Back to top

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

(illusztráció)
(illusztráció)
Az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UK Centre for Ecology & Hydrology - UKCEH) tudósai egy évtizeden át tanulmányozták a DEFRA (az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztériuma) által támogatott nagyléptékű kísérletet a Hillsden birtokon, egy 1000 hektáros növénytermesztő gazdaságban Buckinghamsihreben - számol be a FarmingUK.

A 2005-ben indított projekt keretében számos élőhelyet hoztak létre, ahová magtermő növényeket, vadvirágokat és zsombékoló fűféléket telepítettek.

Ezek számos madár, rovar és kisemlős számára jelentenek táplálékot és menedéket is. A kísérlet során kiértékelték ezeknek az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a hatékonyságát a biodiverzitás szempontjából. Olyan eltűnőben lévő fajokra is hangsúly fektettek, melyek az élelmiszertermelés szempontjából hasznosak, mint a beporzók vagy a kártevőket fogyasztó ragadozók.

A maga nemében ez volt a leghosszabban futó ilyen projekt. A kutatók megállapították, hogy a megfigyelési időszak alatt Hillsdenben a legtöbb faj jobban teljesített, mint a környékbeli gazdaságokban, ahol nem voltak hasonló agrár-környezetvédelmi intézkedések.

Az itt található madárfajok száma 2006 és 2016 között harmadával nőtt, míg a környéken átlagosan csak 13 százalékkal.

Kenderike
Kenderike
A lepkefajok esetében 40 százalékos növekedést írtak 2009-2017 között, szemben a többi helyen tapasztalt 21 százalékkal.

Egy korábbi UKCEH tanulmány hat év betakarítási adatait vizsgálva azt találta, hogy a terméshozam nem változott – egyes termények esetében pedig nőtt is – annak ellenére, hogy valamennyi termőterületet feláldoztak az élőhelyek létrehozásához.

A kenderikék száma több, mint duplájára nőtt Hillsdenben, és más magevők, mint a citromsármány és az erdei pinty is jobban „teljesítettek” itt, mint a más monitorozott területeken. A rovarevő madarak is profitáltak a bokros sávok és füves szegélyek kínálta búvóhelyekből: a széncinkék állománya 88 százalékkal, a kékcinkéké 73 százalékkal nőtt. A lepkék populációi is látványosan megugrottak a vadvirágos sávoknak köszönhetően, sok faj száma megduplázódott, beleértve a kis ökörszemlepkét is.

Ugyan korábbi tanulmányok is megerősítették már, hogy az agrár-környezetvédelmi lépések növelik a madarak és lepkék számát, azonban ezek mind rövid időszakokat öleltek fel, vagy kisebb léptékűek voltak.

Kis ökörszemlepke
Kis ökörszemlepke

At UKCEH tudósa, Dr. John Redhead, a tanulmány vezető szerzője elmondása szerint mostani kutatás jelentősége abban rejlik, hogy hosszú időn át tanulmányozták a populációk változását több közeli mezőgazdasági területen is. Ennek tükrében

biztonsággal kijelenthető, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések hosszú távon is jó hatással vannak a madarakra és a lepkékre.

„Hillsden egy tipikus, nagy méretű gazdaság, mely hagyományos mezőgazdasági technológiákat alkalmaz, egy átlagos területen, ahol nincsenek kiterjedt természetes élőhelyek. Tehát feltételezhető, hogy a madarak és lepkék populációjában tapasztalt változások Hillsdenben az UKCEH-nek és a Wildlife Farming Company-nak volt köszönhető, miközben a Brit Ornitológiai Tröszt (BTO) és Lepke Védelem alapítvány (Butterfly Conservation) további adatokat szolgáltatott más mezőgazdasági területekről az összehasonlítás végett.”

A termesztésből kivont területeket Hillsdenben azok közül választották ki, melyen nehézkes volt a munka, vagy nem volt gazdaságos a növénytermesztés. Az ezeken létrehozott élőhelyeknek köszönhetően azonban nőtt a beporzás és a biológiai kártevőirtás hatékonysága, ez pedig növelte a gazdaság ilyen területei közelében lévő termésmennyiséget.

A kutatók összesen 12 gyakori madár és 9 lepkefaj állományváltozását dokumentálták. Az egyetlen faj, mely rosszabbul teljesített itt, mint a többi területen, a répalepke volt – mely egy keresztesvirágúakon, például káposztarepcén táplálkozó kártevő.

A szerzők szerint a csökkenés oka lehet, hogy jobb élőhelyi adottságok javulásával nőtt a ragadozók száma, mely ezt a kártevő lepkét fogyasztja.

Hillsdenben a kutatás befejeztével is megtartották a létrehozott élőhelyeket. Robin Faccenda, a birtok szóvivője elmondta: „Ezekben a kihívásokkal teli időkben soha nem volt ilyen fontos, hogy megteremtsük a jövedelmező gazdálkodás és a vadon élő állatok és növények védelme közötti egyensúlyt. Azt tanácsolom mindenkinek, aki szeretné segíteni a vadvilágot a gazdaságában, hogy keressen szakértő tanácsadókat és hozzon létre megfelelő minőségű élőhelyeket.”

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.