Back to top

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Varga István: még az áruházak árrése is szinte azonos, 40-42 százalék
Varga István: még az áruházak árrése is szinte azonos, 40-42 százalék
Fotó: Horváth Csilla
Hazánkban többet kell költeni például az öntözésre (hektáronként 600-700 ezer forintot), Hollandiában viszont nagyobb a földbérlet, a kézimunkaerő helyett pedig a gépi munkára, a gépek amortizációjára fizetnek ki többet a hollandok. A vetőmagért, a műtrágyáért vagy az üzemanyagért, gépekért, alkatrészekért viszont szinte mindenütt ugyanannyit kell fizetni az összeg hagymatermesztő országban Európában.

Jelenleg az európai piacokon kilogrammonként 18-23 eurócentet (80-90 forint) adnak a hagymáért telephelyen, az ár nálunk hasonló, sőt sokszor a termelők állják a beszállítás költségét is.

A termesztési költségek ugyanakkor már most 30-35%-kal meghaladják a tavalyit, az öntözés például a 4-5-szörösére drágult, 

Az előző évi kilogrammonkénti 25-30 forintos önköltségi ár tehát 50-60 forintra nőtt, és azt a fuvarköltség, logisztika tovább növeli akár 20-25 forinttal.

Az időjárás, aszály miatt Magyarországon 8-10%-os kieséssel számolhatunk, várhatón idén is 60-80 ezer tonna hagymát termesztünk a mintegy 1200 hektáron. Ma már ugyanis csak azok termesztenek hagymát, akik gépesítették a munkát és öntözni is tudnak, így elérik az 55-60 tonnás termésátlagot. Az áttelelő hagymában a január végi, február eleji szélverés komoly kárt okozott, a 350 hektáros termőterület 20-30%-án akár a termés felét is tönkretette, és a száraz tavasz sem kedvezett a fejképződésnek.

Több korszerű tárolóra lenne szükség itthon is
Több korszerű tárolóra lenne szükség itthon is
A hagyma piacán is érezhető, hogy a gazdasági bizonytalanság miatt a fogyasztók jobban megnézik mire, mennyit költenek.

Jobban követik az akciókat, a fogyás csendes, és ennek nem tesz jót, sőt egyenesen sokkoló, hogy az áruházak 500 forintért is kínálják a vöröshagymát,

ami Varga István szerint nem a termelői árból adódik, hanem az áruházak költségeinek ellensúlyozását szolgálják.

A hazai termelőknek kedvezhet viszont, hogy egyre drágább a fuvar, így nem várható nagy mennyiségű behozatal addig, amíg lesz magyar termés.

Nem szabadna azonban ettől megnyugodni, hiszen a statisztikák szerint évenként legalább 24 ezer tonna vöröshagyma érkezik külföldről, miközben a hazai termelést lehetne még bővíteni és a tárolásban is nagy a lemaradásunk,

Mindössze 15-20 ezer tonna hagymát tudunk korszerű tárolókba berakni, amíg tőlünk valamivel nyugatra viszont a termés 80-90%-át tárolják így.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.