Back to top

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Fotó: Nürnberg Messe
Az ökológiai szakkiállítást és kísérő rendezvényeit, valamint a szokás szerint vele párhuzamosan tartott Vivaness natúrkozmetikai vásárt a koronavírus-járvány miatt idén július utolsó napjaiban tartották, a szokásos február helyett. Az ökotermékeket és -szolgáltatásokat felvonultató szakmai találkozón több mint 2 ezer kiállító vett részt 143 országból. A rendhagyó 2022-es vásárnak a klímatudatos termékek, a helyi nyersanyagok, a fenntartható csomagolási megoldások és az állatjóllét volt a fókuszában.

A kísérőkonferencia címe „Organic, Climate. Resilience” volt, vagyis az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást járták körbe, azon belül is – értelemszerűen – az ökológiai termékek hozzájárulását az éghajlat védelméhez és bolygónk ellenálló képességének javításához.

A konferenciát az ökogazdálkodók nemzetközi szervezete, az IFOAM, a németországi Ökológiai Élelmiszer-előállítók Szövetsége, a BÖLW (a Biofach nemzetközi védnöke) és a Biofach, a világ vezető biotermék-ipari szakvására szervezték.

„A biogazdálkodás a maga fenntartható és teljes értékláncával a döntő válasz lehet válságba került bolygónk megmentésére” – fogalmazott Cem Özdemir, Németország élelmezési és mezőgazdasági minisztere a vásárt megnyitó beszédében. Most a biotermékek piacának a bővítése az elsőszámú feladat, tette hozzá.

Örvendetes módon a bioágazatot kevésbé érintette az élelmiszer-kereskedelem általános forgalomcsökkenése.

Tina Andres, a biotermelőket, biotermék-feldolgozókat és biotermék-kereskedőket tömörítő BÖLW szakmai szövetség tavaly novemberben megválasztott elnöke szerint 2022 első öt hónapjában a fogyasztók 35 százalékkal többet költöttek friss biotermékekre, mint 2019 – „a járvány előtti utolsó békeév” – azonos időszakában. Tavalyelőtt és tavaly a bioágazat forgalma különösen erőteljesen növekedett, mert a korona-járvány alatt többen főztek otthon, és sokan főleg bioélelmiszert vásároltak hozzá. A szakmai szövetség emiatt tekinti inkább 2019-et referenciaévnek.

SuperBioMarkt üzlet Németországban
SuperBioMarkt üzlet Németországban
Fotó: Dietmar Rabich/Wikimedia Commons

A forgalomnövekedés elsősorban az értékesítési volumen növekedését jelenti, csak kisebb részben köszönhető az árak alakulásának – mondta Tina Andres. – Bár mintegy 5 százalékkal nőtt a biotermékek ára, ez elmarad a hagyományos élelmiszerek átlagosan 8 százalékos drágulásától.

Mindazonáltal a megélhetési költségek általános emelkedése a biotermékek vásárlóinak fogyasztási szokásaira is hatással van.

Most már egyre többen keresik a kereskedelmi láncok alacsonyabb árfekvésű saját márkás termékeit, illetve egyre többen vásárolnak diszkontláncokban,

nyilatkozta Özdemir mezőgazdasági miniszter. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a műtrágya és a növényvédő szerek áremelkedése a biotermelést sokkal kevésbé érinti, mint a hagyományos gazdálkodást.

A BÖLW és az IFOAM (a biogazdálkodási mozgalmak nemzetközi szövetsége) az éghajlatváltozás okozta válság miatt is a biogazdálkodásra való átállás felgyorsítását sürgette. A globális szén-dioxid-kibocsátás 25 százalékáért felelős a mezőgazdaság, és annak a negyedét is a műtrágyahasználata okozza, idézte a DPA hírügynökség tudósítója Louise Luttikholtot, az IFOAM holland ügyvezető igazgatóját.

A biogazdálkodás kevésbé függ a nemzetközi kereskedelemtől és a világpiac helyzetétől, és többek közt emiatt rugalmasabb az éghajlati válsággal szemben.

„Itt az ideje, hogy tovább dolgozzunk a mezőgazdasági fordulaton” – fogalmazott Louise Luttikholt.

A német szövetségi kormány deklarált célja, hogy 2030-ra a biogazdálkodás elérje a 30 százalékos részesést a mezőgazdasági termelésben, csak a finanszírozási feltételek további javításával megvalósítható, figyelmeztetett a BÖLW elnöke. A szövetség adatai szerint Németországban az ökoművelésű termőföldek kiterjedése közel 5 százalékkal nőtt tavaly, megközelítette az 1,78 millió hektárt, de ez még mindig csak közelíti a mezőgazdasági művelésbe vont terület 11 százalékát.

Tina Andres szerint ahhoz, hogy a következő nyolc évben elérjék a 30 százalékos részarányt, évi 12 százalékkal kellene növelni az ökoművelésű területet.

Cem Özdemir amellett érvelt, hogy az agrárkutatásra szánt ráfordítások 30 százalékát a biogazdálkodásra fordítsák, továbbá hogy 2025-re a szövetségi hatáskörbe tartozó közétkeztetés legalább 20 százalékban bioélelmiszert használjon. Nyilvánosan megígérte, hogy a maga részéről mindent megtesz azért, hogy az EU Közös Agrárpolitikájának közvetlen kifizetései az eddiginél is jobban elismerjék a gazdálkodók környezet- és klímavédelem érdekében tett erőfeszítéseit.

Magyar biotermékek a Biofachon

Az ökológiai tanúsító szervezetek bemutatkozásán kívül szárított gyümölcsöket és olajos magvakat, fűszereket, fűszerpaprika-termékeket, extrudált snackeket, hidegen sajtolt olajokat, gabonatermékeket és biozöldségeket, biogyümölcsöket mutattak be a nagyvilágnak a termelők és gyártók.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) fontosnak tartja, hogy támogassa a bioágazatban tevékenykedő élelmiszer-előállítók exportpiacra jutását, és a magyar közösségi standon tizenegy vállalkozásnak biztosított megjelenési lehetőséget, segítve új üzleti kapcsolatok létrehozását, a meglévők ápolását, ezáltal pedig pozíciójuk megerősítését a biopiacon. A Hungarian Food Business Program – az AMC saját élelmiszeripari exportfejlesztő programja – az idei Biofachon debütált. A program keretében a magyar árualap iránt érdeklődő beszerzők a helyszínen regisztrálhattak a Hungarian Food Business Catalogue nevű online cég- és termékkatalógusába, amellyel a magyar élelmiszerexport kínálata valós időben érhető el. (AMC)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.