Back to top

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

A hucul lóról mindent el lehet mon­dani, de azt biztosan nem, hogy kü­lön­leges tartásmódot, bokszos istál­lókat igényelne. A jósvafői rideg tartású mé­nes­nek sincs nagyon szüksége emberi se­gít­ségre – persze mióta a ménes az Aggteleki Nemzeti Park területén él, folya­ma­to­san próbálták javítani a tartási felté­te­le­ket.

Infrastruktúra-fejlesztések

– Az a 718 millió forint vissza nem térítendő támogatással megvalósított infrastruktúra-fejlesztés, ami 2016-ban kezdődött és idén ért véget, magába foglalta a szakaszolt legeltetéshez szükséges mobil karám­rend­szer és mobil villanypásztorrendszer, vala­mint gépi eszközök beszerzését is – mondta el Juhász Zsolt tájegységvezető. – Mind­eköz­ben széna- és trágyatárolókat, illetve esőbeállót építettünk a ménes egyes cso­port­jainak helyet adó négy helyszínen.

Szinpetriben mintegy 1500 szénabála táro­lá­sára alkalmas szénatároló és egy 400 köbméter tárolókapacitású fedett trágyatároló készült csurgalékaknával.

A Szin melletti Csemer-völgyben, ahol a mének vannak elhelyezve, 50 ló számára esőbeállót és szénatárolót építtettünk és kutat fúrattunk, valamint a „MALOM” Gazdálkodási Köz­pon­tot fejlesz­tettük, ahol 250 négyzetméter alap­te­rül­etű gépszín és gépmosó épült, illetve takarmánytároló silókat állítottunk fel – itt van a telephelye a területkezeléshez szük­sé­ges erő- és munka­gépeknek, esz­kö­zök­nek. Jósvafő–Gergés-bércen – ahová az egyik lovas kocsis túránk is vezet – a ko­rábbi karámot a kancaménes kinőtte, ezért felújítottuk. Emellett bőví­tet­tük a régi fél­szer­istállót és új esőbeálló is készült 50 ló számára, ahol a téli ráetetéshez szükséges szénát tudjuk tárolni.

A hucul ló története

A hucul ló a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt lovakhoz áll genetikailag a legközelebb, a mára kihalt tarpán leg­kö­zelebbi rokona. A honfoglalás után a helyét az akhal tekéhez hasonló lovak vették át, és alakultak ki őshonos fajtáink, a hucul pedig a Kárpátok elzárt vidékein, keresztezés nélkül maradt meg a mai időkig. A hegyi környezetben való használat követ­kez­mé­nye, hogy a hucul ma hegyi kislóként ismert, a szelekciója a kezelhetőség, a mun­ka­készség, a teherbírás és a hegyi tere­pen való biztonságos járás felé ala­kí­totta.

A fajta szaporítása évszázadokon át csak a köztenyésztésben zajlott, majd katonai teherhordási célra kezdték tenyészteni. 1792-ben Radócon és Lucinán már volt mé­nesük, de ezeket „a fajta kor­sze­rűt­len­sége” miatt 1870-ben feloszlatták.

Az állo­mányt többnyire a parasztok között osz­tották szét, de a tenyésztés a fajta nép­szerűsége miatt hamarosan újraindult. Az I. világháború után az állo­mányt Len­gyel­ország, Románia, Uk­rajna között osztották fel, azonban Ukrajna nem vette át a neki járó részt, így ezekből az egyedekből 16 kétéves csikó Magyarországra került. A lucinai ménes mara­dékát 1922-ben Cseh­szlo­vákia szerzete meg. A két világ­háború között újra meg­in­dult a tenyésztés, ám a méneskönyvek a II. világháborúban meg­sem­misültek. Utána hazánkban senki nem foglalkozott a hucul tenyésztésével.

Az 1970-es évekre Anghi Csaba, a Fővá­rosi Állat- és Növénykert igazgatója gyűj­tötte össze a még megtalálható tisztavérű hucul lovakat. Ez a 10 kancából álló gyűj­temény került 1986 telén Jósvafőre, ahol a tenyészet központi helyét a falu fölötti fenn­síkon, a Gergés-lápán jelölték ki. Itt több külföldről behozott tisztavérű egyedre is támaszkodva újra megkezdődött a fajta tenyésztése.

Tenyésztési munka

Jósvafőn a kezdetektől fogva rideg­tartás­ban lévő ménesnek, a génmegőrzés és a fajta fenntartása mellett, jelentős szerepe van a nemzeti park természetvédelmi terü­let­kezelésében. A természetvédelemben a legeltetés olyan eszköz, amellyel meg­őriz­he­tő a gyepes élőhelyek (életközösségek) fajösszetétele, ehhez azonban a ter­mé­szet­vé­delmi célokkal összhangban lévő, meg­felelő intenzitású legeltetés szükséges. Ezt a szakaszos legeltetést mobil kará­mok­kal és villanypásztorokkal oldják meg.

Ádám László (balra) és Juhász Zsolt az istállótetőről lefolyó víz hasznosításának lehetőségeit beszélik meg
Ádám László (balra) és Juhász Zsolt az istállótetőről lefolyó víz hasznosításának lehetőségeit beszélik meg

A szakmai munka felelőse Ádám László kettesfogat-versenyző, ő mesélt az itteni huculokról.

– A ménes állománya 200 egyed körül mozog, a lovak száma – különösen ellési időszakban – állandóan változik. A mének létszáma a csikókkal együtt 50 körüli, a kancaménes pedig 90 tenyészkancából és az 1-2 éves csikókból áll.

Az idősebb csikók Gergés-bércről Szin–Csemer-völgybe ke­rül­nek, az elletés pedig Perkupán, egy bérelt istállóban zajlik, ahol évente húsz körüli kiscsikó születik.

Az új esőbeálló szénatárolóként is használható
Az új esőbeálló szénatárolóként is használható

A génmegőrzés kiemelt feladatunk, a jelen­leg tenyésztett hét vérvonal mind­egyi­ke apai vagy anyai ágon visszavezethető az Radóci ménesbeli alapítóménekig. Goral, Hroby, Ouşor, Pietrousu és Prislop ugyanis számos vérvonalat hoztak létre – a két há­ború között pedig elővigyázattal tenyész­tették a hucul lovat, hogy a tiszta vérvo­na­lakat megőrizzék. Jelenleg 4 mén: Kabala, Démon, Grossant és Rikkancs fedez a nemzeti park ménesében – meséli Ádám László, aki azzal zárta gondolatait, hogy: „A hucul ló olyan nemzeti kincs, amelyet ápolnunk és őriznünk kell annak érdekében, hogy továbbadhassuk a felnövekedő nem­zedékeknek!”

A védett gyepek megtartása, kezelése a lovak legeltetésével zajlik
A védett gyepek megtartása, kezelése a lovak legeltetésével zajlik

Az állatoknak azonban nemcsak a vér­vo­nala, hanem a saját teljesítménye is számít. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete szemlézi a kancákat, a mének pedig mén­vizsgát tesznek, továbbá fogat­ban is ver­se­nyeznek.

Azokat az állatokat, amelyek a génmegőrzési céloknak, illetve a nemzeti parkban kijelölt feladatoknak nem felelnek meg, valamint a tervezett állo­mány­nagy­ságon felüliek, értékesítik – egy mén ára 1 millió forint körül van.

A szak­ember szerint az állatok hobbilóként bárhol meg­állják a helyüket, legyenek heréltek, vagy azok az idősebb kancák, akiknek az utódai már ott vannak a ménesben; vagyis van, aki tovább­vigye a kiváló vérvonalakat. A keres­let egyre nagyobb a hucul lovakra, hiszen sportlóként és hobbilóként is jól teljesítenek, legutóbb egy érdeklődő 50 lovat vett volna a fajtából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Céltudatosság és komoly tervek

Augusztusban újabb szakág fiatal tehetségét mutatjuk be. Ezúttal a rendkívül összetett, három számból álló – díjlovaglás, cross country és díjugratás – military, vagy más néven lovastusa világában sikeres Grósz Katával találkoztunk.

Elnöki győzelem a 100. Magyar Derbyben

President váratlan győzelmének és Stanislav Georgiev idomár–lovas egész napos fölényének lehettek szemtanúi a szokásosnál is ünnepélyesebb hangulatban megrendezett Derby-nap nézői. Az év legfontosabb versenyében a tréner kettős győzelmét Maxim második helye biztosította be, akinek mindössze egy orrhosszal, de sikerült megelőznie a harmadik Spartan Devilt.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Számtalan természeti kincset rejt az Aggteleki Nemzeti Park

Hazánk első élettelen természeti értékek védelmében létrejött nemzeti parkja augusztusban is várja az aktív kikapcsolódásra vágyó látogatóit. Az Aggteleki-karszt 1995-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára, területén mintegy 300 barlang található.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.