Back to top

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Fotó: Fehér János
Házi kedvencünk múltja több tízezer évre nyúlik vissza, hiszen a kutyák a szürke farkasok egyik alfajából lettek háziasítva a kőkorszakban. Azóta a kutya és az ember kapcsolata a kor és kultúra változásával folyamatosan formálódik. A kutya lehet „munkaeszköz”, segítheti a katasztrófavédők, mentősök, vadászok munkáját, és például nélkülözhetetlen társai a látássérülteknek. Európában azonban zömmel a család kedvenc szőrös jószágai, akik egyre gyakrabban elkísérik gazdájukat nyaralni, étterembe, rendezvényekre és az erdei túrákra is.

A felelős gazdik jól tudják, hogy a kutyatartásnak és sétáltatásnak igen szigorú szabályai vannak. A települések közterületén – kivéve a kutyafuttatásra kijelölt helyet – csak pórázon lehet vezetni az ebet.

Ugyanez a szabály érvényes közforgalmú közlekedési eszközön (kivéve a vakvezető és a mozgáskorlátozottakat segítő kutyákat), természeti és védett természeti területen, illetve vadászterületen (a vadászkutyák kivételével). Számos konfliktus alakulhat ki az erdőben szabadon engedett vagy felügyelet nélkül hagyott kutya és a kirándulók, más kutyák vagy az erdő élővilága között.

A kutyaiskolák kiképzéseinek és a felelős kutyatartóknak hála, az ebek egy része jól fegyelmezhető és bármilyen helyzetben visszahívható. De mint ahogy mi, emberek sem vagyunk egyformák, vannak kutyák, amelyeknek a ragadozó ösztöne dominál.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A szabadjára engedett jószág megzavarhatja az erdő élőközösségét, űzi, sőt el is foghatja a vadat. A földön található fészkeket kifoszthatja, és megsemmisítheti a madarak otthonát.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Erdei vadfajok ellési időszakában különösen veszélyes, hiszen elejtheti a gyámoltalan szaporulatot. A trófeás állatok torzult agancsa néha a zavarás következménye, hiszen a megriadt vad menekülés közben figyelmetlenebb, könnyebben nekiütközik valaminek, ami az agancs elferdülését, torz fejlődését okozhatja.

Ha felelős kutyatartóként gondoskodunk kedvencünkről, akkor erdei kirándulásunk során mindenképp pórázon vezessük. Otthon pedig teremtsünk kutyabiztos körülményeket (megfelelő magasságú kerítés, jól zárt kerítésalj), hogy jószágunk ne tudjon ellógni udvarunkról. A kutya nyakába tegyünk nyakörvet, rajta bilétával, melyen a kutyatulajdonos neve és telefonszáma található.

Ha ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, már sokat tettünk a kutyánk és az élővilág védelme érdekében!

Bacik haza

Ahogy a gyerekek hazaviszik az ovis, iskolás bacilusokat, úgy viszik be otthonunkba a szabadon kóborló kutyusok is a betegségeket. Kullancsokat, de más, szemmel láthatatlan, emberre is veszélyes fertőzéseket (pl.: férgesség, leptoszpirózis, Aujeszky-betegség stb.) is begyűjthetnek a szabadban, például a vadon élő állatok hullatékából, elhullott vad maradványaiból.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.