Back to top

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

A történelem során számos história és hipotézis látott napvilágot, hogy mi az oka a madarak váratlan eltűnésének, majd újbóli megjelenésének. Olyan magyarázatok születtek, hogy például a fecskék az iszapban vészelik át a hideget – a feltételezés a fecskék vonulása előtti gyülekező időszakából ered, amikor is több ezres csapatokba verődve a nádasokba húzódnak éjszakára. 

Először 1899-ben Hans Christian Mortensen dán tanár és ornitológus kezdte el a tudományos célú madárgyűrűzést seregélyeken. Ezt követően 1908-ban a németek után Magyarország csatlakozott harmadikként a kezdeményezéshez, Vönöczky Schenk Jakab közreműködésével. A vonuláskutatásnak mára fontos természetvédelmi vonatkozása van: hasznos információkat szolgáltat a vonulási útvonalakról, táplálkozó, pihenő- és telelőhelyekről, valamint a költési időzítésről.  

Két nagyobb kategóriát különböztetünk meg a vonulási távolságokban: rövidtávú (pl. vörösbegy, fekete rigó, barátposzáta, örvös galamb) és a hosszútávú vonulókra (pl. fehér gólya, fülemüle, gyurgyalag, kék vércse), amely fajok viselkedése genetikailag kódolt, emiatt nehezebben tudnak alkalmazkodni a változó időjárási körülményekhez.

Napjainkra elmondható, hogy a tavaszi vonulás kezdete egyre több faj esetében korábbra tolódott, míg ősszel a táplálékkínálat és az időjárás befolyásolja az indulást. Ennek remek példája a fehér gólyák idei korai vonulás előtti gyülekezése volt, ami a száraz nyár miatti táplálékhiány eredményeként alakult így.

A fehér gólyák mellett a tövisszúró gébicsek és a gyurgyalagok is már augusztusban elindultak telelőhelyük felé, míg mondjuk fecskeféléink, a kék vércsék, a fekete gólya valamivel később vág neki a vándorútnak.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban az északon fészkelő, Magyarországra ősszel érkező madárfajokról sem; a sarkvidéken és a tajgán költő madarak is augusztusban indulnak a korán beköszöntő tél elől melegebb vidékekre. Ilyen például a havasi lile, a fakó rétihéja és a halászsas vagy a vadludak, akik rendszeres vendégeink a kora őszi időben. Összességében a legnagyobb „forgalom” szeptemberre tehető, ilyenkor még az országban tartózkodik a délre készülő költőfajaink többsége, ugyanakkor már szórványosan megjelennek a téli vendégségbe érkezők. Mindazonáltal a madárvilágot sem kerüli el az éghajlatváltozás, az eltolódott évszakok és a szélsőséges időjárás-változás felbolygatja mind a vonulás kezdetét, mind pedig a vonulási útvonalakat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.