Back to top

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

Előadást tartott Szüreti és borászati technológiák lehetőségei a 2022-es évjárat figyelembe vételével címmel Nyitrainé Dr. Sárdy Diána tanszékvezető egyetemi docens, a campus főigazgatója. Az aktuális rendelkezésekről és jogszabályokról nyújtott tájékoztatást Tegzes Zsófia hegybíró, majd a 2022-es évjárat sikeres szőlőnövényvédelmét mutatta be Neiner János szaktanácsadó-szőlő specialista, a Kwizda vezető munkatársa.

Pühra Beáta – aki Ferenc Vilmos szívességének köszönhetően e program előtt találkozott Tiffán Edével, az elsőként megválasztott Év bortermelőjével, majd egy másik nagysággal, Gere Attilával – visszaemlékezett arra, hogy végzős egyetemistaként jó tanulmányi előmenetelével kiérdemelte, hogy részt vehetett a villányi borversenyen.

„Az egyetemen és Villányban is azt tanultam meg, hogy a borászatban kizárólag a minőség számít”

– hangsúlyozta a Nyakas Pincészet főborásza.

Ferenc Vilmos és Pühra Beáta is megemlítette a szőlész-borász körökben gyakorta elővett igazságot, hogy a bor kilencven százalékban a szőlőskertben dől el. „De az a bizonyos tíz százalék mindent elronthat” – figyelmeztetett immár Sárdy Diána, aki elődjéhez és mentorához, Kállay Miklós professzorhoz hasonlóan azt vallja, hogy a borászati munka alfája és omegája a borászati kémia.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének vezetője adatgazdag összefoglalót nyújtott arról, hogy a jelenlegi rendkívüli klimatikus körülmények milyen feladatok elé állítják a borászokat a szüret előtt, a helyes szüreti időpont kiválasztásakor és az alapanyag feldolgozásakor.

Rengeteg tényező tetőzik ezekben a hetekben, ezért egyszerre kell ügyelni a sav- és ph-szintre, valamint az aromakomponensekre.

Az előadásokat követően Pólya Diána növényvédő szakmérnök a csodálatos Ördögárok dűlőben beszélt arról,

hogyan lehet válaszokat adni a legfőbb kihívásokra: a gyomokra, a szőlőmolyokra, a lisztharmatra, a peronoszpórára, a feketerothadásra és a szürkerothadásra.

Részletes beszámolójának egyik fontos elemeként felhívta a figyelmet arra, hogy a túlzott napsugárzástól épp a levélzet védheti meg a gyümölcsöt, így egyre összetettebb feladat lesz a lombfelület beállítása.

A tartalmas napot vacsora és borkóstoló zárta. Koccintás közben visszacsengtek Sárdy Diána szavai: „mivel a bor nyolcvan-nyolcvanöt százalékban vizet tartalmaz, nagy melegben ügyelnünk kell az elegendő mennyiségű bor bevitelére.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.