Back to top

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

A szerző korábbi cikkét ide kattintva olvashatja

A túlhalászás, olajkatasztrófák és tengeri szállítmányozás miatt különösen nehéz terület tengereink, óceánjaink élővilágának megőrzése, pedig hatalmas szén-dioxid-megkötő képességük miatt igen fontos tényezők a földi életformák egyensúlyának a fenntartásában. Egyetlen példát kiemelve csak, nézzünk meg egy láncreakció-szerű példát:

elterjedt nézet, hogy a korallok a tengervíz hőmérsékletének emelkedésétől pusztulnak. A folyamat nem ilyen egyszerű: a kontrollálatlan orv- és túlhalászattól drasztikusan csökken a korallok felett élő halállomány.

A korallpolipok ezen halak által kibocsájtott szerves anyagokkal táplálkoznak, így ha nincs elég szerves trágya, pusztulnak a korallpolipok és a velük táplálékláncban élő összes többi létforma is (rákok, apróhalak, egysejtűek, algák). Szerencsére napjainkban már halászati kvóták korlátozzák az egyes területekről lehalászható halak mennyiségét. Létrehozták a CITES egyezményt is, amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének korlátozásairól szól. Nemcsak a tengeri élőlények kerülnek fel erre a listára, hanem szárazföldi állatok és egyéb produktumok is (pl.: elefántcsont).

A délkelet-ázsiai esőerdőket leginkább az olajpál­ma-ültetvények telepítése miatti erdőirtások veszélyeztetik. Könnyű belegondolni, hogy ezzel nemcsak az orángutánok élettere csökkent súlyosan, hanem

olyan növény- és rovarfajok is kihalhatnak, amelyeket még fel sem fedezett a tudomány.

Ennek megakadályozására több ország is korlátozza pálmaolajimportját – Srí Lanka teljes mértékben be is szüntette. Ezekkel a lépésekkel máris nagyot tettek az esőerdők védelméért.

Természetfilmekből mindenki által jól ismert megőrzési forma a vadrezervátumok intézménye, ami szárazföldi állat- és növényfajok fennmaradását segíti elő. Ezekben az esetekben néha komoly beavatkozásra is szükség lehet, például a Sudan nevű, utolsó szélesszájú orrszarvút fegyveres őrökkel védték az orrvadászoktól.

Fegyveres őrök védték az utolsó szélesszájú orrszarvút
Fegyveres őrök védték az utolsó szélesszájú orrszarvút

Látható, hogy a vadon élő állatok genetikai sokféleségének megőrzése igen nehéz és bonyolult feladat. Ezzel szemben a növényekkel, már csak helyhez kötöttségük miatt is könnyebb a törvényi szabályozás, valamint az ellenőrzés.

Világszerte mintegy 1400 génbank létezik. Alapvető célja mindnek ugyanaz: megőrizni a vadon élő és termesztett növények sokféleségét a jövő számára.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy egyes országok megalapították saját nemzeti génbankjukat és megőrzésre begyűjtötték a térségükben őshonos és termesztett növényeik genetikai anyagát. Ebből adódik, hogy Kínában és Indiában leginkább rizst, míg Szíriában csicseriborsót őriznek nagy fajtagazdagságban. A megőrzés általában mag alakban, hűtött tárolókban történik. Az előzetes vizsgálatok szerint így 50-100 évig is fenntartható a növények genetikai anyaga. Azok a növények, melyek maggal nem, vagy nehezen szaporíthatók (pl. burgonya), merisztématenyészetben tárolhatók, de fokhagyma esetében szóba jöhet a krio tárolás is, vagyis a folyékony nitrogénban való megőrzés.

A génbankok csak szigorú szabványok és kötött szabályok szerint működhetnek. A tárolási hőmérsékletet, a tárolási körülményeket nemzetközi szabványok fektetik le. A hatályos Génbank Szabványt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO adta ki. Az ECPGR, melynek a központja Rómában található, európai együttműködési programmal segíti a növénygenetikai erőforrások megőrzését.

A Svalbard Nemzetközi Magbunker
A Svalbard Nemzetközi Magbunker

Nemzetközi együttműködés keretében 2008-ban jött létre a Spitzbergákon a Svalbard Nemzetközi Magbunker. Itt tárolják a világ 89 génbankjának biztonsági állományát, 5481 növényfaj magjait. A magokat 120 méter mélyen, egy homokkőhegy gyomrában -18 °C-on tartják, és egy méter vastag, megerősített betonfalakkal, légkamrákkal, nyomásálló ajtókkal védik.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.