Back to top

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Korábban a Magyar Mezőgazdaság is beszámolt arról, hogy egy német vállalat hozta létre Európa legnagyobb vertikális mezőgazdasági létesítményét – az Egyesült Királyságban. A dubaji repülőtér mellett átadott létesítmény ennek közel háromszorosa.

Egy dubaji élelmiszerboltban a polcokon található spenót valószínűleg Európából származik vagy akár az Egyesült Államokból. A korlátozott termőföld és víz miatt az Egyesült Arab Emírségek élelmiszereinek körülbelül 90%-át importálják. De egy raktárszerű épületben, a dubaji repülőtér közelében, egy új, függőleges farmon mostanra közel 1 millió kilogramm helyi leveles zöldet termesztenek évente.

Bustanica - A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmja
Bustanica - A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmja
Fotó: Crop One

A 40 millió dollár összköltségből létesült ECO1 nevű farm ma a világ legnagyobb vertikális farmja, a több mint 330 000 négyzetméteres létesítményben polcok sorakoznak, ahol salátát, spenótot, rukkolát és vegyes zöldségeket termesztenek.

„A méret számít az élelmiszer-előállító térben” 

– mondja Craig Ratajczyk, a Boston melletti a Crop One vertikális mezőgazdasági vállalat vezérigazgatója, amely az Emirates Flight Cateringgel társult a farm felépítéséhez. A többi beltéri farmhoz hasonlóan az új létesítmény is automatikusan követi és beállítja a világítást, a páratartalmat, a tápanyagokat és egyéb tényezőket a növények növekedésének fokozása érdekében. De a termelés növelése segít a technológia költségeinek szétosztásában. „Ha ekkora dologról beszélünk, a közgazdaságtan jól működik” – mondja Ratajczyk. "Tehát nagyon jövedelmező farmról van szó."

330 000 négyzetméteren évente közel 1 millió kg zöldséget fognak termelni.
330 000 négyzetméteren évente közel 1 millió kg zöldséget fognak termelni.
Fotó: Crop One

A létesítmény emellett 95%-kal kevesebb vizet használ fel, mint amennyi a szántóföldi növénytermesztéshez szükséges lenne az Egyesült Arab Emírségek területén és nem használnak peszticideket vagy gyomirtó szereket. Mivel ellenőrzött környezetben folyik a termesztés és azonnal a boltokba vagy a légitársaság fedélzetére kerülnek a zöldségek, ezért nem kell őket megmosni fogyasztás előtt. Kevesebb a logisztikai okokból bekövetkező sérülés és a megromlott termékek.

Az Egyesült Arab Emirátusok közel 10 millió lakosa által naponta fogyasztott zöldeknek csak egy töredékét fogja biztosítani a Bustanica névre keresztelt komplekszum.

De valószínűleg további nagy beltéri gazdaságok is érkeznek a területre. Abu-Dzabiban a kormány a közelmúltban 100 millió dollárt fektetett be a beltéri gazdálkodásba, beleértve egy új kutatóintézetet, amely a vertikális gazdálkodási módszerek és technológia fejlesztésén dolgozik. Szakértők becslése szerint világszerte a vertikális mezőgazdasági ágazat 9,7 milliárd dollárra nőhet a következő négy évben.

Forrás: 
thenationalnews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.