Back to top

Mocsárvilágból turistaparadicsom

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdőgazdálkodása mintegy 19 ezer, vadgazdálkodása pedig csaknem 30 ezer hektárra terjed ki a közép-dunántúli térségben. Összetett tevékenysége során arra törekszik, hogy a magas színvonalú tartamos erdőgazdálkodás mellett kiaknázza a termőhelyben rejlő lehetőségeket, miközben a térség lakossági-társadalmi igényeit is kielégíti.

A Sárvíz-völgyében működő Soponyai Erdészet munkatársai egykori árterületen végeznek szakszerű erdőgazdálkodást, közjóléti tevékenységük pedig egyre több természetkedvelőt vonz.

Valaha a Sárvíz-völgye a Bakony lábaitól a Szekszárdi-dombságig terjedő – nagyjából északnyugat–délkelet irányú –, dél felé mélyülő vetődésben létrejött vízgyűjtő volt. A Sárvíz-patak meglehetősen sekély és keskeny medre nagyobb vizek levezetésére nem volt képes, széles völgye viszont helyenként 9–11 kilométer szélességben húzódott.

A Sárvíz-völgyében már a neolit kor óta él az ember, és bár már a római korban ismerték a vízszabályozást, nagy kiterjedésű, a vízi világ szabályozására irányuló intézkedésekre nem találtak utalást a kutatók abból az időszakból.

II. József koráig főként az átkelőhelyek és a vízimalmok kapcsán említik a Sárvíz-völgyét. Leggyakoribb élőhelytípusai a nádas mocsarak, mocsarak, gyékényesek és mocsárrétek voltak, erre utal a Sárvíz neve is, hiszen a török eredetű „sár” szó mocsarat jelent.

Mocsár-, láp- és homoki rétek, nedves kaszálók növénye a pókbangó
Mocsár-, láp- és homoki rétek, nedves kaszálók növénye a pókbangó

Soponyát és környékét egészen a 18. század végéig mocsárvilág vette körül. Az aránylag keskeny mederben folyó Sárvíz mintegy 10 kilométer széles és több tíz kilométer hosszú lápvilágot alakított ki maga körül. Széchenyi István, az Eszmetöredékek című munkájában felveti a terület árvízmentesítését, miszerint egy új medret kell ásni a Sárvíznek, amely képes a vizek megfelelő levezetésére. Ezt úgy tervezte, hogy a vízfélreszorítás elvét érvényesítve a völgyoldalban épít egy csatornát, amivel megakadályozza, hogy a víz a völgyfenékre kerüljön, mivel onnan nehéz azt kicsalogatni. Így született meg napjainkra a Nádor- és a Malom-csatorna. Az 19. század második felében kezdődött árvízmentesítő munkálatok a 20. század első feléig tartottak.

A beavatkozás következtében mára jelentősen megváltozott a táj arculata. Az árvízmentesítő munkálatok után a szántóterületek nagysága 4-ről 44%-ra nőtt, míg az erdő részaránya 16-ról 2%-ra csökkent.

A mocsárvilágot felváltották a nagytáblás művelésű mezőgazdasági szántók, vízfolyások melletti tórendszerek, ligetes-fás rétek, és elszórtan elhelyezkedő kisebb-nagyobb erdőfoltok. Az 1950-es években id. Balsay Miklós erdőmérnök gondos és hozzáértő szakmai munkája eredményeképpen a réti talajokon gyönyörű szlavón tölgyesek létesültek ebben a térségében. Napjainkra a Sárvíz-völgye erdősültsége 7,6%-ra (5428 hektár) emelkedett, arculatát a nagy kiterjedésű szántóterületek és rétek, tömbszerűen elhelyezkedő erdők és az összefüggő halastórendszerek határozzák meg. Az erdőkben található főbb társulások: fűz-, nyár-, égerligetek, tölgy, kőris, szil ligeterdők, pusztai tölgyesek.

Mezőföldön védett tarka sáfrány is virít
Mezőföldön védett tarka sáfrány is virít

Természetvédelmi értékek

A Sárvíz-völgye Fejér megye egyik legérintetlenebb, legváltozatosabb tája.

A Mezőföldet szinte teljes hosszában, észak–dél irányban kettéosztó völgy botanikai, zoológiai értékeivel kiemelkedik a tájegység egyhangú mezőgazdasági területei közül. A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy megőrizzük a mára már csak foltszerűen fennmaradt természetes vegetáció-mozaikokat a hozzájuk kapcsolódó állatközösségekkel.

Egyre több nyári lúd fészkel a területen
Egyre több nyári lúd fészkel a területen
A terület mintegy 20 kilométer hosszúságban nyúlik el Tác és Sárszentágota községek között. A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 kilométer hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig, Sárszentmihálytól Sióagárdig tart. A nyolc területrészletből álló tájvédelmi körzetet keletről a főút, délről, Sárszentágota térségében nagy kiterjedésű gyepek és szántók, nyugatról a Malom-csatorna, északról pedig összefüggő szántóterületek határolják. A 3650 hektárból fokozottan védett a Sárkeresztúri Csikó-rét és Sárkány-tó 157 hektár kiterjedésben. A terület közel felét gyepek borítják (45,9%), és jelentős nagyságú az erdők kiterjedése is (22,2%).
Tőkés réce gácsér rejtőzködő tollruhában
Tőkés réce gácsér rejtőzködő tollruhában

Kiemelt szerepe van a védett természeti értékek megőrzése szempontjából a vizes élőhelyeknek (nádas, halastó, árok, csatorna, mocsár, vízállás, víztározó), ezek kiterjedése is számottevő (16,8%).

A terület egyik legjelentősebb természetvédelmi értékeit a tölgyeseken, valamint védett lágyszárúakon (pókbangó, agárkosbor, tarka sáfrány) kívül az ott fészkelő, táplálkozó, megpihenő madárállomány adja. A vízi madarakat kell külön kiemelni. A Soponyai-víztározóban elhelyezkedő mesterséges szigeteken danka- és szerecsensirály-kolónia él, valamint a tőkés, barát- és kontyos és cigányréce is költ. A halastavak nádasaiban pedig a nyári ludak költenek.

Medvehagymaszőnyeg a Fácános erdőben

A medvehagyma nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát. Soponya erdei környezete kifejezetten kedvez a népszerű növénynek. Zsenge levelei április-május hónapban szedhetők. Fokhagyma illata árulkodik arról, hogy nem gyöngyvirággal van dolgunk. Az erdőtörvény szerint ebből az erdő által rejtegetett gasztronómiai kincsből is csak naponta legfeljebb 2 kilogrammot szabad gyűjteni azokban az állami erdőkben, amelyek nem minősülnek természetvédelmi területnek. Soponyán idén először Medvehagyma Fesztivált is szerveznek.

Kiváló vadállomány

Varázslatos erdei környezetben kirándulhatunk
Varázslatos erdei környezetben kirándulhatunk
A Sárvíz-völgyének egyik jeles vadgazdálkodója a VADEX Mezőföldi Zrt. A korábban kizárólag apróvad-gazdálkodásáról híres Sárréti Vadászterületen mára meghatározó szerepet tölt be a gímszarvas és a vaddisznó. Bár évről évre egyre több nyári lúd fészkel a területen, még mindig sok védett partfutó madár (limikola) is megtalálja életfeltételeit. A korábban háborítatlan vízivadélőhelyek szűkülnek, a nádasok elkezdtek kiszáradni, intenzív halászat folyik a tavakon, így a vadréce-, vadlibavadászatok terítéke kisebb.

A talajvíz csökkenése ellenére még meglévő nádasok azonban kiváló élőhelyet nyújtanak a vaddisznónak, gímszarvasnak és sajnos az aranysakálnak is. Az aranysakál állományának emelkedésével együtt csökken az őzszaporulat.

A vadászterület mostanra kiváló adottságú gímállománnyal rendelkezik, évente 60-70% az érmes bikák aránya. A jelentősen megnövekedett vaddisznóállmány visszaszorítása – különösen az afrikai sertéspestis megjelenése óta – komoly feladata a VADEX Zrt.-nek is. A vadászterület különlegessége a vadpulyka tavaszi és őszi vadászata. A vadállomány kiváló minősége, a vadászatok és szolgáltatások magas színvonala a törzsvendégeken kívül egyre több új vadászt vonz a Sárvíz-völgyébe. A vadászterületen működik a Csiripi Vadaskert, ahol vaddisznóra és dámvadra lehet vadászni. Az Ökoturisztikai Központ szomszédságában létesült Alsófácánosi Vadasparkban a gyermekek testközelből is megismerkedhetnek a térségben élő nagyvadfajokkal. Az ökocentrumban berendezett helyi vadászati múzeumban pedig sok történeti és szakmai ismerethez juthatunk.

Nagyvadbemutató Soponyán
Nagyvadbemutató Soponyán

Tökéletes kikapcsolódás

Soponya a Sárvíz mentén, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Az Ökoturisztikai Központ a község szélén, csodálatos erdős-tavas környezetben, mintegy 1000 hektáros természetvédelmi területen várja a kikapcsolódásra vágyókat.

Tökéletes helyszín esküvőkhöz a Fácános Vadászház
Tökéletes helyszín esküvőkhöz a Fácános Vadászház

A turistaparadicsomot a természet közelsége, a táj békessége teszi alkalmassá a pihenésre, a kirándulásra, a sportolásra, a szabadtéri foglalkozásokra és az elvonulásra egyaránt.

A varázslatos erdei környezet, a nyugalom, a friss levegő, a madarak csicsergése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy távol a város zajától lerakjuk terheinket, és csakis a pihenésre, magunkra, a családra vagy a barátainkra fókuszáljunk. A terület élővilágának megismerését szolgálják a folyamatosan fejlesztett eszközök, berendezések: az erdészeti és vadászati múzeum, nagyvad- és szárnyasvad-bemutató kert, gyalogos és kerékpárutak, melyek mentén információs táblák, kilátók, tűzrakó és pihenőhelyek, valamint erdészeti, vadgazdálkodási tanösvény, madármegfigyelő erdei sétaút találhatók.

Legyen szó osztálykirándulásról vagy esküvőről, túrázásról vagy családi kirándulásról, csapatépítő tréningről vagy vadászatról, ez a gyönyörű táj az év minden időszakában mindig új élményeket nyújt.

Bedőcs Renáta
VADEX Mezőföldi Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta szerdán a BBC hírportálja.