. Ha a csillagok szépen összeállnak, és marad az ágazat kormányzati támogatása, akkor három éven belül el tudjuk érni az 1 millió darab galambot.”

Ez az integráció más rendszer lesz, mint a régi volt, hiszen ma már nincsenek felvásárlók, akik folyamatosan járták az országot, és már két-három 50 dekagrammos galambot is megvettek, akár texán, akár szováti kék volt, vagy bármilyen más fajta. Manapság a piac csak az év minden egyes napján egységes minőségű árut fogadja el, és az árát is csak az ilyennek lehet megkérni. Tehát csak egy húsgalambfajta jöhet szóba.

Barabás Jánosék a világ legkeresettebb fajtáinak egyikét, a Grimaud cég Myrtis vonalát tenyésztik, tartják, és az integrációba is az e fajtát tenyésztőket várják.

„Ha azonos minőségről beszélünk, akkor azonos fajtát és takarmányozást jelent – mondja Barabás János. - Tehát aki az integrációban részt vesz, az megkapja a takarmányt és a technológiát is, mivel prémium minőségű terméket kívánunk forgalmazni. Akkor ha versenyképesen akarjuk bevezetni a piacra, a gyógyszerhasználattól kezdve az élelmiszerbiztonságig nagyon sok mindenre oda kell figyelni.”

Az exporttételek nagyok lesznek: Barabás János számításai szerint egy konténerbe 200 ezer darab galamb fér, aminek 300-400 millió forint az értéke.

Ezt olyan országokba szállíthatjuk, mint például Izrael, ahol igen kényesek a minőségre. Ha egy konténerben akár csak egy galamb minősége is rosszabb a kelleténél, az egész tétel mehet a kukába. Épp ezért csak olyan termelőket várnak az integrációba, akik kellően nagy állománnyal rendelkeznek - legalább 200 szülőpárral -, és akik vállalják az előírt tartás- és takarmányozási technológia betartását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Együtt fejlődnek a piaci elvárásokkal – Optimális gépek a Bábolnai Gazdanapokon

A békési Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. az OptiCorn kukorica- és a NAS, illetve PSM napraforgó-, valamint cirokbetakarító adapterekkel az európai piaci részesedés többségét birtokolja.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.