Back to top

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

A darázsölyv – mint a neve is mutatja – táplálékspecialista ragadozó madár. Elsősorban darazsak és méhek föld alatti fészkeit kaparja, és azok lárváival, bábjaival táplálkozik. A lakott területektől viszonylag távoli erdős helyeken, erdei tisztásokon, kisebb legelőkön, kaszálókon keresi táplálékát. Gemenc környékén a nyári hónapokban, az árvízvédelmi töltések lábánál figyelhetjük meg, ahol a táplálék utáni kaparását is megtaláljuk.

Dr. Tamás Enikő Anna és Kalocsa Béla tartja kezében Stefit
Dr. Tamás Enikő Anna és Kalocsa Béla tartja kezében Stefit
Fotó: Ádány Miklós

Európában a becslések szerint 110-160 ezer pár darázsölyv fészkel, ez a világállománynak több mint háromnegyede. Magyarországon 800-1000 pár él. Az Alsó-Duna-völgy Sió és a déli országhatár közötti szakaszán 15-20 pár fészkel az ártéri erdőkben.

A darázsölyv a telet Afrikában, a Száheltől délre lévő trópusi térségben tölti. Az európai állomány három fő útvonalon hagyja el kontinensünket. A madarak egy része Gibraltárnál kel át Afrikába. Az északkelet- és kelet-európai fészkelők a Boszporuszon, míg a közép-európai madarak az Appennini-félszigeten keresztül érkeznek a fekete kontinensre. Ezeken a pontokon már hatalmas tömegekbe verődhetnek össze a vonulási időszakban.

Fekete gólyáktól örökölte meg a jeladót
Fekete gólyáktól örökölte meg a jeladót
Fotó: Kalocsa Béla
A hazai fészkelő állomány teleléséről a 2010-es évekig nagyon keveset tudtunk. A Magyarországon gyűrűzött madarak közül eddig három került elő Olaszországban, illetve Máltán, egy példány pedig Guineában. Ezek alapján azt feltételezhettük, hogy a nálunk fészkelő darázsölyvek a középső vonulási folyosón keresztül hagyják el földrészünket, és a telet Közép-Afrikában töltik.

A Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület együttműködésének eredményeként a szakemberek 2015-ben először fekete gólyákra helyeztek jeladókat.

A leghosszabb ideig, három évig a Zoltán nevű madár útjait követhették, ő a Közép-Afrikai Köztársaságban tölti a teleket, 6000 kilométerre gemenci fészkétől.

Májusi nász

A szem körüli tollak pikkelyszerűek
A szem körüli tollak pikkelyszerűek
Fotó: Kalocsa Béla
A darázsölyv közepes testméretű, az egerészölyvvel azonos nagyságú ragadozó madár. Színezete nagyon változó, vannak szinte teljesen fehér, valamint sötétbarna testaljú példányai is, de gyakoribbak a test alsó oldalán világos alapon barnán pettyezett egyedek. Feje általában hamuszürke, szeme élénksárga. A szem körüli tollak pikkelyszerűek, kemények, ezek védik meg a darazsak, méhek szúrásaitól.

Sárga lábát az egerészölyvénél erősebb pikkelyek fedik, ami szintén védelmet nyújt a szúrások ellen, karmai más ragadozó madarakéhoz képest kevésbé hegyesek.

A hasonló méretű ragadozó madarakéhoz képest kisebb és laposabb fészkét főként zöld leveles ágakból készíti. Májusban kezdődik látványos nászrepülése, a kiválasztott fészkelőterület felett magasan körözve szárnyaival tapsol. Fészekalja – amely szinte mindig két tojásból áll – május végén vagy június elején válik teljessé. A fiókák 33-34 napos kotlás után kelnek, és 42-45 nap után hagyják el a fészket. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében is. Kirepülés után a fiatalok, a zsákmányszerzés megtanulása érdekében, egy darabig együtt maradnak szüleikkel. A darázsölyv a fészke közelében nagyon szelíd madárként viselkedik, esetenként a fészek alatt elhaladó turisták, erdőjárók sem zavarják meg élettevékenységét.

Tavaly augusztus 20-án, egy Báta közelében befogott darázsölyvre a korábban már több fekete gólya által viselt jeladót szereltünk föl. A Stefinek elnevezett madár a jelölés helye közelében tartózkodott két napig, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország útvonalon érkezett Gibraltárba. Szeptember 4-én repülte át a szorost, és érkezett Marokkóba. Onnan eleinte még napokig az Atlanti-óceán partjával párhuzamosan 200-300 kilométerre repült, majd szeptember 27-én keletnek fordulva bátai indulásától, mintegy 8000 kilométert megtéve érkezett Nigériába. Október-november hónapokban feltehetőleg végig sűrű erdő alsó zónájában tartózkodott. Arról az időszakról nincsenek pontos adataink, mivel a jeladó akkumulátora lemerült, és csak akkor töltődött föl újra, amikor decemberben folytatta útját Kamerun, Egyenlítői-Guinea és Gabon érintésével, majd mintegy 1660 kilométer megtétele után a Kongói Demokratikus Köztársaságba érkezett.

A jeladónak köszönhetően ismerjük Stefi vonulási útvonalát
A jeladónak köszönhetően ismerjük Stefi vonulási útvonalát
Az eddig jeladóval ellátott, Magyarországon jelölt darázsölyvek közül Stefi jutott legtávolabbra.

Csaknem 10 000 kilométert tett meg Kongóig
Csaknem 10 000 kilométert tett meg Kongóig
Fotó: Béres István
A darázsölyveket vonulásuk során elsősorban a mediterrán országokban zajló illegális vadászatok fenyegetik, de más veszélyek is leselkednek rájuk. 2018-ban egy európai vizsgálatban kimutatták, hogy a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek a darázsölyvben is felhalmozódnak. Közvetlen pusztulást ugyan nem okoztak, de a madarak szervezetében lévő növényvédőszer-maradványok rontják a darázsölyv hosszú távú vonulási képességeit.

A hazai állomány fenntartása érdekében legfontosabb lehetséges tennivaló a fészkelések sikerességének biztosítása. Ennek érdekében a fészkelőhelyek közvetlen környezetében az erdőállományok fenntartása, költési időszakban a zavartalanság szavatolása fontos feladat.

Dr. Tamás Enikő Anna, Kalocsa Béla

Fotók: Ádány Miklós, Béres István, Kalocsa Béla

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Miért dalolnak a madarak? Olvassa és hallgassa!

Íme, a napkelte kórus leggyakoribb részvevői. A természetben élő madarakat a különböző erősségű napfény ébreszti fel. Talán ezt ők éppen olyan áldott dolognak érzik, mint azok az emberek, akik reggel elektronikus zörejek helyett madárdalra ébredhetnek.