Back to top

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Juhász Anikó
Juhász Anikó
Fotó: mmg
A Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a jövő évtől érvényes Közös Agrárpolitikáról (KAP) tartott előadásában, kiemelte a magyar Stratégiai Terv állattenyésztést érintő intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy alapvetően nem, csak néhány részletében változik a támogatások rendszere, amelyben a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság kerül előtérbe, a szaktárca pedig nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

A termeléshez kötött támogatások közül agrár-ökológiai támogatásokat emelte ki, mint amiben a legelőre alapozott állattartást folytató termelőknek komoly lehetőségeik lesznek.

A KAP II. pillérében pedig a tervek szerint a jelenleg érvényes és áthúzódó agrár-környezetvédelmi, ölkológiai gazdálkodási, genetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó programok új kiírása 2025-ben várható. Felhívta a figyelmet, hogy az agro-ökológiaicélú, nem termelő beruházások támogatását, amelyben egyebek mellett a vízgazdálkodási, vízmegőrzési beruházások, például az árkok létesítése vagy tisztítása lesz támogatható. Ugyancsak a stratégiai terv része az állatjólét és a génmegőrzés támogatása is.

Fotó: mmg archív

A fenntarthatósági célok és feltételek nemcsak hangsúlyos elemei, hanem az állattenyésztés jövőjének kulcsai is. Juhász Anikó úgy fogalmazott:

az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak nem túl kedvezően ítélik azt meg. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Bajnok Márta, Juhász Anikó, Kovács-Mesterházy Zoltán és Abonyi Tamás a bonyhádi tanácskozáson
Bajnok Márta, Juhász Anikó, Kovács-Mesterházy Zoltán és Abonyi Tamás a bonyhádi tanácskozáson
Fotó: mmg
A tanácskozás második előadója, Bajnok Márta, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Állattenyésztéstudományi Intézetének egyetemi docense a gyepek javítási és felújítási módszereit mutatta be részletesen. Bajnok Márta is tagja annak a munkacsoportnak, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége hívott életre a magyarországi gyepek állapotának felmérésére. A projektben tavasszal a gazdálkodók önkéntesen kitölthettek egy kérdőívet a saját gyepterületeikkel kapcsolatosan. Ezt követően a munkacsoport helyszíni felméréseket végzett és végez még most is, bár az aszály miatt sok helyen már nincs mit felmérni. Ezzel párhuzamosan

zajlik az adatok kiértékelése, és az ősz folyamán valamennyi önkénes résztvevő a saját gyepeire vonatkozó ajánlásokat kap majd a gyepes szakemberektől.

Beteg állat
Beteg állat
Fotó: mmg
Korunk állategészségügyi kihívásai a szarvasmarhatartásban című előadásában dr. Abonyi Tamás, az országos főállatorvos diagnosztikai munkatársa, riasztó fotók segítségével mutatta be a hallgatóságnak, miért is fontos és közös felelősség a gümőkórmentesség az állattenyésztésben. Ez azonban csak egy példa az úgynevezett bejelentésköteles betegségeknek. A szakember a jól elvégzett vakcinázás fontosságát emelte ki. Mint mondja a megtérülése egy a tízhez, viszont arra kell figyelni, hogy a vakcina dózisát a használati utasítás szerint, az állat tömegét nem alulbecsülve állapítsák meg, különben csak rezisztens kórokozókat hoznak létre és az állatok ugyanúgy megbetegszenek. Egy kérdésre válaszolva a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ha a termelő akár egy gazdatárs állatainál egy betegség tüneteit észleli, nem elég őt figyelmeztetni. Az olyan betegségek, mint a gümőkór, a brucellózis, a leukózis vagy a lépfene bejelentése a szakhatóságnak állampolgári kötelesség.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.