Back to top

Malomerdő tanösvény: a felfedezés öröme

Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.

Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Fontos, hogy már a legkisebbek hiteles képet kapjanak az erdő- és vadgazdálkodásról, így később megértik az erdő működését, az erdész munkáját. Ha pedig a közjóléti és gazdasági tevékenységek fenntartható egyensúlyba kerülnek, javul a szakma megítélése. E célból adta át 2021 nyarán legújabb, Malomerdő tanösvényét a Vérteserdő Zrt. Az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával létrejött kilenc kilométeres sétaút interaktív táblákkal segít eligazodni az erdő növény- és állatvilágában.
Menő játék a panorámaforgató
Menő játék a panorámaforgató

A Malomerdő tanösvény Budapesttől 80 kilométerre, a pusztavámi Malomerdő Panziótól indul, végállomása pedig a Csuka-forrás, ahol kakukkfű illatú erdei pihenő, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely várja a túrázókat. Könnyed sétával körbejárható az útvonal, amely során több lehetőség is van a pihenésre.

A piros T jelet követve mindenki biztonsággal teljesítheti a távot. A túraútvonal remek félnapos programlehetőség az Erdei Vándortábor vértesi szakaszát teljesítő kalandorok számára is, és nagyszerű kiegészítése a Vajda János Erdészeti Erdei Iskola környezeti nevelésének, valamint erdőpedagógiai foglalkozásainak.

Ahhoz, hogy első kézből értesüljek az új tanösvény hatékonyságáról, az erdei sulitól indulva, kis szakaszon csatlakoztam a bodajki Törpe Ovi Tóthné Kőhidi Zsuzsanna és Domavári Zita óvónők vezette természeti tehetségterület csoportjához, a Cserkész Törpékhez, akik nagy izgalommal várták a kirándulást. A színes kezdőtáblán az erdőlátogatás írott és íratlan szabályaival ismerkedtek meg a gyerkőcök, majd Varga Csilla erdeiiskola-vezetőtől (Csilla nénitől) az erdei táplálékláncról tanultak. A Malomerdő Panziónál izgalmas forgatós tábla segítségével azonosították hazánk nagyvadfajainak trófeáit és lábnyomait, azután azt találgatták, vajon milyen állatok nyomait látták az út során.

A Malomerdő Panziótól indul
A Malomerdő Panziótól indul

A vadbemutató állomáson pedig megpróbálták felismerni, melyik állat az őz, és melyik a szarvas.

Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Persze, Csilla néni minden kérdést megválaszolt a kíváncsiskodóknak. A panorámaforgató igazi menő játék, szerencsére a tanösvényen több is van belőle. Segítségével a gyerekek könnyedén tudták párosítani a Vértesre jellemző fafajokat levél, termés vagy kéreg alapján, majd erdei memóriajáték közben csoportosították a vadászható és a védett állatokat.

Aki az egész tanösvényt körbejárja, elhalad egy bányató mellett, mely gyógyulóban lévő tájsebként hirdeti az egykori barnakőszén bányászatának múltját.

Ugyanakkor tündöklő látványt nyújt, és nem utolsósorban a Csuka-tóhoz hasonlítva, szembetűnően mutatja a természetes és mesterséges állóvíz közti különbségeket. A tavak melletti táblák rajzosan ismertetik a víz körforgását, Szent László pénzének legendáját. A háromdimenziós modellek pedig az ehető és mérgező gombák, valamint a védett növények felismerését könnyítik.

A Törpe Ovi csoportjához csatlakozva nagyon jó volt látni, hogy a megismerés vágya és a felfedezés öröme váltakozva tükröződött a kicsik arcán.

Erdei memóriajáték
Erdei memóriajáték
A túra végén az óvó nénit is megkérdeztem, szerinte milyen szerepük van a tanösvényeknek a gyerekek természetszeretetére való nevelésében, és milyen hatással van testi és mentális fejlődésükre. De arra is kíváncsi voltam, hogyan tudják hasznosítani az erdőpedagógiai foglalkozás alatt tapasztalt élményeket az oviban. „Fontosnak tartjuk, hogy ne csak elméleti síkon történjen a nevelés, a gyerekek minél több érzékszervükkel tudják megtapasztalni az őket körülvevő környezetet, így ugyanis jobban rögzül az ismeret. Imádják megfogni, megnézni, megszagolni, hallgatni a szemléltető eszközöket, amire a természet végtelen lehetőséget nyújt. Tudják párosítani a levelet a fa termésével, élőben látva különbséget tudnak tenni őz és szarvas között, megjegyzik több növény nevét.
Csuka-forrás pihenő
Csuka-forrás pihenő

A kinti levegőn önfeledten szaladgálva felszabadulnak, közben pedig észrevétlenül fejlődik a mozgáskoordinációjuk. Az ilyen foglalkozás előhívja a kreativitást és fejleszti a türelmet.

A zárkózottabb gyerekek is feloldódnak, a félénkek önállóbbak lesznek, miközben játékosan szívják magukba a tudást”– mondta Tóthné Kőhidi Zsuzsanna.

Azt is hozzátette, hogy a szülők is örülnek, ha gyermekük a természeti tehetségterület csoportba kerül, hiszen így többet lesz a szabadban, ismerkedik a természettel, környezettel, mely rendkívül színes, új élményeket nyújt számára. A gyerekek kellemesen elfáradnak, felszabadulnak egy-egy tartalmas kirándulás alkalmával. Az erdőről szerzett ismereteket beépítik az óvodai tematikába, mely során állatokról szóló meséket fűznek a tanultakhoz, ezzel felelevenítve élményeiket. Az óvodában elsajátított készségeket pedig megerősíti a szabadban történő tapasztalatszerzés, tehát egymásra építkezve fejlesztik a kicsiket.

Játékos tanulás
Játékos tanulás

A Vértes minden évszakban gyönyörű természeti környezettel, remek túraútvonalakkal, izgalmas látnivalókkal fogadja az erdőlátogatókat. Várunk mindenkit, aki aktívan szeretne kikapcsolódni és közben maradandó élményekkel gazdagodni!

Ruff Tünde
Vérteserdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drasztikus élelmiszer-áremelés, klímaváltozás? Együk meg a kaktuszunkat!

A fügekaktuszok, vagy "medvetalp" kaktuszoknak a szára zöldségként a termése gyümölcsként fogyasztható. E jellegzetes szártagú kaktuszok az Opuntia nemzetségbe tartoznak. Könnyen felismerhetőek lapított szártagjaikról. Hazájukban – fajtól függően - elérhetik a 7-8 méteres magasságot is. A vaskos szártagok általában kerek keresztmetszetű részekkel ízesülnek egymással.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

5 jó ok gombafarm létrehozásához

A gomba termesztése akár hobbi, kisüzemi vagy nagyobb léptékben, kellő szakmai felkészültséggel és modern gombafarm technológiával üzletileg is nyereséges tud lenni. Egy gombafarm létrehozásakor olyan terméket választunk fő vagy akár kiegészítő üzletágnak a gazdálkodásunk során, amely nem igényel promóciót, mert a gombát szinte az egész világon ismerik.