0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Az áruházláncok előnyben részesítik a hazai termékeket, és ha importra van szükség, akkor is inkább közvetlenül fordulnak a külföldi kereskedőkhöz, termelőkhöz. A termelői árakat pedig sokkal jobban befolyásolja a kereslet és a kínálat, mint az önköltség.

Az AgroStar Vegetables Kft. 2012-ben alakult Kecskeméten, ahol jelenleg is működik egy 3000 négyzetméteres csarnokuk, a harmada hűtött, a többiben csomagolnak, fogadják a termékeket és kiadják a készárut. Időközben felépült a lajosmizsei telephely is, és ezzel a kétszeresére nőtt a cég hűtőkapacitása és áruvá készítő egysége.

Főként áruházláncoknak szállítanak friss zöldségeket és jóval kisebb mennyiségben gyümölcsöket, bel- és külföldre egyaránt.

Nyáron a magyar termékek uralják a választékukat, télen pedig a megrendelőik igényei szerint szereznek be termékeket külföldről is, mondta Gajári Ben ügyvezető.

Igyekeznek minél szélesebb választékot kínálni a kiskereskedelmi láncoknak, zöldségekből többféle salátával és retekkel (hónapos, sör- és jégcsapretek), karalábéval, káposztával, hagyma- és tökfélékkel, zellerrel, burgonyával, csemegekukoricával és dinnyékkel látják el őket. A paradicsomot és a paprikát főként exportálják. A cég forgalma tavaly közel 3 milliárd forint volt.

Logisztikai szolgáltatás

Az áruházak a beszállítási időpont előtt néhány nappal kérik az ajánlatokat, melyek alapján kiválasztják a beszállítókat. Ez utóbbiak közt nagy a verseny, de ha egy cégtől már vásárolnak, és a termékek minősége, valamint ára is megfelel az áruháznak, akkor az nem szokott veszíteni.

Az AgroStar Vegetables Kft. nem köt termeltetési szerződéseket, de sok termelővel régóta együtt dolgoznak, és igyekeznek az ő zöldségüknek, gyümölcsüknek piacot találni. A termelői kör azonban fokozatosan bővül.

A kialakult gyakorlat és az érkező információk alapján előre tudják, melyik termelőtől mikorra mi és milyen mennyiségben várható, amit kiajánlhatnak az áruházaknak.

Az áruházak mindinkább a magyar termékeket részesítik előnyben, amikor azok elérhetők, máskor pedig igyekeznek közvetlenül a külföldi termelőktől, kereskedőktől beszerezni az árut. Az AgroStar importtevékenysége ezért szűkül, és a forgalmából egyre nagyobb arányt képvisel a logisztikai szolgáltatás. Az áruház megveszi például az olasz, spanyol vagy holland terméket közvet­lenül az eladótól, de a beszállításra, hűtőraktározásra és kiszerelésre nincs minden esetben lehetőségük a külföldi cégeknek, tehát ezeket szolgáltatásokat megrendelik, egyebek közt az AgroStar Vegetables Kft.-től.

Egyre több kihívás

Az áruházak a magyar termelőkkel, tészekkel is igyekeznek közvetlenül felvenni a kapcsolatot. Ez főleg a nagy mennyiségben vásárolt termékeknél működik (paprika, paradicsom, burgonya, vöröshagyma). A kisebb termelők 10-20 reke­szes tételei azonban csak úgy juthatnak be a kiskereskedelmi láncokba, ha azokat egy szolgáltató/kereskedő összesíti.

A magyar termelőknek ma már főként nem az importtal kell megküzdeniük, hanem a termesztéshez szükséges anyagok borzasztóan magas árával, az égbe szökő energiaköltségekkel és a munkaerőhiánnyal, valamint a termésbiztonságot fenyegető szélsőséges időjárással. Ezek ellenére kell kiváló minőségben, adott területen minél nagyobb mennyiségben zöldséget termeszteni, hogy versenyben maradhassanak.

Egy korábbi kerekasztal-beszélgetésen az egyik nagy áruházlánc kereskedelmi vezetője azt mondta, hogy

a hasonló minőségű és árú magyar és importzöldség közül a vásárló egyértelműen a hazait részesíti előnyben, ám ha a külföldi termék olcsóbb, akkor sokan azért nyúlnak.

Gajári Ben szerint az áruházláncok döntéshozóinak is nagy a felelőssége, mert ha nem lenne ott a magyar mellett az import, akkor nem merülne fel ez a probléma. Tehát az áruház dönti el, mit kínál, a vásárló pedig abból tud választani, ami a kínálatban szerepel.

Az emelkedő termelési költségek nehezebben érvényesíthetők az árban abban az időszakban, amikor egy adott zöldség hazánkban is terem, de külföldről – akár a szállítási költségek ellenére is – olcsóbban beszerezhető.

Nyitottak az újra

Van igény az újdonságokra is hazánkban. A főzőműsorok és az egészséges táplálkozás iránti növekvő fogékonyság, és az egyre könnyebben hozzáférhető információk miatt gyorsan bekerül a köztudatba egy-egy zöldség- vagy gyümölcsújdonság. A termelők is szívesen kísérleteznek az újabb típusokkal, fajtákkal, előbb kisebb mennyiségben, majd a kereslet növekedésével növelik a felületüket. Az újdonságot az AgroStar beajánlja az áruházaknak, ahol szintén tisztában vannak vele, hogy majd a vásárlók döntik el, mi lesz a sorsa. A visszajelzések alapján lehet a kiszerelés nagyságát vagy a csomagolást módosítani, és idővel a vásárlói igényekhez alakítani a terméket.

A fogyasztói igények változását az is jól mutatja, hogy évtizedekkel ezelőtt az ételeknek a hús volt a drága, a köret pedig az olcsó alkotórésze. Napjainkban is lehet egyes zöldségekből olcsón kihozni köretet (burgonyából, káposztából), ám a paprika, paradicsom, különlegesebb saláták ára már vetekszik a húséval, és a vásárlók egy része az egészségtudatosság és a gasztronómia jegyében a jóval drágábban kínált zöldségeket is megveszi, azaz bővül a választék.

Lehet olcsóbb a külföldi

Az import akkor lehet a hazainál olcsóbb, ha az adott termékből túltermelés van, hiszen elsődlegesen a kereslet-kínálat szabályozza a piacot. Az is igaz, hogy egyes országokban bizonyos zöldségeket, gyümölcsöket hatékonyabban ter­mesztenek, például mert az adott időszakban nem kell rájuk fűteni, vagy egyszerűen kedvezőbbek a körülmények.

A nyári forróságban például nálunk nehéz/ lehetetlen jó minőségű jégsalátát ter­meszteni versenyképesen, amíg Észak-Németországban megoldható, kora ősszel azonban mi lehetünk hatékonyabbak.

Hazánkban is kezd kialakulni, hogy a termelők a többletmennyiséget inkább exportra küldik. Ez is módja annak, hogy a belföldi árakat a termelők számára megfelelő szinten tartsák, ellentétben azzal, hogy ha akciózni kezdik az áruházakban.

A magas áfa az örök probléma, mert ha kellőképpen „körbefuttatnak” egy-egy külföldi terméket, még mindig előfordulhat, hogy mire ideér, olcsóbb lesz, mint amikor elküldték, sorolta az importáruk esetenkénti alacsonyabb árának okait Gajári Ben.

Sokszor mondják termelők, hogy emelni kell az árakat, mert minden drágul, a termelési anyagok, szolgáltatások és a munkaerő is. Mindez fokozatosan beépül a termelői árakba, csak idő kérdése.

Ám a kereslet-kínálat árszabályozó szerepe sokkal jelentősebb, mint az önköltségé,

hangsúlyozta a szakember. Amiből sok van, az olcsó lesz, ha pedig keresleti piac alakul ki, akkor emelkedik az ára. Akik nem tudják túlélni a nyomott áras időszakokat, hosszú távon nem tudnak majd gazdálkodni.

Van is, meg nincs is

Manapság szinte egész évben elérhető majdnem a teljes zöldség-gyümölcs kínálat. A hazai vásárlók azonban azért is kedvelik jobban a magyar termékeket, mert azokat érettebben szedték le, ami miatt sokszor ízletesebbek, mint a messziről sok nap alatt hozzánk érkezett zöldség-gyümölcs. A szezonalitás olyan szempontból megszűnt, hogy télen is tudunk paradicsomot vagy görögdinnyét vásárolni, illetve nyáron is vannak a boltokban déligyümölcsök, ám a mennyiségi fogyasztásban megmaradtak az adott fajra jellemző időszakok, télen például csak néhány darab dinnyét látunk a pultokon, nem több száz kilót.

A vásárlói szokások más szempontból is átalakultak. Tizenöt-húsz éve még jellemző volt, hogy az emberek betároltak, ősszel zsákosan vettek burgonyát, vöröshagymát, mivel akkor olcsóbban jutottak hozzájuk. Ehhez igazodtak az áruházak, és azok is betárolási akciókat hirdettek. Ezek mára teljesen megszűntek, hiszen

folyamatos az áruellátás a boltokban, az emberek pedig kényelmesek, nem ve­sződnek a zsákosan vásárolt nagy mennyiségű burgonya hajtásainak rendszeres eltávolításával, avagy nincs is hol tárolniuk nagyobb mennyiségű zöldséget,

mondta Gajári Ben.

Érdekek és ellentétek

A termelő, a kereskedő és a vásárló érdekeit nehéz egyensúlyba hozni. A kereskedő és a termelő közös érdeke, hogy az árut kiváló minőségben és mindkettőjük számára elfogadható áron adják el, bár tény, hogy a termelő minél drágábban szeretne eladni, a vásárló pedig minél olcsóbban venni. Nem teljesen helytálló vélekedés, hogy a kereskedőnek az az érdeke, hogy minél kevesebbet fizessen a termelőnek. Ha ez így lenne, akkor idővel a kertésznek nem érné meg termeszteni, a kereskedő pedig nem tudna mit eladni. Az sem tartható azonban, ha a termelő olyan magas árat kér, amiért a kereskedő nem tudja majd eladni a terméket. A hosszú távú együttműködés kulcsa a termelő, kereskedő és az árérzékeny magyar vásárló számára is megfelelő ár. A fő cél az eladás, annak érdekében kell kalkulálni a termelői, kereskedői és fogyasztói árakat.

Forrás: Kertészet és Szőlészet