Back to top

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség
„A szerveződés, alapítás, elismertetés kapcsán is jók a tapasztalataink. Jónak tartom ezt a működési formát” – mondja Sasvári Gábor.

Van miért közösségbe fejlődni

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Mezőkövesd határában található Matyó Öntözési Közösséget 2020 decemberében ismerte el az Agrárminisztérium (AM), négy földhasználó – Matyó Agrártermelő Zrt., Matyóföld Zrt., Matyó Takarmánykeverő Kft. és Matyó Integrátor Kft. – alapította két vízkivételi helyre. Az öntözési közösség működési területe 1241ha.

A Matyó Agrártermelő Zrt. jelenleg elsősorban étkezési búza, vetőmagbúza, őszi káposztarepce, napraforgó termesztését végzi, mindezen túl bérelt földeken szántóföldi növénytermesztést végez integrációban és 480 hektár öntözött területtel bír az aszálykár csökkentésére. Az öntözendő területen eddig repce, hibrid kukorica vetőmag, búza vetőmag termesztése zajlott, az öntözőtelep kiépítését követően bővítést terveztek, a termelt növények körét tekintve: csemegekukorica, borsó és kalászos és egyéb vetőmagvak termesztésével.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség
„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk. Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!”

– hívja fel a figyelmet Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat. „Vagyis a jelenlegi engedélyezési, tervezési és pályázási eljárások bonyolultsága és hosszadalmassága teljesen ugyanaz 10 hektáros telep és egy 300 hektáros telep esetében” – vallja a vezérigazgató, megjegyezve: mindezen túl

nagyon nagy előny, a többletforrásokhoz jutás lehetősége. A most nyitva álló pályázat kiírása szerint a közösségek 50 százalék helyett 70 százalék támogatási intenzitással számolhatnak.

Sokba kerül az öntözés fejlesztése

Korábban sokakat elrettentett a tény, hogy már a pályázat beadásához szükséges tervezői munka, engedélyezési eljárások és az ahhoz szükséges hatástanulmányok, szakértői munkák nagyon komoly pénzekbe kerülnek. „Most ez az előkészítő munka is támogatáshoz juthat egy külön pályázat keretein belül 90 százalékos intenzitással” – mondja Sasvári Gábor.

Egy öntöző telep létesítésénél a legutolsó és legkisebb költség és egyben nehézség maga az öntözőgép kihelyezése. Egy ilyen projektbe fektetett munka 90 százalékát teszi ki az a rész, amíg a víz és az áram a táblára jut, miután minden engedély megvan és a pályázat is nyert. A közösségbe tömörülés mellett további érv, hogy a kisebb vagy fiatalabb gazdaságok nem biztos, hogy rendelkeznek olyan szakember gárdával és/vagy öntözési tapasztalattal, hogy sikeresen menedzseljenek egy ilyen projektet.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség

Még van, hova fejlődni

A meglévő öntözőtelepek és a megvalósulni látszó fejlesztések még messze nem merítik ki a potenciált. Sasvári Gábor szerint amellett, hogy a most futó támogatási formákat folytatni kell, szükség lenne egy rendezési elvre és támogatási formára a harmadlagos vízművek ügyében.

„Azokra a vízkivételi helyekre, átemelőkre, szivattyútelepekre, csatornákra gondolok, amik eljuttatják a felszíni vizeket az öntöző telepekig. Ezeket felújítani, bővíteni, karbantartani és üzemeltetni szükséges. Azt gondolom, hogy megfelelő támogatással, hosszútávú kezelési jogokkal ezeknek gondos gazdái tudnának lenni az öntöző közösségek”

– magyarázza.

Emellett szükséges lenne az öntözhető területek birtokszerkezetének rendezésére. Rendeletekkel, átalakulási folyamatokat támogató forrással. A vezérigazgató úgy véli, hogy a jelenlegi öntözésre szánt termőföld használatának joga, bérlése, az osztatlan közös tulajdon kérdése, illetve a mini parcellák összevonása most ismert rendezési elvétől lehetne valamivel „racionálisabb és karakánabb, hiszen a földtulajdonosok is jól járnak”. A területeik értéke jelentősen növekszik az öntözhetőség révén, illetve az a földhasználó, aki öntöz, hosszútávú megbízható bérlő.

Szükséges megemlíteni, hogy jelenleg a nyílt felszínű felszín alatti vizek (bányató) vízkivételi helyekre nem lehet támogatással fejleszteni. Vízkivételi engedélyt viszont lehet kérni azon a területen, amely ivóvíz bázist nem érint

„A mi térségünkben a Bükkben és a Mátrában lehulló csapadék a felszín alatt szépen levonul a Tiszáig kihasználatlanul. Sok céget érint ez a dolog. Szerintem ez nagy kapufa…” – jegyzi meg Sasvári Gábor.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.