Back to top

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1580 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Az idő dönti el mi lesz a csikóinkból | Cseri Dávid, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad | MMG-Direkt

 

A fajta hányattatott sorsát számos viszontagság, vándorlás és háborúk alakították, így jutott el a hazai ménes az eredeti kitenyésztési helyéről Mezőhegyesen, Fogarason és Bábolnán át a Bükk-fennsíkra 1952-ben Csipkéskútra, majd egy évvel később Szilvásváradra.

Honvéd huszárok
Honvéd huszárok
Fotó: mmg archív

- A monarchia lófajtája volt, az utódállamokban majdnem mindenütt van ménese, amikkel szinte testvéri a kapcsolatunk.

Muszáj egymásra támaszkodnunk, mert a már említett fajtákhoz képest sokkal kisebb az egyedszám, így a genetikai állományának variabilitását sokkal nehezebb fenntartanunk.

Ezért működnek a csereprogramjaink, mén-, illetve kancacsereprogramok. Úgy gondolom, példás az együttműködésünk – mondta el Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.

Fotó: Bokor Ádám

Az osztrák, Piber-ben található ménessel a legjobb a szilvásváradiak kapcsolata, bár a piberi lovak marmagassága 3-4 centivel is alacsonyabb a magyar tenyésztésű egyedekénél. Az ok egyszerű: az osztrák tenyészet a bécsi spanyol lovasiskola számára biztosítja a lovakat, míg a magyar sportlovakat, fogat-, illetve díjlovakat. A csereprogramokban a két említett ménes mellett a szlovéniai lipicai, és a felvidéki kistapolcsányi, az alsószombatfalvi Fogarasi ménes, illetve két horvátországi tenyészet (Djakovo, Lipik) is részt vesz.

Lipicai mén - Johann Georg von Hamilton (1672-1737) festménye
Lipicai mén - Johann Georg von Hamilton (1672-1737) festménye
Fotó: Wikimedia Commons

A tenyésztési célok egyébként a századok során nem sokat változtak a monarchiában:

az állóképesség, a szervezeti szilárdság, a barokkos külső és az attraktív mozgás volt a kiválasztás „négyesfogata”, manapság pedig a küllem, a mozgás, az állóképesség, a hosszú hasznos élettartam és az intelligencia a szelekciós elv a szilvásváradi sportlótenyésztésben.

- A lipicai fajta ismét jó úton jár, hogy visszatérjen a világ lovassportjának a vérkeringésébe. Külön öröm, hogy a díjlovas szakágban is kezdünk sikereket elérni, a bírók is egyre elismerőbben nyilatkoznak a fajtáról – emelte ki Cseri Dávid.

Az idei országos bajnokság Szilvásváradon megrendezett döntőjében kettesfogathajtásban helybéli győztest avattak. Dani Marcell Balázs a OB mellett a nemzetközi versenyt is megnyerte, de Váczi Istvánnak a négyesfogathajtásban elért ötödik helye is mutatja a lipicai helyét a szakágban. Ahogy egyébként díjlovaglásban is jönnek már az eredmények: Mikó Tamás az OB-n 4. helyezést ért el a nagydíjban egy Maestoso apaságú lóval, Marschall István pedig Conversano XXVIII-2 Konyak lovával bekerült a fiatal lovas díjlovagló válogatott keretbe.

Fotó: MTI/Komka Péter
A sikerek alapja pedig két dolog. A 2018-ban átadott lovasközponttal sikerült Szilvásváradot újra felhelyezni Európa lovasverseny-helyszíneinek a térképére.

Egy-egy itt rendezett nemzetközi versenyre ma már nem csak a szomszédos országokból, hanem az egész kontinensről érkeznek versenyzők.

A siker másik záloga a Szilvásváradon ápolt örökség, mind a genetikában, mind a tenyésztésben.

Lótenyésztésben a felnevelés döntő fontosságú. Szakemberek szerint, ha egy csikót 3 éves kora előtt valamit elrontunk, azt már visszafordítani nemigen lehet. A ménesgazdaságban legeltetésre alapozzák a tenyésztést, Csipkéskúton 850 méteres magasságban, hegyi környezetben, naponta mozognak a csikók – ez pedig semmivel sem pótolható. Ezzel az „alappal” kezdenek el dolgozni a kiképzők, és Cseri Dávid szerint olyan szakemberek, lovasok, hajtók dolgoznak a ménesgazdaság lovaival, akik képesek a legjobbat, legtöbbet kihozni az állatokból.

Fotó: Állami Méneshazdaság Szilvásvárad

- A hároméves méncsikók minapi szemléjén az adott évjáratból kettő, vagy inkább három csikó is világklasszisnak néz ki. Hogy mi lesz belőlük, azt majd az idő eldönti. A mi feladatunk a felnevelésük és menedzselésük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.