0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Csapadékvíz-kezelés zöldtetőkkel

A városok mérete növekszik, de mivel a lélekszámuk is emelkedik, egyre zsúfoltabbak lesznek. A házak szorosan egymás mellé épülnek, és az épületek, burkolt felületek folyamatos térnyerése drasztikusan lecsökkenti a zöldfelületek arányát. Ez pedig a városi hősziget-effektus kialakulásához vezet.

A klímaváltozás következményei közül az egyik legsúlyosabb a hőstressz, amelynek káros hatását tovább erősítik a városokban kialakuló hőszigetek. Az éghajlat-előrejelzések szerint a globális felmelegedés és az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek még inkább erősítik a városi hőhullámokat. A városi klímát meghatározó folyamatok vizsgálata elsődleges fontosságú, hiszen azok alapvetően befolyásolják az ott élők mindennapi életét. Kedvezőtlen hatásai fizikálisan és mentálisan is megterhelik a lakosságot.

Mivel az előrejelzések szerint az urbanizáció folyamata nem fordul vissza és a világ népességének többsége városokban fog élni, hatékony megoldásokra van szükség a hőstressz mérséklésére

Tudatos váltás

A települések nagy része az áradásokkal, árvizekkel szemben is védtelen. Rosszul megtervezett csapadékvíz-elvezető rend­szerük miatt sokkal jobban kitettek a hidrometeorológiai veszélyeknek. Ár­te­rü­let­re épülő vagy erdőírtás következtében létrejövő városi területek, valamint a burkolt felületek növekvő aránya miatt az esővíz képtelen a talajba jutni. A lezúduló csapadék nem csak a városi áradással okoz károkat, a településekről kimosódó szennyeződések rontják a környező talajokban lévő vizek minőségét.

A Földközi-­tenger közelében fekvő országok évente többször is megküzdenek az árvízzel, legfőképpen a téli és az őszi hónapokban, majd jóval hosszabb szárazság következik.

A klímaváltozás a jövőben valószínűleg erősíteni fogja ezt a tendenciát, gyakoribbá válnak az özönvízszerű esőzések, és azok következtében létrejövő árvizek, amik tetemes gazdasági károkat okozhatnak. Számos egészségügyi kockázata is van az áradásoknak a vízminőség romlásának következtében. Mindezek miatt sürgető feladattá vált a városok adaptációja és a hátrányos változások ellensúlyozása.

A már kidolgozott stratégiák közül a zöldfelületek létrehozása, bővítése tűnik a leghatékonyabb megoldásnak. A zöldfelületek minden évszakban csökkentik a városi hősziget-effektus mértékét. Leghatékonyabban a vegetációs időszak csúcsán fejtik ki hűtő hatásukat. A természet visszaillesztése a városokba környezeti és kulturális szempontból is előnyös, a 21. századi városok fenntarthatóvá tételében kulcsfontosságú szerepet játszhat. A gondolat nem újszerű, hiszen Ebenezer Howard már 1902-ben megfogalmazta az akkor még utópisztikus gondolatait, miszerint a városoknak olyan módon kellene fejlődnie, épülnie, ami csökkenti a lakosságuk elidegenedését a természettől. Kertvárosaikat főképp a falvak és a városok legjobb tulajdonságainak ötvözésével vázolta fel, ahol az ember és természet képes harmonikusan együtt élni.

Elmélete szerint a világ városait át lehetne szervezni úgy, hogy a kertvárosok egyben a környezet részévé is váljanak, méghozzá fenntartható módon. Leírásaiban kifejti, hogy az így épített városokban rengeteg a park és a tér, tiszta a levegő, nem szennyezett a víz.

Howard munkája még ma is a természettel fenntartható kapcsolat alapmodellje. Számos alapelvét alkalmazzák még ma is a városok tervezésekor. A természet (őshonos és betelepített kultúrák) védelme alapvető céljává vált a fenntartható városi fejlődésnek, az emberek felismerték, hogy az urbanizáció jelenlegi ütemével, a vidék folyamatos elhagyásával számos faj eltűnhet. A természet városba való visszahozásával nemcsak ezen fajok menthetők meg, hanem a városi élet is jobb lehet. Zöldtetők létesítésével, háztetőn kialakított kertekkel innovatívan és hatékonyan lehet enyhíteni az urbanizáció környezeti hatásait. Ezek a felületek számos fontos ökoszisztéma-szolgáltatásra alkalmasak, a globális felmelegedés elleni stratégiák egyik leglényegesebb elemét képezik, képesek az üvegházhatás mérséklésére és nagy szerepet kapnak a lakosság életminőségének javításában.

A zöldtetőknek számos előnye van a környezet, a gazdaság és a városi látkép szempontjából is. Segítenek a környezeti terhelések kiegyensúlyozásában, beleértve a hő, az erős szél, a tűző napsütés és a hideg mérséklését. Csökkentik a városi hősziget-effektus hatását, képesek por- és szén-dioxid-megkötésre, tisztítják a levegőt. Javítják az épületek hőháztartását, és ennek következtében kisebb lesz a lakások energiafogyasztása.

A zöldtetők a városi élettérből nem vesznek el területet, inkább növelik települések zöld felületét.

A közeg összetétele, vastagsága

A zöldtetőket a felhasználás jellegétől, a növényzet fajtájától és a vegetációs réteg vastagságától függően szokás csoportosítani. Extenzív zöldtetőnél a tetőszigetelés feletti kis rétegvastagságú a közeg (maximum 20 cm) igénytelen, szárazságtűrő fajtákkal van beültetve, és nem szolgál állandó emberi tartózkodásra. Intenzív zöldtetőkön az alkalmazott vegetációs réteg vastagabb, minimum 20 centiméter. Ebben az esetben igényesebb növények is ültethetők, viszont rendszeres gondozást és tápa­nyag­ellátást igényelnek. Ezek a zöldtetők jóval nehezebbek, jobban megterhelik a tetőszerkezetet, gyakran emberi használatra is alkalmasak.

A tetőszerkezetek miatt a zöldtetők könnyítése kiemelt feladat. Különösen a föld alatti rétegek módosításával tudunk könnyíteni a kerteken, viszont fontos, hogy maximalizáljuk a zöldtető hatékonyságát, megteremtsük a növények életterét. Hiszen a tetőkertek által nyújtott szolgáltatásokat akkor tudjuk biztosítani, hogyha a növények jól érzik magukat. Bizonyos közegekhez csak bizonyos növényfajok alkalmazhatók annak érdekében, hogy fenntartható életközösség jöjjön létre. Rendkívül fontos az állomány szintezettsége, a lombfelületek mérete, a vízfelületek jelenléte, amik nyáron hűtik, télen fűtik a környezetüket.

Már egészen kis vízfelületek is lényegesen befolyásolják a klímát. A zöldtetők kiemelkedő szerepet játszanak az innovatív csapadékvíz-kezelésben, aminek célja a természetes állapotok részleges helyreállítása.

A zöldtetőkben visszatartott víz mennyisége természetesen nagyban függ az éghajlattól. A kisebb intenzitású csapadékot teljes egészében, míg a nagyobb esők – 10 mm-nél több csapadékmennyiség – felét, harmadát képes visszatartani a zöldtető. Ezzel érezhetően javítja a környezet klímáját, lecsökkenti a városi csatornahálózat terhelését. A közeg mélységétől függ, hogy mennyi vizet tud megtartani. Ezt persze nagyban befolyásolják a tetőkertbe telepített taxonok. Például a tág tűrésű őshonos példányok hosszú távon képesek a gyökérzetükkel megváltoztatni a közeg szerkezetét, a talaj fizikai jellemvonásait, és ezzel növelni annak vízbefogadó képességét. A mélyebb közegekben megnő a biomassza-termelés, ezért elmondható, hogy inkább a közeg mélysége és nem az összetétele van nagyobb hatással a társulások együttélésére. A szubsztrát típusa és mélysége közötti kölcsönhatások viszont erősen befolyásolják a kertek ökoszisztéma funkcióit.

A mesterségesen készített, jellemzően habkőből és zeolitból álló keverékek ideális fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Például igen kedvező a térfogatsűrűségük, képesek nagy mennyiségű csapadék visszatartására mindamellett, hogy a zöldtetők súlykövetelményeinek is megfelelnek.

A talajokkal összehasonlítva hátrányuk azonban, hogy transzspirációs értékük kisebb, illetve intenzívebben mosódnak ki belőlük a tápanyagok.

Ősi tudás

Már az ókor óta alkalmazzák a zöldtetőket, a technológia együtt fejlődött az emberiséggel. Az 1960-as évektől kezdve gyorsult a terjedése, miután jelentősen fejlődött az építészeti technológia, és az építőanyagok felhasználása gazdaságosabbá vált. Az újítások ellenére a zöldtetőépítés lényegesebb alapelvei, gyakorlata megmaradt. Az alkalmas rendszer kiválasztása és megfelelő kivitelezése azonban nem egyszerű, hogy az ott kialakuló ökológiai rendszer stabil legyen, és valóban mérsékelje a negatív városi hatásokat. Egy kifejlett tetőkert kiválóan képes alkalmazkodni a jövőbeli éghajlatváltozás kihívásaihoz. Ha a vegetáció előrehaladottabb, nem friss telepítésű, akkor sokkal tágabb a tűrőképessége, a fejlettsége miatt.

Helyes növényválasztás

A városi környezetben a tetőkerteket ökológiailag nagyon érzékeny területekre telepítik. Zord körülmények között kell helytállnia a növényeknek, amihez nincsenek hozzászokva. A szén-dioxid, por és nehézfém szennyezettségi szint jóval meghaladja az átlagértékeket. A nagy betonfelületek miatt nagyon magas a hőmérséklet, a folyamatosan tűző napnak köszönhetően ráadásul nyáron a felmelegedő felszínek hősugárzása miatt éjszaka sem tud lehűlni a környezet. Az erős szelek, a forróság és a hideg befolyásolja a növények fejlődését a tetőkerteken. A zord körülményeken túl, a mesterségesen létrehozott környezethez is szoktatni kell számos fajt. A közeg gyakran nem eléggé vastag a födém terhelhetősége miatt, az erős napsugárzás, csekély vízutánpótlás, vagy olykor hosszabb időn át tartó víz borítás, illetve az ezzel járó tápanyag-kimosódás szintén hatással van a növények növekedésére.

Bár a zöldtetőre a növényeket a tipológiájuk, morfológiájuk, valamint a kert éghajlati viszonyai alapján kell kiválasztani, sokszor a nagyon kis vízigényű növényzet jön szóba.

Extenzív növénytelepítés esetén a vegetációs réteg főleg a szárazságtűrő gyepekből, alacsony növésű sziklakerti növényekből épül fel. Ezek általában nem igényelnek rendszeres gondozást, kivéve a telepítési időszakot.

Változatos varjúháj

Ilyenek lehetnek például a kiszáradás-toleráns mohák, csenkesz- és rozsnokfélék. Ám gyakran csak varjúhájfajokat (Sedum sp.) alkalmaznak. Az extenzív körülmények között is kiválóan fejlődő Sedum-fajok biológiai produktuma kicsi, de összefüggő növény­felületükkel különösen vékony rétegű közegekben is képesek az elvárt ökológiai szolgáltatást biztosítani. Össze­hasonlítva más fajokkal, a Sedum igen szívós nemzetség, még 10 centiméternél vékonyabb közegen is nagyon produktív, kiválóan viseli a szélsőséges klímát, a hirtelen hőmérséklet-ingadozásokat, a tűző napot, az erős szelet, és még a talaj gyenge táp­anyagtartalmát is. Az ilyen Sedum-alapú tetőkerti megoldások képesek akár száraz időszakban is fennmaradni. Sikerességét a kiváló vegetatív szaporodó hajlama, valamint a talajtakaró képessége szavatolja.

Folyamatosan megújítja önmagát, hihetetlenül gyorsan terjed, aminek köszönhetően gyorsan záródik az állomány és képes benntartani a nedvességet a szubsztrátban.

A Sedum nemzetség rengeteg fajjal, fajtával, fajtaváltozattal rendelkezik, ezért még a biológiai sokféleség is fenntartható általa. Míg a szárazabb éghajlatokon az öntözést nem igénylő xerofiton (szárazságtűrő) Sedum-fajok előnyösebbek a kiültetések szempontjából, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a zöldtetők teljesítménye a növényzet típusától függően változik.

Diverz összeültetések

A tetőkertek szolgáltatásainak és előnyeinek többsége a közeghez, valamint a vegetációs réteghez is szorosan kapcsolódik. A különféle életformájú fajok növelhetik az ökoszisztéma-szolgáltatást, mivel együttesük fokozott vízvisszatartást eredményezhet. A nagyobb termetű növények alkalmazásával viszont a szubsztrát mélységét és tápanyagtartalmát is meg kell változtatni. Ekkor már szükségessé válhat az öntözés, viszont az így kialakuló intenzív tetőkert esztétikai értékében is megfelel a hasonló kialakítású, talajszinti kerteknek. A mélyebb közeg jelenléte miatt több csapadék szivárog be a talajba, és ott hosszabb ideig megmarad.

A magasabb tápanyagszint elősegíti a biomassza fejlődését és fokozza a szén-­dioxid-felvételt. A diverzebb növénytársulásnak köszönhetően létrejöhetnek egyedi mikroklímák, amitől hatékonyabb lesz a tetőkert, növekszik az párologtatás.

A közeg mélyülésével számos új lehetőség nyílik a növényalkalmazásban is. A fák ültetésével kiegyenlítettebb klímát érhetünk el a városban, az ugyanis nem hagyja felmelegedni a környezetét napközben, az éjszaka folyamán pedig nem hűl le annyira a levegő körülötte. Az eső sem közvetlenül a felszínre érkezik, a fák lombkoronájáról a víz csak fokozatosan éri el a talajt, ezáltal hosszabb ideig képes párologni, ami hűti a levegőt, és növeli annak páratartalmát. Ezek a tulajdonságok közvetlen hatást gyakorolnak az adott területre. Bár az intenzíven fenntartott tetőkertek alkalmazásakor számos új lehetőség nyílik a növényalkalmazásban, ezekben az esetekben csak a bő víz- és tápanyagellátás feltétele a növények megfelelő fejlődésének. Ápolás nélkül, magukra hagyva egyáltalán nem lesznek tartósak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet