Back to top

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Így véli Kozma Ákos is, aki 2019 óta az alapvető jogok biztosa, és tevékenysége során nagy hangsúlyt fektet a személyes tapasztalatszerzésre.

Fotó: Csatlós Norbert

– Az utóbbi időszakban több állami erdőgazdaságot is meglátogatott. Mi volt a célja és milyen tapasztalatokat szerzett?

– Az erdő az emberi élet egyik alapvető feltétele és fontos természeti erőforrásunk. Óriási hatást gyakorol létünkre, egyebek közt a klímaváltozás mérséklésében is nélkülözhetetlen. Éppen ezért az erdő fenntartása és megóvása közös érdekünk és feladatunk.

Az erdőket az Alaptörvény külön is nevesíti a nemzet közös örökségébe tartozó elemek felsorolásában – azt jelezve, hogy védelmük, fenntartásuk és a jövő nemzedékek számára való megőrzésük az állam és mindenki kötelessége.

Az alapvető jogok biztosaként hiszek abban, hogy a cselekvésnek, a személyes tapasztalatszerzésnek ki kell egészítenie az alapjogi üzeneteinket; a beszélgetések és találkozások, a nyíltság, az őszinteség és a bizalom segíthet bennünket abban, hogy a jogvédelem – amelybe a természet, így erdeink megóvása is beletartozik – a lehető legteljesebb legyen.

Így különösen nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy országos látogatássorozatom keretében figyelemmel kísérjem az állami erdőgazdaságok tevékenységét, jó gyakorlataikat is, hiszen az ezen a területen dolgozó kiváló szakemberek jelentős munkát végeznek az említett célok megvalósítása érdekében. A nemzet természeti örökségének megóvásában szakmai együttműködő partnerként számítok az erdőgazdaságok munkatársaira.

Fotó: Csatlós Norbert

– Miért tartja fontosnak, hogy az alapvető jogok biztosa ismerje a magyar erdőket és a bennük folyó munkát?

– Hivatalba lépésem óta kiemelt feladatomnak tekintem a jövő nemzedékek érdekeinek, a természeti erőforrásoknak, így erdeinknek a védelmét. Az erdő a szárazföld legösszetettebb ökológiai rendszere, sokkal több, mint a benne található fák összessége. Egy önmagát megújítani képes, önszabályozó környezeti rendszer, amely – ahogyan már említettem – az emberi élet egyik alapvető feltétele. Az erdő, az általa biztosított számtalan ökoszisztéma-szolgáltatás révén, fontos természeti erőforrásunk.

Elég csak az oxigén termelésében, a szén- dioxid megkötésében, a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, a biológiai sokféleség védelmében, a talajvédelemben, az ivóvízbázisok biztosításában, a mikroklíma szabályozásában, a rekreációban betöltött szerepére,

vagy a fára mint feltételesen megújuló nyersanyagra és energiaforrásra gondolni, hogy belássuk, mekkora jelentősége van erdeink védelmének, a velük való tudatos és kíméletes gazdálkodásnak.

Kozma Ákos a Pilisi Parkerdőhöz is ellátogatott, ahol Reinitz Gábor vezérigazgató és dr. Csépányi Péter vezérigazgató-helyettes fogadta
Kozma Ákos a Pilisi Parkerdőhöz is ellátogatott, ahol Reinitz Gábor vezérigazgató és dr. Csépányi Péter vezérigazgató-helyettes fogadta
Fotó: Csatlós Norbert
Az erdő az emberi életre óriási hatást gyakorol: minél egészségesebbek az erdei ökoszisztémák, annál egészségesebb a bolygó – és természetesen annak lakói, köztük mi, az emberek.

Cseppet sem túlzás az a figyelmeztetés, miszerint klímakatasztrófa közeleg, és azonnal cselekednünk kell, hogy mindezt elhárítsuk. A koronavírus-világjárvány is – oly sok megoldandó kihívás mellett – nyilvánvalóvá tette, hogy bolygónk jövőjét a fenntarthatóság megteremtésével és alkalmazásával biztosíthatjuk. E tekintetben szintén történelmi jelentőségű időket élünk. Eközben ennek az ügynek a hordereje immár a nemzetközi jogvédelemben is megmutatkozott, amely áttörést, ezzel pedig kiemelkedő eredményt ért el az elmúlt esztendőben: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2021 októberében emberi jogként ismerte el a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot. Határozatában kiemeli, hogy ez minden más emberi jog előfeltétele, illetve azokkal szoros egységet alkot.

– Ez feltétlenül így van, az erdészek pedig igazán hosszú távlatokban gondolkodnak. Munkájuk eredményét jórészt a következő generációk tagjai élvezik.

– Az erdő fenntartása és megóvása az egész társadalom, és így az állam érdeke. Gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdőt csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon szabad használni.

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdei erőforrások kíméletes felhasználása kulcsfontosságú szerepet játszik a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) elérésében is.

Törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, termőképességét, megújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban lévő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek. Az erdőt oly módon és ütemben kell hasznosítani, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. A klímaváltozás miatt vészesen romló környezetünkben elemi fontosságú, hogy az élet minden területén újra és újra kritikus szemmel felülvizsgáljuk a múltban és a jelenben alkalmazott gyakorlatainkat, azokat bolygónk eltartó képességéhez igazítsuk – mindez pedig fokozottan igaz az erdőkkel való bánásmódunkra.

Fotó: Csatlós Norbert

– A Mi Erdőnk egyik célja, hogy bemutassuk hazánk erdeinek kincseit, és a benne dolgozók munkáját. Ön szerint hogyan lehetne még növelni a társadalom természet, erdők iránti érzékenységét, tiszteletét, és a fenntartásukért tevékenykedők munkájának elismerését?

– Minél fiatalabb korban, már óvodákban kell elkezdeni a tájékoztatást, a természet, az erdő szeretetére való nevelést. A kisgyerekek fogékonyak a jóra, az igazi értékek megismerésére, életre szóló élmények szerzésére. Az erdő mint a természet része hatalmas, közös kincsünk, túl értékes ahhoz, hogy elveszítsük. Közösen, közös felelősséggel kell óvnunk, védenünk.

Ezt a gondolatot kell megértenie mindenkinek, és ha ez így lesz, dédunokáink is sétálhatnak majd a Bakony, vagy éppen a Börzsöny rengetegeiben.

– Magánemberként mennyire kötődik a természethez? Van ideje a családdal is felfedezni a hazai erdők kincseit?

– Családommal, négy gyermekemmel és feleségemmel sokat kirándulunk, szeretünk barangolni a természetben. Hazánk sok gyönyörű táján jártunk már, de még van bőven felfedeznivalónk. Számomra az erdő mindig is az igazi, minőségi kikapcsolódást, feltöltődést jelenti. Azt gondolom, ember és természet kapcsolatáról Benedek pápa gondolatai mindennél többet mondanak, és mindannyiunk számára iránymutatóként is szolgálhatnak: „A természettel való kapcsolatában az emberi személy önmagát teremtményként fedezi fel, mely kicsi ugyan, de »fogékony az Istenre« (capax Dei), hiszen bensőleg nyitott a Végtelenre. Felfedezi a környező világban a jóság, a szépség és az isteni gond- viselés nyomait, és így »természetszerűleg« nyílik meg a dicséretre és imádásra. Szeretet és rácsodálkozás ébred benne, amikor belemerülve a természetbe, megérzi és megtalálja ott az Isten jelenlétét.”

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Tizenhét ország fiatal gazdái találkoztak Berlinben

A berlini Zöld Hét keretében tartott agrár-élelmezési világfórumon globális fiatalgazda-találkozót is szervezett a házigazda ország agrárminisztériuma. Tizenhét országból érkeztek fiatalok, hogy ugyanazokról a kérdésekről cseréljenek eszmét, mint az agrárminiszterek. Első ízben képviseltette magát hivatalosan a La Via Campesina.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

A Zöld Hét nem hivatalos kísérőrendezvénye – Ismét tízezren tüntettek Berlinben

A Nemzetközi Zöld Hétnek több mint egy évtizede klasszikus, nem hivatalos kísérőrendezvényei a tüntetések. Idén is tízezrek vonultak az agrárminisztérium és a Bundestag elé traktorokkal, transzparensekkel, és követelték a fair agrárpolitikát.

Agrár-csúcstalálkozó Berlinben

A hétvégén tartották a berlini Zöld Hét keretében az agrár-élelmezési világfórumot, melyet sokan azonosítanak annak csúcsrendezvényével, az utolsó napi agrárminiszter-találkozóval. Az idén az élelmiszerláncok szükségszerű átalakítása köré szerveződött a fórum.

Válaszok az éghajlatváltozásra

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség decemberi konferenciáján a klímaváltozás kihívásait, a közcélú zöldfelületek kialakításának lehetőségeit és növényalkalmazási kérdéseit részletezték. A rendezvényen kiemelten szóltak az épületek energiahatékonyságát növelő, a csapadékvíz elvezetésében kulcsszerepet játszó zöldtetőkről, zöldhomlokzatokról, a szárazságtűrő fűfajokról, valamint a közterületeken gondot okozó károsítókról.