Back to top

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Amíg az energia ára Hollandiában 2015-ig szinte nem változott, idén áprilisban annak már a háromszorosát kellett fizetni, és a gázzal együtt drágul az áram is. Amíg az üvegházas kertészetek tavaly nyár elején a költségeik 20-30%-át fordították az energiára, az év végén már a többszörösét, noha nagyfogyasztóknak számítanak, így kedvezőbb fix árat tudtak érvényesíteni. Az idén pedig már nem is kötöttek fix áras szerződéseket a szolgáltatók a kertészekkel, ha lejárt a szerződésük.

Már tavaly szeptemberben megkongatta a vészharangot a szakmaközi szervezet a megugró gázárak miatt, de a kormány akkor nem lépett. A háború kitörése óta a helyzet annyit változott, hogy a klímaügyi és mezőgazdasági minisztérium átfogó tervet ígért az üvegházas kertészek megmentésére. 

A kertészek szeretnék elérni, hogy a kertészek energiaszerződéseit is a kormány garantálja a bankok helyett, valamint több, és jobban átgondolt támogatásokat kérnek az alternatív energiaforrásokra való átállásra, hogy minél gyorsabban függetlenedhessenek a gáztól.

Eddig közvetlen ártámogatást nem kaptak a kertészek, és nem vezettek be árplafont.

Július 1-jétől azonban az energia áfáját 21-ről 9%-ra csökkentették, és év végéig újra nyitnak két pályázati alapot energiainnovációra, illetve energiahatékonyságot növelő beruházásokra (pl. Led világítás).

Készült gázvédelmi helyreállítási terv Hollandiában, és ha kihirdetik a gázválság legmagasabb fokozatát, akkor némi kártérítésre számíthatnak a kertészek is.

Az energiaválságban szerepet játszik, hogy a hollandiai gázmezőket korábban bezáratták földrengés veszélye miatt, a három széntüzelésű erőműnek pedig fizettek azért, hogy a termelést 35%-on tartsák. Ez utóbbiak ma már 100%-on üzemelnek.

Hollandiában működő 3700 üvegházas kertészeti vállalkozás 10 550 hektáron termel, 1550 kertészet 5808 hektáron zöldséget termeszt. 2150 vállalkozás 4056 hektár üvegházban virágot és dísznövényt nevel. 573 hektár üvegház faiskolai célokat szolgál, 118 hektárban pedig gyümölcsöt termesztenek. Az ágazat évenként 9,2 milliárd euró értékben exportál, és 82 ezer embert foglalkoztat, csúcsidőszakokban pedig akár 115 ezret.

Az üvegházak gázfogyasztása 2,4 milliárd köbméter évenként, szén-dioxid-kibocsátása 4,3 megatonna, és az energiafogyasztás 9,4%-a származott megújuló forrásokból, ami jobb, mint a holland átlag. Hollandiában 20 termálkút működik. A komoly fejlesztéseknek köszönhetően ugyanakkor a termékegységre jutó energiafogyasztás 1990 óta több mint a felére csökkent.

A holland üvegházas kertészet kihívásai közt említette Pápai Edit, hogy az energiaárak növekedése miatt a szállítás is drágul, és jóval többet kell fizetni a termesztéshez szükséges anyagokért is. Az önköltség növekedését pedig nem lehet teljes mértékben áthárítani a vevőkre, az áruházláncok ezért megpróbálnak délebbi országokból olcsóbb paradicsomhoz jutni. Ráadásul az eddig Oroszországba és Ukrajnába szállító országok, mint Marokkó és Izrael is a nyugat-európai piacokat célozzák meg, így csökken a holland kertészek piacai részesedése. Közben sújtja az ágazatot a munkaerőhiány, valamint a barna termésráncosodás vírus felbukkanása is több telepen.

Mindezek következtében már csökkent a paradicsom területe Hollandiában, többen áttértek más növényekre.

A takarékoskodás jegyében kevesebbet világítanak, ami kisebb hozamokat eredményez, a vevőik ezért más beszállítókat is keresnek, ami kedvezhet a magyar kertészeknek is. 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.