Back to top

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Fotó: mmg archív
Az aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező olyan kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80 százalékos kárátlagot és erről kárbejelentőben nyilatkoztak, már a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt kártérítési előleget igényelhetnek, amelyet a biztosítónak 14 napon belül ki is kell fizetnie.

„A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé"

- jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca közleménye szerint.

Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét, és ne ez alapján állapítaná meg a tényleges kártérítési összeget.

Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Fotó: mmg archív

Mindez a lehetőség persze csak azon gazdálkodók kárát enyhíti, akik aszálykárra kiterjedő növénybiztosítást kötöttek. Márpedig ez nem kifejezetten népszerű biztosítási forma. Ahogy azt Orcsik Melinda, az Agrárközösség agrárbiztosítási szakértője elmondta, az alkuszoknak sokszor szinte vadászni kell az ügyfeleket, mert egy-egy régebbi rossz tapasztalat, gazdatársak vélekedése vagy más okok miatt nem szívesen kötnek biztosítást. Bár a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás miatt most egyre többen látják a hasznát.

Komoly érv a növénybiztosítás mellett a díjtámogatás is, hisz a mindenre kiterjedő biztosítási csomag árának 70 százalékát, míg a 2-3 veszélyre (tűz, jég, vihar) kiterjedőnek 40 százalékát az állam visszatéríti.

„Az egységes kérelemben kell nyilatkozni arról, hogy kötött-e a gazdálkodó biztosítást. Én azt javaslom, hogy még az a gazdálkodó, aki csak tervezi, hogy kötni fog, de még nincs élő biztosítása, nyilatkozzon úgy az egységes kérelem benyújtásakor, hogy rendelkezik biztosítással. Nem jár szankcióval, ha mégsem köt biztosítást, viszont ha köt, de erről nem nyilatkozott, elesik a díjtámogatástól”

– mondja Orcsik Melinda.

A növénybiztosítást egyébként határozott és határozatlan időre is lehet kötni, utóbbi esetben csak annyi a teendő, hogy minden évben nyilatkozni kell a termelőnek az új vetésterületről.

Fotó: mmg archív

Azt mindenképp kijelenthetjük, hogy aki idén aszálykárra is biztosítást kötött, ha jól nem is, de kevésbé jár rosszul. A kárbejelentést követő 14 napon belül a kárának egy részét ki kell, hogy fizesse a biztosító. Viszont jelen pillatanban nincs annyi kárszakértő az országban, amennyi pár napon belül el tudná végezni az összes bejelentett aszálykár kárbecslését, pedig hétvégén is dolgoznak. Az Agrárközösség agrárbiztosítási szakértője arról tájékoztatott, van olyan szakértő, akinek 700 kárügye van, ami mindenképpen többszöröse annak, ami egy szokványos évben van, így türelmet kérnek a gazdáktól.

Nem egy olyan gazdálkodó van ugyanis, aki minden kultúrára, két őszi és két tavaszi növényre is már aszálykárt jelentett be.

A veszélyhelyzeti szabályozásban bevezetett kárelőleg részletszabályairól pedig a biztosítótársaságoknak kell részletes tájékoztatást nyújtaniuk az érintettek számára.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Gyümölcsfák felkészülése a télre és a jövő évi terméshozásra

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.