Back to top

Jól szerepeltek díjugratóink a Szilvásvárad Masters-en a szakági elnök szerint

Elégedett a Szilvásvárad Masters nemzetközi lovas sorozat díjugrató-versenyén elért eredményekkel a szakági elnök.

"Szerettük volna, ha minden kiemelt versenyszámban végez magyar lovas az élmezőnyben. Ifj. Szabó Gábor harmadik lett a pénteki világranglistás számban, a vasárnapi nagydíjon pedig eljutott a végső döntős összevetésig, amihez Czékus Zoltán is közel volt" - mondta kedden Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában.

ifj_szabo_gabor_mti.jpg

Ifj. Szabó Gábor villanyfényben versenyez a Masters Nemzetközi Díjugrató Versenyen
Ifj. Szabó Gábor villanyfényben versenyez a Masters Nemzetközi Díjugrató Versenyen
Fotó: MTI - Vajda János

A vasárnap befejeződött versenyen húsz nemzet lovasa, csaknem háromszáz ló állt rajthoz a Lipicai Lovasközpont arénájában.

Szotyori Nagy Kristóf kitért arra, hogy Magyarországon a díjugratás feltörekvő és nagy fejlődésben lévő sport.

"A jó eredmények mellet az is cél, hogy olyan versenyeket tudjunk rendezni, amilyeneket korábban nem tudtunk. A Bükk-fennsíkon található, egyedülálló atmoszférájú szilvásváradi objektumnak kiváló az infrastruktúrája, jók a talajviszonyok, szívesen jönnek ide külföldi lovasok".

Megjegyezte, hogy a háromcsillagos Masters verseny komoly pénzdíjjal járt, csütörtöktől vasárnapig szinte reggeltől estig zajlottak a versenyek.

"A nagydíj a hazai utánpótlás számára is komoly megmérettetés volt. Sok toplovas egyben edző is, aki elhozta tanítványait, a már hét világversenyen lovagolt osztrák Gerfried Puck is eljött csapatával. Szilvásváradon villanyfényben is lehet versenyt rendezni, ami szinte egyedülálló Európában" - szögezte le Szotyori Nagy Kristóf.

Ifj. Szabó Gábor a műsorban arról beszélt, hogy az objektum igazi különlegessége maga a csodálatos természeti közeg. Hozzátette: tapasztalatai szerint a külföldi versenyzők komoly élménnyel tértek haza.

"Számomra hatalmas siker ez a harmadik helyezés, különösen ilyen kiemelkedő és népes mezőnyben. A jó eredmény után következett a vasárnapi nagydíj, ahol szintén kiválóan teljesített a lovam"

- mondta ifj. Szabó Gábor.

Szotyori Nagy Kristóf hangsúlyozta: a magyar díjugrató sport rengeteget fejlődött a rendszerváltás óta, utánpótlás szinten Európa-bajnoki érmeink vannak. "Vágytunk egy igazi felnőtt sikerre is, bár a régióban már több jó szereplést produkáltunk. Ahhoz, hogy a sportág fokmérőjére, az olimpiára eljussunk, ilyen versenyekre van szükség, hiszen a világ legjobbjai közül jó néhányan eljöttek. Szeretnénk jövőre olimpiai kvótát szerezni, hogy a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon végre legyen magyar díjugrató".

Az elnök beszélt arról, hogy pályázunk a csapatkvótáról döntő verseny megrendezésére. Mint hozzáfűzte, olyan párosokra van szükség, amelyek képesek teljesíteni a legmagasabb szintű pályákat. Emlékeztetett arra, hogy az országos sportvezetés zöld utat adott és forrást biztosít a Magyar Lovassport Szövetség vezetése által elkészített program megvalósítására.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.