Back to top

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

A Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a dió az egészséges táplálkozás részeként szív- és bélvédő dió lehet. Ráadásul a bélbaktériumok e változásai a szívbetegségek egyes kockázati tényezőinek javulásával is összefüggésbe hozhatók.

"Jelentős bizonyítékok mutatják, hogy az étrend kismértékű javítása nagymértékben hozzájárulhat az egészséghez. Már napi 55 gramm dió elfogyasztása jó módja lehet a bélrendszer egészségének javítására és a szívbetegségek kockázatának csökkentésére"

- mondta Kristina Petersen, az amerikai Penn State University kutatója. A kutatók szerint a gyomor-bélrendszer baktériumainak - más néven a bél mikrobiomjának - változásai magyarázhatják a dió szív- és érrendszeri előnyeit.

A vizsgálathoz a kutatók 42 túlsúlyos vagy elhízott résztvevőt toboroztak, akik 30 és 65 év közöttiek voltak. A vizsgálat megkezdése előtt a résztvevők két hétig egy átlagos amerikai diétát folytattak. Ezt a "bevezető" étrendet követően a résztvevőket véletlenszerűen három vizsgálati étrend egyikére osztották be, amelyek mindegyike kevesebb telített zsírt tartalmazott, mint a bevezető étrend. Az egyik étrend diót tartalmazott, míg egy másik dió nélkül is ugyanannyi alfa-linolénsavat (ALA) és többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazott, valamint a harmadik diéta részben olajsavval (egy másik zsírsav) helyettesítette a dióban található ALA-t.

Mindhárom diétában a dió vagy a növényi olajok helyettesítették a telített zsírokat, és minden résztvevő hat héten át követte az egyes diétákat, az időszakok között szünetet tartva.

A gyomor-bélrendszerben lévő baktériumok elemzéséhez a kutatók székletmintákat gyűjtöttek 72 órával azelőtt, hogy a résztvevők befejezték a bevezető étrendet, és mindhárom vizsgálati diétás időszakot. Kristina Petersen elmondta, hogy a dió diéta számos olyan bélbaktériumot dúsított, amelyeket a múltban egészségügyi előnyökkel hoztak összefüggésbe. "Az egyik ilyen a Roseburia, amelyet a bélbélés védelmével hoztak összefüggésbe. Ugyanakkor az Eubacteria eligens és a Butyricicoccus gazdagodását is megfigyeltük" - tette hozzá Petersen.

A kutatók azt is megállapították, hogy a dió diéta után jelentős összefüggések mutatkoztak a bélbaktériumok változásai és a szívbetegségek kockázati tényezői között.

A tanulmány szerint az Eubacterium eligens fordítottan arányos volt a vérnyomás több különböző mérőszámának változásával, ami arra utal, hogy az Eubacterium eligens nagyobb száma az említett kockázati tényezők nagyobb mértékű csökkenésével járt együtt.

Forrás: 
thequint.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Drasztikus élelmiszer-áremelés, klímaváltozás? Együk meg a kaktuszunkat!

A fügekaktuszok, vagy "medvetalp" kaktuszoknak a szára zöldségként a termése gyümölcsként fogyasztható. E jellegzetes szártagú kaktuszok az Opuntia nemzetségbe tartoznak. Könnyen felismerhetőek lapított szártagjaikról. Hazájukban – fajtól függően - elérhetik a 7-8 méteres magasságot is. A vaskos szártagok általában kerek keresztmetszetű részekkel ízesülnek egymással.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Az alkohol gyógyszer... (...is lehet)

Jó mentség is lehet egy kis tivornya után, hogy az alkohol gyógyít(hat) is. Az alkoholnak számos élettani hatása van, ám leggyakrabban a negatívakról esik szó. Az alkohol előnyös élettani hatásait régóta alkalmazták a gyógyászatban. Gondoljunk csak a külsőleg, bőrfelületen hasznos fertőtlenítő hatására, de ugyanez érvényesülhet torok öblögetőként alkalmazva.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.